Írmagja sem marad a Fidesz zavaros kriptószabályozásának

Pár napja írtunk arról cikket, hogy az európai és a magyar kriptószabályozásban is fontos határidők közelednek. Az írásban bemutattuk, hogy a magyar piac azt reméli, hogy a Tisza-kormány eltörli azt az áldatlan helyzetet, amelyben a kriptokereskedelem egy új ellenőrző intézménynek, a validátornak van kitéve, és közben részben kriminalizálva is van a terület. A Fidesz-kormány teremtette helyzetben sokan kénytelenek voltak szüneteltetni a magyarországi szolgáltatási tevékenységüket.

A témával foglalkozó részletes cikkünk megjelenése napján került fel a parlament honlapjára a T/305-ös rövid javaslat, amelyet Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes nyújtott be és amelynek előadója Kármán András pénzügyminiszter.

A jogszabálytervezet gyakorlatilag mindent eltörölne a kriptokereskedelmet kriminalizáló korábbi fideszes jogszabályokból, amiket a piac eleve sohasem tudott hova tenni, teljesen kiiktatná az érthetetlen validátori intézményt,

de még egy adattörlésre vonatkozó felszólítást is tartalmaz a validátorok és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) számára, ami egész pontosan így szól: „kriptoeszköz átváltása és a nem engedélyezett kriptoügylet tekintetében a kriptoeszközátváltást validáló szolgáltató, illetve a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága birtokába került adatokat a 2026. évi … törvény hatálybalépését követő 3 munkanapon belül vissza nem állítható módon törli.”

A törvény számának kipontozása nem véletlen: amíg nincs elfogadott jogszabály, csak így, szám nélkül lehet utalni rá a törvénytervezetben. A kötelező adatmegszüntetés ugyanakkor nagyon érdekes, kissé „barbár” megoldás. Ahogy egy forrásunk fogalmazott nekünk: a Kádár-rendszer politikai üzeneteivel nem kell egyetérteni, de fontos forrás az akkori napilapok tartalma, azokat nem érdemes elégetni.

Mire gondolunk? Képzeljük el, hogy Magyarországon érvényben volt egy nagyon érthetetlen, zavaros jogszabály, és a Tisza Pártnak valahogyan kezelnie kellett azt, hogy aki ezt nem tartotta be, az ne legyen büntethető.

Mi lehet egy ilyen helyzetnek a jogtechnikai megoldása? Most az lett, hogy a törvény eltüntetné az erről rendelkezésre álló adatokat. Ha azt feltételezzük, hogy a hazai kriptopiac szempontjából értékes az SZTFH-nál felhalmozott sok riport, akkor mindezt talán úgyis lehetett volna használni, hogy egy megfelelő állami szerv megkapja az adatokat, azokkal nem él vissza, megfelelő védettséggel, hozzáférési jogosultsággal őrzi azt, és ha kell, a kutatásokhoz átadja.

Talán születhetett volna valamilyen általános amnesztiaszabály, ezzel is lehetett volna dekriminalizálni az elmúlt fél évet, de a Tisza úgy tűnik azt választotta, hogy megsemmisíti az erre vonatkozó adatokat. Természetesen a piacon nem fogja senki visszasírni a validátorok intézményét, ahogyan nem szeretné senki a kriptósók közül azt, hogy az adatok alapján bárkit jogsértéssel vádoljanak meg, mindenképpen érdemes dekriminalizálni a kriptokereskedelmet, de nem biztos, hogy az adatok megsemmisítése a racionális.

Korábban amúgy maga a Tisza is azt jelentette be, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátja a hazai kriptoszabályozást, ennek részleteit nem ismerjük, de annyiban lehetett mozgás, hogy tudomásunk szerint többen is írtak háttéranyagokat, maga az egyik validátor is.

A validátorokra viszont így a jövőben vélhetően egyáltalán nem lesz szükség. Hallottunk olyan véleményt, hogy a két engedélyezett validárorcégnél valójában halmozódott fel tudás, vagyis adott esetben elképzelhető, hogy ők (név szerint a Caduceus és a Mikroháló nevű cégek) piaci alapon értékesíthetik ezt különféle ügyfél-, tranzakció-, vagy üzleti átvilágításokban, ezek a KYC (know your customer), KYB (know your business), KYT (know your transaction) vizsgálatok értékesek lehetnek a piaci szereplőknek, de úgy, hogy törvényi kötelezettség nincsen a validátorok használatára, nagy kérdés, hogy üzleti alapon megmaradnak-e a monitoring szolgáltatásukkal a piacon.