Demján-program: Bővülés helyett még csökken is a keretösszeg, kiszórták a NER-közelinek elkönyvelt cégeket a nyertesek listájából

A nyár elején részletesen foglalkoztunk a Magyar Fejlesztési Bank megújulásával, ezen belül azzal is, hogyan akadt meg a folyamat miatt a kis- és középvállalatok segítésére létrehozott Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) a választások után. Úgy tudjuk, az átvilágítás során pár NER-gyanú alá eső nyertes kirostálódott, de a program többé-kevésbé túlélte az új MFB átvilágítását, csakhogy aztán egy újabb körben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) belső viszályai miatt ismét elakadt.

Legalábbis erre utal az, hogy az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-nél nagy átalakulások zajlottak (többen is távoztak, nincs már a vezetésben Balog Ádám volt MKB-vezér, illetve Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke sem),

a cég éléről eltávolított Bánfi Zoltán pedig nyíltan nekiment Nagy Elek kamarai elnöknek.

Bánfi nyilatkozott a Kontroll.hu-nak, majd a Portfoliónak is, ahol részletesen elmondta tapasztalatait. Erre az MKIK Tőkealap-kezelő gyorsan kiadott egy közleményt, hogy a váltás nem zavarja a programot, szeptemberben már végre hozzájuthatnak a nyertesek a rég elnyert forrásokhoz. Mi viszont erről több, az eseményekre rálátó forrásból is azt hallottuk, hogy azért ez nem lesz ilyen egyszerű.

Volt egyszer egy program

A DSTP az egykori Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Nemzeti Tőkeholding, az MFB és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) együttműködésében működő állami tőkeprogram (volt). A befektetéseket a Demján Sándor Beruházási Magántőkealapon keresztül az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli.

A kkv-beruházásokat elősegítő program eredetileg 100, később – szándék szintjén, még az előző kormány alatt – 150 milliárd forintosra bővített speciális mezzanine finanszírozás. Olyan, nagyjából évi 300–800 millió forint éves nettó árbevétel között mozgó cégeknek szólt, amelyek amolyan senki földjét jelentettek a hitelpiacon: a bankok egyedi hitelezéséhez túl kicsik, a sztenderd hiteltermékekhez túl nagyok.

A nyertesek cégenként 100–400 millió forintot tudnak a program keretében azonnal felvenni, aminek egy része részesedésátadás: a cégek 1 százalékot adnak a tőkealapnak (amiért legfeljebb 2 millió forintot kaphatnak), a többi pedig ezek után tagi kölcsön. A hitel és a kockázati tőke elemeit keverő konstrukcióban ha valaki kap 400 millió forint tagi kölcsönt, akkor évente 5 százalékot kell fizetnie (20 millió forintot), majd a futamidő végén egyben kerül sor a 400 milliós tőketörlesztésre. A vállalkozás szempontjából ennek a finanszírozásnak az az előnye, hogy hat év múlva a tartozás az infláció miatt reálértéken vélhetően már nem lesz akkora teher.

Ebben a programban 200 cég már kapott mintegy 40 milliárd forint forrást, de újabb társaságok 40-50 milliárd forintja az átmenet folyamán beragadt, amikor régi és az új MFB-vezetés az áprilisi választások utáni átmenet idején a folyamatban levő programok kifizetését is megállította. A régiek (Kovács Zsolt korábbi MFB-vezér) talán óvatosságból, az újak (Gerendás János új MFB-vezér) talán gyanakvásból, de egy ideig nem utaltak.

Most úgy tűnik, hogy a 100-ról 150 milliárdot csináló ráemelésből végül nem lesz semmi, vagyis a plusz 50 milliárdot nem folyósítják, de még az első körből is 5 milliárd forintnyi már megítélt finanszírozást kihúztak.

