24 órán belül elbukik az EU-ban az összes kriptoszolgáltató, aminek nem lett meg az engedélye, hajszálon függ a Binance sorsa Európában

A 2026-os nyár közepe az európai, de a magyar kriptoszabályozásban is vízválasztó lesz, vagy legalábbis az lehet: már nem kell sokat várnunk, hogy elváljon az ocsú a búzától.

Magyarországon az elmúlt év a kriptózásban másról sem szólt, mint hogy az összetett (és jobbára érthetetlen) magyar szabályozás hogyan kriminalizálná az egész területet, ki az, aki képes lehet megfelelni a sokszor teljesíthetetlennek tűnő szabályoknak, és ki az, aki inkább felfüggesztette a magyar ügyfelek kiszolgálását, mert nem akart büntetőügyekbe keveredni. Ezt a folyamatot a Telex mindvégig igyekezett nyomon követni.

Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke szerint jelenleg még némileg ellentétes információk kerülnek elő a kriptóval kapcsolatos kommunikációban, de az biztos, hogy változások lesznek.

A kormányváltás után Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter – aki egykori kollégái szerint már tanácsadó korában is nagyon nyitott volt a legújabb technológiák iránt – előbb lendületesen bejelentette, hogy a kriptók indokolatlan szabályozási túlkapásait, kriminalizálását megszünteti. Aztán mégsem szűntek meg egy csapásra a furcsa szabályok, sőt: később már arról volt szó a kormányzat részéről, hogy társadalmi vita következhet. Erről a kormányszóvivői sajtótájékoztatón, 08:35-től lehet részleteket hallani.

Később vissza is térünk a magyar helyzetre, de június 30-án most nem miattunk, hanem egy nemzetközi határidő miatt válik ketté a kriptoszolgáltatók piaca. 2026. június 30-a ugyanis fontos nap az európai kriptopiacon, ekkor jár le a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet (Markets in Crypto-Assets Regulation – MiCA) türelmi időszaka.

Annak, akinek a határpontig nincs meg a vonatkozó engedélye, abba kell hagynia a szolgáltatását. Mindez azért lesz valóban nagyon fontos, mert olyan cégek működése is veszélybe kerülhet, amelyeknek milliós ügyfélkörük van az EU-n belül. Itt elsősorban a Binance sorsa kérdéses – erre még szintén visszatérünk, de előbb pillantsunk kicsit Magyarországra!

Magyarország: változás, vagy mégsem?

Itthon mindenki azt remélte, hogy amennyiben bukik a Fidesz, akkor az új erők nekimennek a korábbi kormány által kitalált validátori intézménynek. Ez egy olyan új, hitelesítő funkció volt, amelyet a Rogán Antal miniszter alá tartozó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) engedélyezett, és mint ilyet, eleve gyanakvás fogadta a piacon. Ráadásul sokáig képtelenség volt felkészülni, konkrétan validátori engedély sem volt senkinek, de már a kriptokereskedelem teljes kriminalizálása fenyegetett (mind szolgáltatói, mind magánoldalon).

Aztán egyelőre mégsem nyírták ki ezt az intézményt, hiszen mint Ács Zoltántól hallottuk, a MiCA-szabályozás bizonyos helyzetekben összeütközésbe kerülhetett az európai pénzmosás elleni szabályokkal. Nem arról van szó, hogy a MiCA szövege konkrétan ütközne a pénzmosási (AML) szabályokkal, hanem arról, hogy a kriptós előírások, vagyis a MiCA- és az AML-szabályok két külön, nem teljesen szinkronizált jogi pillér.

Az AML-ben például az utazási szabályban, vagyis a Travel Rule során a teljes átláthatóság és nyomonkövethetőség a cél, míg a kriptók alapvető jellegük (decentralizáltság, anonim tranzakciók) okán ezzel eredendően ütköznek.

Az ügyeskedő cégek azonban annyiban mégis óvatossá váltak, hogy úgy tűnt, mostanában nemcsak a nagyok, de ők is beszüntették a tevékenységüket Magyarországon, mert féltek attól, hogy ellenőrizhetővé és jól nyomon követhetővé vált, ki mit csinál.

Az is probléma lehet, ha bizonyos országok (mi Máltát, Ciprust hallottuk) olyan engedélyeket adnak ki az egész EU-ra, amelyet a nagy, komoly piacok (Németország, Ausztria, Franciaország) nem tartottak megfelelőnek. Ha pedig a nagyok nem akarják elfogadni a déli engedélyeket, amelyek engedélyezési szempontból minden országba érvényes útlevélnek minősülnek, ahogy a szakjogász mondja, paszportálhatók, akkor az bizonytalanságot szül. A Crypto Citizens Network cikke szerint egyébként a tiltakozók valamilyen központi engedélyeztetést szorgalmaznak. Azt a szakemberek nem gondolják, hogy a magyar validátori intézménynek kellene változatlanul tovább élnie, de az biztos, hogy össze kell hegeszteni a MiCA-t és a pénzmosás elleni törvényeket.

A validátorok

Az Európai Bizottság amúgy még január 30-án kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, mert a testület gyanúja szerint a hazai kriptoszabályozás tavalyi módosítása uniós rendeletet sért. Magyarországon mindenesetre a szabályozás miatt korábban sokan feladták a szolgáltatást a piacról, még olyan ismert cégek is, mint a Revolut, a CoinCash, a Strike és még jó néhányan.

