Vége a Mol kekvájának, más formában sem akarják folytatni
Úgy döntött a Mol igazgatósága, hogy a cég nem működteti tovább az eddig kekvaként működött Mol – Új Európa Alapítványt más formában – közölte szerdán a társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján, amelyről az MTI számolt be. A közlemény szerint a döntés miatt a Mol által 2021-ben az alapítvány rendelkezésére bocsátott majdnem 43 millió Mol-részvény és az alapítvány egyéb, Molra jutó eszköze is a cég birtokába kerül. A cég szerint ezzel jelentősen nőni fog a saját részvényeik állománya. A kialakult jogszabályi környezetre, valamint a befektetői érdekekre tekintettel a Mol a 2026. évi osztalékfizetést a magyar állammal történt vagyonmegállapodást követően valósítja meg – közölte a cég.
A Mol kekvájáról júniusban derült ki, hogy költségvetési csalás gyanújával nyomoz ellene a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az alapítvánnyal kapcsolatban az a gyanú merült fel, hogy szabálytalan szerződéseken keresztül sokszor százmillió forintnyi adót nem fizetett meg a magyar államnak.
A Mol – Új Európa Alapítványt a Mol és az állam közösen hozta létre 2021-ben, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelőként azzal a céllal, hogy támogassa a sportot, a kultúrát, az egészségügyet, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat és a környezetvédelmet. Az alapítvány vezetésébe kormányközeli vagy Fidesz-szimpatizáns közszereplők kerültek: kuratóriumi elnökként Miklósa Erika operaénekes, de mellette ott ült kuratóriumi tagként Schmidt Mária és Demeter Szilárd korábbi nemzeti kultúrkincsért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ korábbi elnöke.
A parlament június közepén szavazta meg az Alaptörvény-módosítást, aminek az egyik pontja előkészítette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését készíti elő. Ennek technikai részletei a később benyújtott uniós törvénycsomagban szerepeltek. Arról, hogy végül miket változtattak az eredeti javaslathoz képest, és miért, itt írtunk részletesebben.
A július 14-i Magyar Közlönyben jelent meg, hogy pontosan melyik kekvák szűnnek meg július 31-től, a felsorolásban szerepelt a Mol kekvája is. Fontos viszont megjegyezni, hogy azoknak az alapítványoknak az esetében, amelyeknek az államon kívül más alapítójuk is volt, a nem állami alapítók dönthetnek úgy, hogy tovább működtetik az alapítványt, csak már nem kekvaként. A Mol viszont úgy döntött, ők más formában nem szeretnék tovább működtetni a Mol – Új Európa Alapítványt.
Korábban Magyar Péter felszólította a kekvák kuratóriumait, hogy augusztus 31-ig semmilyen fontos döntést ne hozzanak a vagyonukról. „Felszólítom az augusztus 31-ig megszüntetésre kerülő közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait, hogy tartózkodjanak az alapítványok részére juttatott állami vagyon értékét, összetételét vagy tulajdonjogát érintő bármely döntés meghozatalától, kötelezettségvállalástól, szerződések megkötésétől vagy bármely más jognyilatkozat megtételétől” – írta a miniszterelnök.
