Az elmúlt hetekben tapasztalt extrém hőség és a csapadékhiány miatt kialakult aszály Európa szinte összes országát és a kontinens összes folyóját érintette. Itthon a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt szinte teljesen le kellett állítani a paksi atomerőművet, de Németország három nagy folyóján, a Rajnán, a Dunán és az Elbán is az itthonihoz hasonló helyzet állt elő. Ezek közül a legnagyobb problémát a Rajnán tapasztalt vízhiány okozza, hiszen a folyó nemcsak Németország, de egész Európa egyik fő kereskedelmi útvonala is.
Szinte az összes nagy német ipari vállalat függ valamilyen formában a folyótól, így a vízi útvonal korlátozott hajózhatósága egy újabb jelentős pofon az amúgy sem fényes állapotban lévő, de éppen éledező német iparnak és gazdaságnak.
Szinte lehetetlen helyettesíteni a folyami kereskedelmet
„Ez a német gazdaság egyik legfontosabb ütőere” – fogalmazott Carsten Brzeski, az ING makrogazdasági kutatásért felelős globális vezetője a New York Timesnak. A német gazdaság jelentős része gyakorlatilag a Rajna közelében fejlődött ki, a folyó partjára épített üzemeket és kereskedelmi pontokat a Mercedes-Benz, a Bayer, a ThyssenKrupp és a BASF is.
Ezek a vállalatok nem véletlenül döntöttek így, a Rajna ugyanis közvetlen kapcsolatot jelent Németország három nagy gazdasági klasztere és az Északi-tenger partján található Rotterdam tengeri kikötője között. A folyón történő szállítmányozás egyebek között olajfinomítókat, acél- és vegyi gyárakat, valamint szénerőműveket lát el nyersanyaggal, és segíti az ezekben az üzemekben előállított termékek elszállítását is.
Normális körülmények között a Rajnán bonyolítják le a német belföldi kereskedelem 80 százalékát, évente közel 300 millió tonna árut szállítanak a folyón közlekedő uszályok. A szállítandó áru mennyiségét jól mutatja, hogy egyetlen folyami uszály helyettesítéséhez 100 teherautóra vagy egy teljes tehervonat-szerelvényre lenne szükség. Egyik alternatíva sem túl kecsegtető Németországban. Mindkettő jóval költségesebb, mint a folyami szállítmányozás, a vasúttal való helyettesítés pedig jelenleg gyakorlatilag lehetetlen, miután a folyó mellett futó vasútvonalat éppen felújítják.
Mindenki próbál alkalmazkodni
A Rajnán az alacsony vízállás ellenére is igyekeznek fenntartani az áruforgalmat, ám ezekben a napokban ez jelentős logisztikai átszervezést igényelt. A Ruhr-vidéken található Duisburgban a nagy uszályoknak meg kell állniuk, mivel az ezután következő szakasz jelenleg annyira sekély, hogy a megrakodott hajók nem tudnak továbbközlekedni.
A kikötőben vagy kisebb hajókra, teherautókra és vasúti szerelvényekre rakodják át az árut, vagy lepakolják a hajó szállítmányának kétharmadát, ezzel lehetővé téve, hogy a sekélyebb részeken is biztonságosan áthaladhasson.
Egy uszály, ami alapesetben 5000 tonna áruval tud közlekedni, a héten jó, ha 1200 tonnával folytathatta innen az útját.
A kirakodott árut persze tárolni kell, és gondoskodni kell a későbbi továbbszállításáról is, ami plusz adminisztrációs és logisztikai terhelés az amúgy is nagyon forgalmas, sokszor túlterhelt folyami kikötőknek. A többszöri átrakodás emellett jelentősen emeli a szállítási költségeket, ami végeredményben a szállított termékek árának növekedését okozza.
Nem ez az első aszályos időszak azonban, amikor fennakadások tapasztalhatók a Rajnán zajló kereskedelemben. Az elmúlt években egyre gyakrabban fordul elő alacsony vízállás a folyón, így a német ipari szereplők évről évre jobban felkészülnek az ilyen időszakokra.
A vállalatok a Bloomberg cikke szerint például újabban előre terveznek az alacsony vízszinttel. Nagyobb tárolókapacitásokat alakítottak ki mély vizű kikötőkben, ezekből akkor is tudják folytatni a kereskedelmet, amikor a folyó jelentős része kiszárad. Több cég új anyagok felhasználásával szélesebb testű hajókat kezdett építeni, ezeknek kisebb a merülésük, így lehetővé válik, hogy sekély szakaszokon is biztonságosabban tudjanak közlekedni, mint a hagyományos uszályok. A hajóturbináknál is többféle megoldással próbálkoznak. Habár a nagyobb turbinák hatékonyabbak, sekély vízben nehezen használhatók, így néhány hajót több kisebb turbinával szerelnek fel, vagy olyan burkolatot helyeznek el a turbina körül, amely jobban véd a folyómedernek csapódástól.
Nagy pofon az ipari termelésnek
Legutóbb 2018-ban volt a mostanihoz hasonló aszályhelyzet a Rajnán. Akkor a német ipar szinte egyáltalán nem volt felkészülve egy ilyen helyzetre, ez pedig meg is látszott az ország teljesítményén, a gazdasági elemzéssel foglalkozó német Kieli Világgazdasági Intézet (Institut für Weltwirtschaft Kiel) becslése szerint az aszály mintegy 0,3 százalékponttal csökkentette a német GDP-növekedést. Az ING becslése szerint az idei rekordalacsony vízállás szintén 0,3 százalékpontos csökkenést hozhat a növekedésben.
Most, nyolc évvel később a szakértők szerint már sokkal jobban felkészültek a német vállalatok, de a fejlesztések a kívánatosnál jóval lassabban haladnak. A Rajnán közlekedő 8000 uszályból mindössze tucatnyi hajót alakítottak úgy át, hogy alacsony vízállás idején is tudjon közlekedni. Ennek pedig továbbra is hatalmas az ára. Kevesebb árut sokkal lassabban, esetenként sokkal hosszabb útvonalon tudnak csak szállítani. Az erről a vidékről szállított üzemanyag literenként 11 eurócenttel (körülbelül 36 forint) kerül többe a német fogyasztóknak. A kieli intézet szerint az alacsony vízállás súlyos zavarokat okoz a belvízi közlekedésben és a gazdasági tevékenység jelentős, gazdasági szempontból is érzékelhető visszaesését okozza. „Egy hónapos alacsony vízállás után a német ipari termelés körülbelül 1 százalékkal csökkenhet” – írják elemzésükben.
Ekkora csökkenés pedig nagy pofont jelent a német gazdaságnak, amely most már nagyon hosszú ideje képtelen érdemi gazdasági növekedést elérni.