Aztán a magyar piacon végre lettek validátorok, jelenleg kettő ilyen ismert, a Caduceus Zrt. és a Mikroháló Kft. Előbbiről már sokat írtunk, utóbbi egy 12 magánszemély tulajdonában álló magáncég, amelyik állítólag hátszél nélkül érkezett meg már a piacra, előbbinek ügyfele a Bitpanda és a BlockBen, utóbbinál nem tudjuk, hogy van-e ügyfele. A Caduceus a társadalmi egyeztetés hírére közzé is tett egy állásfoglalást a kezelendő kockázatokról, mint a piacon hallottuk, nekik valóban van szakértelmük, de a piaci megjelenésük körülményei miatt meglepő lenne, ha a kormányváltás után maradhatna szerepük a jövő kriptoszabályozási piacán.

Bodnár Viktor, a magyar tulajdonú, de lett engedéllyel rendelkező BlockBen igazgatóságának elnöke elmesélte a Telexnek, hogy őket az elmúlt 6 hónapban sokan keresik döntően nemzetközi, de hazai együttműködési ötletekkel, mert

óriási volt az érdeklődés azokra a szolgáltatókra, amelyek megfelelő engedélyek birtokában hajlandók és tudnak együttműködni mind az EU-s, mind a nem EU-s cégekkel.

Több olyan társaság is van ugyanis, amely szeretné folytatni a tevékenységét, de nem tudott eddig engedélyt szerezni. Ilyen szempontból az egész piac rejtélyes: mi úgy tudjuk, hogy jelenleg nagyjából 200 engedélyt adott ki valamelyik uniós hatóság, de a türelmi idő végén vagy 3000 cég foglalkozott ilyen szolgáltatásokkal. Mint hallottuk, csak Lengyelországban 1300 feletti, kriptóval foglalkozó cég volt, de eddig nulla kapott a lengyel hatóságoktól engedélyt, ahogyan Magyarországon sem tudunk arról, hogy az illetékes hatóság, az MNB bárkinek adott volna engedélyt.

A sok szabályozói előírást néhányan megelégelték, sokan most zárják le a tevékenységüket. Azt nem lehet tudni, hogy hány MiCA-eljárás van éppen most folyamatban az MNB-nél, de eddig egyet sem sikerült engedéllyel lezárni.

Vannak vizsgálódások is. Biztos, hogy az új erők egyszerre szeretnék nézni az engedély nélküli szolgáltatókat, de ezt az egész validátori ügyet is, csak mintha a rendszer kockázatait senki nem merné magára vállalni. Vagyis attól is sokan tartanak, hogy hirtelen „visszaliberalizálja” a piacot.

A Binance a legnagyobb kérdés

A szabály egyszerű, a kriptovalutacégeknek július 1-jéig legalább egy EU-tagállamtól engedélyt kell szerezniük ahhoz, hogy a 27 országból álló gazdasági blokkban ügyfeleiket kiszolgálhassák. Az engedély nélküli cégeknek be kell szüntetniük uniós tevékenységüket.

Európai szinten pedig alighanem a hatalmas, sok magyar ügyféllel is rendelkező Binance sorsa lesz a legizgalmasabb. A Binance ugyanis nem tudott engedélyt szerezni, hiába ígérget az ügyfeleinek fűt-fát. A cég próbálkozik, legutóbb Görögországban vallott kudarcot, de más országban még nekifuthat – Gillian Lynch, az európai és egyesült királyságbeli Binance-vezető a Reutersnek elmondta, hogy „a Binance nem hagyja el Európát”.

A hírügynökség beszámolója szerint a Binance hivatalosan visszavonta görög engedélykérelmét, de ez annak tudható be, hogy tudomására jutott, hogy elkaszálták volna azt. Ezt a megoldást általában akkor választja egy szolgáltató, amikor megmondják neki, hogy nem lesz engedélye, és ilyenkor célszerű inkább visszavonnia, mert akkor nem lesz a neve mellett elutasított engedély, az ugyanis kellemetlen stigma, hiszen a bolgár felügyelet óvatosabb lesz, ha a cseh már piros jelzést mutatott.

A vállalat nem nevezte meg, hogy melyik EU-s országot fogja legközelebb megkeresni, de megnyugtatta az ügyfeleit, hogy az eszközeik biztonságban vannak. Az EU-s felügyeletek ugyanakkor összedolgoznak szakmailag, vagyis a cégnek nem lesz könnyű dolga.

De miért megy ilyen nehezen az engedélyszerzés? A Binance alapítója, a kínai–kanadai Changpeng Zhao (közismertebb nevén CZ) a világ 17. leggazdagabb embere, vagyonát 2026 áprilisában 111,1 milliárd dollárra becsülték. Az 5 gyermekes üzletember sokáig vezette a céget, de pénzügyi szabálytalanságok miatt börtönbe került, majd mintegy 4,5 milliárd dolláros bírság befizetésével zárhatta le az ügyeit. Bár a cég vezetését átvette Richard Teng és Yi He, de azért ők annyira nincsenek távol CZ-től: Yi He konkrétan a barátnője.

A MiCA átállási határidő után a több ezer kriptokereskedő egy része az úgynevezett reverse solicitation fogalomra szeretne hivatkozni, vagyis valami olyasmit szeretne elbábozni, hogy ő nem keres aktívan ügyfeleket, a céget az ügyfél magától találta meg. Ez azért lehet ügyes színlelés, mert a tiltás valójában nem a szolgáltatásra, hanem a proaktív ügyfélszerzésre vonatkozik.

A nagy kérdés az, hogy a kriptók piacán lesz-e „too big to fail” kategória, vagyis megteheti-e azt az EU, hogy az éppen Abu-Dzabiból szolgáltató Binance külön engedélyt kapjon. De a kérdés úgy is feltehető, hogy megteheti-e az EU azt, hogy egy több millió uniós polgárt kiszolgáló céget egyszerűen elkergessen.