A kihúzásról az érintett vállalkozások azt gondolják, hogy az MFB állapított meg zöld lámpákat és no-go zónákat, de az MFB maga nyilván nem fogja elmondani, hogy politikai alapon felülbírálta a zsűri döntését, miközben saját közleményében azért voltaképpen elismerte, hogy áttekintette az MKIK Tőkealap-kezelő befektetési döntéseit.

Indokolt és nehezen magyarázható változások

A lista áttekintésének több oka is lehetett. Részben az, hogy voltak olyan változások az elhúzódó program céltársaságainál (pl. haláleset, válás, az ügyvezető eltiltása), ahol nem politikai okból, de valóban ellehetetlenült a finanszírozás. Ugyanakkor mi úgy értesültünk, hogy politikai okokból is estek ki cégek.

Az új MFB – sajnos azt kell, hogy mondjuk, hogy a sok egyéb helyeken talált gyakorlatok miatt teljesen megalapozottan – azt gondolta a régi rezsim pénzosztásairól, hogy mindegyiknél ment a mutyi. Ennél a programnál is alapos vizsgálat indult: rendkívüli adatkérések, olykor hétvégén is, lehetetlen határidővel, de a folyamatról végeredményben azt mesélték a felek, hogy a program gazdái egész jól vizsgáztak, tömeges szabálytalanságot nem találtak az átvilágítók.

A nyertesek kiválasztásának gyakorlata az volt, hogy első körben egy 9 tagú befektetési bizottság javasolt cégeket, majd az igazgatóság hozott felelős döntéseket. Akit a befektetési bizottság nem javasolt, az eleve nem nyerhetett, de volt, akit az igazgatóság kaszált el, hiszen azért a jogi felelősség mégiscsak ezeké az embereké. Az MFB saját közlése szerint 168 pályázó vállalkozást értékeltek pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, ebből 145 vállalkozás felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, az MFB Zrt. ehhez igazodva csökkentette a program keretösszegét. „A befektetési időszakot ugyanakkor meghosszabbítja, hogy a feltételeknek megfelelő, pályázatot már benyújtott vállalkozások számára elegendő idő álljon rendelkezésre a szerződéskötésre” – írták.

Ezzel kapcsolatban több kérdést is küldtünk az MFB-nek, kaptunk is ígéretet a válaszokra, de ezek végül nem érkeztek meg, a bank csak a hivatalos közleményére utalt, de természetesen azért háttérbeszélgetésekből tudtunk tájékozódni.

A fennakadás

Mi tehát azt hallottuk, hogy összesen 5 milliárd forint lett az átvilágítás miatt a programból lecsípett összeg. Az MFB állítólag úgy ítélte meg, hogy reputációs kockázat az, ha Fideszhez köthető cégek is kapnak támogatást. Bár a konkrét cégeket az érintettek nem nevezhetik meg, de erről kockázatról érdekes információkat hallottunk háttérbeszélgetéseink során.

• Úgy tudjuk, lekerült a támogatható cégek listájáról egy olyan cég, amiben kisebbségi tulajdonos volt a NER-esként elkönyvelt Hodler-csoport (melynek érdekessége, hogy Magyar Péter miniszterelnök és Velkey György László, a Tisza frakcióvezető-helyettese is dolgozott náluk korábban). Az MFB-nek küldött kérdéscsomagunkban erre az esetre is rákérdeztünk, ha érkezik válasz, közöljük.
• Volt olyan cég is, ahol az volt gyanús, hogy a társaság korábban beszállt egy cégbe, ahol egy politikusfeleség közeli hozzátartozójának volt érdekeltsége.
• Hallottunk egy cégről, akinek az ügyfelei számszerűen 70 százalékban NER-esek és állami intézmények voltak, de ők a forgalomnak csak a 30 százalékát jelentették, a 30 százaléknyi piaci ügyféltől jött a bevételek 70 százaléka. Ebben a pályázatban sokan kértek forrást mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekre, ez az ügyfél is a piaci lábát szerette volna így erősíteni.
• Volt olyan társaság, amelyik úgy kapott volna forrást, hogy korábban a neve a Covid alatti zűrös, lélegeztetőgép-beszerzéses történetben merült fel. Forrásaink szerint itt kifejezetten indokolt volt az kirostálás, és állítólag ez ellen a cég ellen korábban az előterjesztők és a döntéshozók szakmaibb arcai is kézzel-lábbal tiltakoztak.

