444: Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak a MOL – Új Európa Alapítvánnyal szemben
Nyomozást rendeltek el költségvetési csalás gyanújával a 2021-ben létrehozott MOL – Új Európa Alapítvánnyal szemben, írja a 444. A kekva formában működő alapítvánnyal kapcsolatban az a gyanú merült fel, hogy szabálytalan szerződéseken keresztül sokszor százmillió forintnyi adót nem fizetett meg a magyar államnak.
A Mol – Új Európa Alapítványról legutóbb 2025-ben írtunk, amikor kiderült: egy 450 milliós kommunikációs szerződés után újabb 500 millió forintos közbeszerzést írt ki kommunikációs feladatokra, ami erős összegnek számít egy ilyen alapítvány esetében. A fentiek fényében talán annyira nem is meglepő, hogy ezeket a kommunikációs szerződéseket Balásy Gyula cégeivel kötötte meg.
A Mol – Új Európa Alapítványt a Mol és az állam közösen hozta létre 2021-ben, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelőként célja a sport, a kultúra, az egészségügy, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a környezetvédelem támogatása. Az alapítvány vezetésébe kormányközeli vagy Fidesz-szimpatizáns közszereplők kerültek: kuratóriumi elnöke Miklósa Erika operaénekes, mellette ott ül kuratóriumi tagként Schmidt Mária és Demeter Szilárd korábbi nemzeti kultúrkincsért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ korábbi elnöke. Az alapítvány felügyelőbizottsági tagjai közé többek között Kemény Dénes és Janó Márk, a Miniszterelnökség előző közigazgatási államtitkára tartozik.
Túl gyakran nem szerepelt a hírekben az alapítvány ezután, egészen 2024 őszéig, amikor a 444 egy hozzájuk eljutó dokumentum alapján megírta, hogy három év alatt 11,1 milliárd forinttal támogattak határon túli, magyar kötődésű fociakadémiákat. Olyanokat, amiket a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül ugyanebben az időszakban összesen szintén több milliárd forinttal támogatott.
A 444 szerint a probléma most az, hogy az alapítvány több milliárd forint értékben adott támogatásokat hazai és külföldi sportszervezeteknek és rendezvényeknek „mecenatúra” jogcímen, ami így áfamentes. Csakhogy ebben az esetben a támogatottaknak fel kellett tüntetniük az alapítvány nevét és logóját is, ami már szembemegy a kötelezettségek nélküli mecenatúrával.
A nyomozás egy névtelen feljelentő alapján indult el, aki szerint „ez arra utal, hogy a kifizetések gazdasági tartalma nem adomány, hanem reklámszolgáltatás, szponzoráció ellenértéke”, így pedig ugye már áfaköteles lenne. A 444 birtokába került feljelentés szerint sem számlázás, sem áfabevallás, illetve -befizetés nem kísérte ezeket a tranzakciókat. Azt is írták, hogy az alapítvány 2024 végéig nagyjából hét és félmilliárd forintnyi, továbbá több mint 10 milliárd forintos, euróban odaítélt támogatásról döntött.
