Noha már 2024. szeptember 5-én tudták az adónyomozók, hogy egy gigantikus áfacsalási ügyben érintett román férfi melyik budapesti hotelben szállt meg, csak több mint másfél évvel később, idén június 5-én kértek adatokat a szállótól, immár nem sok sikerrel. Bár a szálloda készséggel válaszolt a NAV-os nyomozók megkeresésére, hiába.
Ha még időben kérték volna a nyomozók az adatokat, meg lehetett volna állapítani, hogy a román férfi melyik bankszámlát használta a fizetéskor – ennyi idő elteltével ezt már a szálloda nem tudta megmondani.
Az értelmetlennek tűnő késlekedés nemcsak amiatt különös, mert ellentmond a nyomozati sztenderdeknek, hanem azért is, mert egy több tízmilliárd forintos áfacsalásról van szó, amelyben a NAV kiemelt bűncselekmények felderítésére szakosodott nyomozó szerve jár el.
A sajtóban leginkább gázmaffia néven futó bűnüggyel már több cikkben is foglalkoztunk a Telexen. Legutóbb éppen arra világítottunk rá, hogy bárki vagy bárkik álltak is ennek a gigantikus áfacsalásnak a hátterében, végig védve érezhették magukat.
Az ügynek májusban 41 gyanúsítottja volt, köztük írni-olvasni sem tudó emberek, és ugyan két embert le is tartóztattak, ám az eddig megismert információk alapján egyikük sem irányíthatta azt az egyébként nemzetközi céghálót, amely az áfacsaláson végül nyerészkedett. Ez azt jelenti, hogy az „agyak”, akik a rendszert működtették, nem lettek beazonosítva – de még azok a talpasok sem, akik a végrehajtók voltak, mint amilyen a már említett, a megfigyelési anyagokban „Nap” fedőnéven emlegetett román férfi.
Bár a bűnügy földgázmaffia néven fut a sajtóban, a csalás végül is nem a földgázpiacon történt. A történet lényege röviden, hogy a gázpiacon megjelentek olyan kereskedő cégek, amelyek gázt adtak el, de eközben fiktív kereskedést is folytattak különféle elektronikai termékekkel – valójában ez utóbbival követték el a csalást. És ez az, ami érdekes: noha az áfacsalás ügyében a NAV már 2024 augusztusában elkezdett nyomozni, a csalásban érintett cégek valós irányítóiról semmit sem tudni, a Telex által megismert nyomozati iratok alapján pedig nem úgy tűnik, mintha a nyomozók kezüket-lábukat törve mindent megtettek volna a beazonosításukért és az elfogásukért.
Erről pedig nemcsak az árulkodik, hogy az ominózus szállodától csak másfél év késéssel kértek adatokat (már hiába), hanem más furcsaság is.
A nyomozók már az eljárás megindítása után egy hónappal, 2024 szeptemberében tudhattak arról, hogy az akkoriban még javában zajló adócsalásban mely cégek érintettek közvetlenül. Ekkor ugyanis már elkészült egy olyan szaktanácsadói vélemény, amelyben szerepeltek. Ennek ellenére az egyik ilyen cég még 2024 decemberéig is értékesített földgázt.
Utóbbi cég később sem azért állt le, mert a nyomozók megszakították a bűncselekményt, hanem azért, mert a fordított adózás bevezetésével 2025 januárjától már nem működhetett tovább a csalásra épülő rendszer. Ráadásul az ominózus cégnek a NAV csak két év után kérte le a bankszámláját, noha elvileg már 2024 szeptemberében tudni lehetett, hogy a társaság miben vesz részt.
Az eljárás azért is furcsa, mert bár a nyomozás 2024 augusztusában indult, bizonyos cégek esetében a nyomozók 2026 júniusáig vártak arra, hogy a bankszámláikat bekérjék. A nyomozás részleteit ismerő források a Telexnek ezt azért is furcsállják, mert szakmai berkekben tudott, hogy az ilyen típusú bűncselekmények feltárása csak akkor lehet eredményes, ha a pénz útját lehetőleg még „forró nyomon” követik. Ám ezúttal mintha szándékosan hagyták volna, hogy a nyomok kihűljenek. Az egyik gyanúsított védője például már hét hónappal ezelőtt indítványozta, hogy a nyomozók nemzetközi jogsegély keretében keressék meg a külföldi társhatóságokat és szerezzék be a külföldi cégek bankszámláit. Ezt a NAV hét hónapig nem teljesítette.
Pedig lenne mit nyomozni, akár a külföldi társszervekkel közösen. Az áfacsaló hálózatban szereplő egyik gázkereskedő cég, a Gus Trade például egy finn cégtől vásárolt földgázt, amit később egy ismert piacvezető gázkereskedő cégnek adott tovább. A Gus Trade mindezért a finn cégnek 10 milliárd forint értékben fizetett, csakhogy a finn cégnél is lenne mit vizsgálni, merthogy az fél évvel a gázüzlet előtt alakult, egyetlen ügyvezető-tulajdonosa volt, majd 2025-ben öncsődöt jelentett. Mindezt állítólag arra hivatkozva, hogy napelemet próbált értékesíteni a lakosságnak, de az üzlet nem jött össze.
Az is nehezen hihető, hogy a letartóztatott két magyar irányított volna egy Európára kiterjedő hálózatot, amit olyan strómanokkal béleltek ki, akik nemhogy a gázpiacot nem ismerték, de egy részük még írni és olvasni sem tud. Nem túl életszerű, hogy két ember működtet egy olyan, rendkívül tőkeigényes hálózatot, amiben francia, horvát, cseh, bolgár, román, finn cégek is felbukkannak, csupa olyan entitás, amelyik földgázt szerez be és ad el. Közös ezekben a cégekben, hogy a bűncselekmények előtt alakulnak Európában, majd szépen „felszívódnak”, azaz felszámolják őket, csődbe mennek. Csupa olyan cégről van szó, amely olyan nagyágyúktól szerezte be a földgázt, mint az OMW és az AXPO. Márpedig ilyen nagy cégektől nem lehet gázt vásárolni, csak akkor, ha az üzletet olyan üti nyélbe, akinek nagyon komoly nemzetközi kapcsolati tőkéje van.
A fentiek viszont éppen azt a gyanút erősítik, hogy a hálózat mögött nem egyszerű bűnözők vagy gázpiaci ügyeskedők álltak, hanem náluk jóval nagyobb szereplők.
A bűncselekmény mintázata alapján egyes szakértők az orosz titkosszolgálatokat vélik felfedezni, mondván a műveleti tevékenységeiket (például tiltott pártfinanszírozást, kampányokat, aktív intézkedéseket) az oroszok hajlamosak olyan forrásokból, fekete kasszákból fedezni, amikhez eleve bűncselekmények útján jutnak hozzá, így az állami költségvetés előtt rejtve maradhatnak. Persze mindez csak teória, de az eljárás körüli furcsaságok nem gyengítik a konteókat. És az is bizonyosnak tűnik, hogy bárki is állt a hálózat mögött, nemcsak a bűncselekmény elkövetése közben érezhette magát biztonságban, de a jelek szerint még akkor is, amikor a nyomozás már zajlott.
A NAV-nak kérdéseket küldtünk az ügyben. Ha érdemi válaszokat kapunk, arról beszámolunk.