Természetesen miközben a zsűri olyan paramétereket hivatalosan nem is tudott nézni, hogy melyik cégnek van jó kapcsolata valamilyen ismert NER-essel, az is érthető, hogy amennyiben egy cég vastagon az előző rendszer kedvezményezettje volt, akkor azért ne újabb állami forrással segítsük azt, hogy az új érában piaci alapon is sikeres legyen.

Ugyanakkor ezekkel a változtatásokkal együtt is 100 milliárd forintból 95 milliárd forint kiosztható maradt, és összességében az a vélemény alakult ki, hogy ennél a programnál tényleg nem az a gyakorlat érvényesült, hogy Fidesz-közeli, „dobós” cégek – vagyis olyanok, akiket valaki ajánlott, de aztán a forrás megszerzése után eltűntek a süllyesztőben – kaptak volna tömegesen forrást.

Az MFB mindenesetre a tervek szerint augusztus 28-án utal – hallottuk forrásainktól, csakhogy most az MKIK belső viszályai miatt mindez egyáltalán nem biztos, hogy a nyertesek szintjén azonnali juttatáshoz vezet. Vagyis még mindig nem lélegezhetnek fel azonnal a jogosan támogatást kapott vállalkozások, hiszen az alapkezelő személyi változásai miatt továbbra is gond lehet a folyósítással.

Az MKIK szerint

Az MKIK Tőkealap-kezelő honlapja szerint a távozások után új cégvezető már van, ő Kálmán Anikó igazgatósági elnök. Úgy hallottuk, hogy a befektetésekért felelős döntéshozó kijelölése hiányzik. Maga az MKIK „zavartalanul folytatódik a Demján Sándor Tőkeprogram” címmel adott ki közleményt, amelyben deklarálta, hogy a megkezdett menetrend szerint, változatlan feltételekkel folytatódik a program, a személyi változások nincsenek rá hatással.

De tényleg nincsenek? Információink szerint a nyertes cégeket felbosszantotta a közlemény azon része, hogy a kiválasztott vállalkozásokkal már zajlanak az utolsó egyeztetések, hiszen ez úgy hangzott, mintha nem arról lenne szó, hogy az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-nél vannak megint fennakadások (például jogászcserék), hanem a korábban már minden házi feladatukat elvégző győztesekkel közösen kell megoldani bizonyos hiányosságokat.

Maga az MKIK ezt is pozitívan mutatta be: „A megnövekedett adminisztráció miatt az alapkezelő a jogi csapatát is megerősítette, így a szerződéskötési folyamat 2026. szeptember 1-jén zökkenőmentesen elindulhat. Az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezetői feladatainak ellátása, az MNB által is jóváhagyott új vezérigazgató kinevezéséig is, a szükséges eljárási rend szerint biztosított, így a döntéshozatal és az operatív működés folytonos.”

Aki pedig kívülről látja a folyamatot, azt meséli, hogy nem olyan egyszerű ennyi feladatba és ennyi céltársaságba azonnal belelátni, a szükséges részvényeket megkeletkeztetni, hiszen mint írtuk, tőke és hitelelem is van a projektben. Ugyanakkor ha egyszer túl lesz ezen az MKIK Tőkealap-kezelő, akkor az első év drága időszaka (ami azért olyan költséges, mert sok emberre, jogászok tömkelegére van szükség a folyamatban) után a költségvetés helyzete könnyebbé válik, vagyis nem lesz már annyi alapkezelési költség, de az alap kezeléséért a szokásos díjakból kiindulva akár évi egymilliárd forint is járhat. Ezért a pénzért valószínűleg már érdemes harcolni.