Itt a vége a legális magyar kriptózásnak – legalábbis egy időre

Az elmúlt hetekben a hazai kriptópiacon ismert szolgáltatók sorra jelentették be, hogy Magyarországon abbahagyják vagy felfüggesztik a kriptoszolgáltatásaikat. Így döntött a Revolut, majd a CoinCash, de így határozott az eToro, illetve a Kriptomat is – miközben olyan szolgáltató is akadt, a BitPanda, ami a tévében éppen intenzív reklámkampányt folytatott.

Sokáig úgy tűnt, hogy 2026-tól hivatalosan nem is lehet megfelelni a hazai kripto-kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályoknak, de december 19-én a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) bejelentette, hogy megvan az első úgynevezett validátor, ami a magyar szabályozás kötelező része. Más kérdés, hogy továbbra is teljességgel lehetetlennek tűnik az, hogy a piaci szereplők a 2025 végéig hátralevő pár munkanap alatt le is szerződjenek ezzel a céggel.

Valaki valamit szeretne, csak nem tudni, hogy mit

Hetek, hónapok óta lehet tudni, hogy a magyar kriptopiacon jogi bizonytalanság alakult ki és mivel ez még mindig nem lett megoldva, 2026-tól mindenki, aki kriptoeszközt venne, eladna, és főleg, ha ilyen szolgáltatást nyújtana, büntetőjogi következményeket kockáztat.

Miért rontott rá a magyar kormány a becslések szerint akár 500-600 ezer hazai kriptótulajdonosra? Nem lehet tudni. Talán visszaéléseket tapasztaltak, esetleg attól féltek a döntéshozók, hogy átláthatatlan pénzmozgások (akár valamilyen politikai finanszírozás) zajlik vele, vagy csak nem szeretik azt, ha bármilyen részterületen nem „nemzeti” a kontroll. Sok olyan ágazat volt, ahol a kormány meghirdette a „magyarítást”, bankok, biztosítók, építőipar, élelmiszer-kereskedelem, távközlés – hol kisebb, hol nagyobb sikerrel, de ezek az ágazatok azért működőképesek maradtak.

Mindenesetre elvileg 2026-tól Btk-s bűncselekményt követhet el, aki kriptóval kereskedik, akár kriptót kriptóra cserél, akár hagyományos pénzen vesz, pénzért elad ilyen eszközt, amennyiben a kriptoplatformja, ahol a tranzakció zajlik, nem szerződött le validátorral. A meglevő kriptók további megtartása nem bűncselekmény, vagyis magánembereknek az megoldás lehet, hogy kivárják, amíg tisztázódik a jogi helyzet, de a kereskedők nyilván mérlegelték az ezzel járó kockázatokat és költségeket, aztán döntöttek – és a legtöbben jelenleg ma már nem kereskednek.

Négy lába van a szabályoknak

Az egyelőre betarthatatlannak tűnő szabályozást már megérteni sem könnyű, de azért tegyünk egy próbát vele. Négy elemet szeretnénk bemutatni röviden.

• MiCA. Az európai kriptoszabályozás kulcsa a MiCA-rendelet, ez alapján Magyarországon 2025. július 1. óta csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott tevékenységi engedély birtokában lehetséges a kriptoszolgáltatások nyújtása. Nem könnyű megtalálni az MNB oldalán, hogy kinek van ilyen engedélye, de december 25-én 40 cégnek volt már ilyen „útlevele”.
• Kriptotörvény. A hazai szabályozásban van egy „kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény”, a köznyelvben kriptotörvény, ez kifejezetten erről a tevékenységről szóló célzott szabálygyűjtemény.
• Btk. Magyarországnak természetesen van Büntető Törvénykönyve is, és ebben szerepel immár a „kriptoeszközzel visszaélés és a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” tényállás.
• SZTFH elnöki rendelet. Végül a törvény a már említett Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát jelölte ki arra, hogy kialakítsa a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás validációját és alkosson erre rendeletet.

Na, ezeket kellene összeilleszteni

Az SZTH-féle rendelet 2025. október 27-én született meg, innentől kezdve ketyegett még 60 nap alkalmazási türelem. A rendelet alapján a validátoroknak, azaz hitelesítőknek komoly előírásoknak kell megfelelniük, például személyi és tőkekérésekben, itt olvasható egy összefoglaló annak, akit részleteiben érdekelnek ezek a szabályok.

Mindezek a szabályozási puzzle-darabkák nem könnyen passzinthatók egymáshoz. Az Európai Unió azt szerette volna, ha a MiCA egységesen szabályozza az uniós tagállamokban a kriptót, de Magyarország a Btk-s kerülőúttal sajátos, egyedi szigort vezetett be. Fogalmazzunk úgy, hogy kiegészítő szabályokat írt elő – önmagában nem is ez a baj, hanem az, ha ezek (legalábbis a ma ismert határidőkig) teljesíthetetlenek.

Elvileg ezek a magyar előírások a határon átnyúló szolgáltatások nyújtóira is vonatkoznak, vagyis Magyarországon egy osztrák, lett, litván, ciprusi, vagy svéd kriptósnak is meg kell felelnie a validációnak. Máshol ilyen nincs, miközben természetesen a globális fintech cégek tudják azt, hogy a pénzügyi szabályozásban eseti megfelelőségi előírások is előfordulhatnak. Az olyan óriások, mint a Revolut, vagy a Wise, akik nagyon sok országban vannak jelen, jó sokat dolgozhatnak ezzel.

A piac szereplői nem gondolják azt, hogy 2026-tól a magyar kormány 500-600 ezer kriptótulajdonos magánbefektetőre szeretne börtönt kimérni, de a jogszabályok alapján a validátorral nem hitelesített hazai kriptoeladás büntethető cselekmény lesz.

Az SZTFH mindenesetre teljesen új feladatként kapta meg az engedélyezési jogkört a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókra vonatkozóan. Ez egy elég összetett feladat, mindenféle elemet (informatikai hátteret, személyi állományt) át kell világítani, nyilvántartásokat kell vezetni. Ráadásul most amolyan dupla felügyelet alakult ki, mert az MNB marad a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeleti hatósága, az SZTFH a kriptóváltás validálásának lesz a felügyeleti hatósága.

Mit lehet tenni?

Az, hogy 2026-ban mi lesz a gyakorlat, hogyan alkalmazzák az illetékesek a jogot, egyelőre nagy talány. A Btk. módosításai már hatályba léptek, de azok gyakorlatilag 2025 végéig még nem alkalmazhatóak, mert december 27-ig az SZFTH elnöki rendeletének kialakítása és az azt követő 60 napos haladék még rendelkezésre áll. A piac egy ideig azt mondta, hogy mivel egyetlen validátor sincs elfogadva, a fejük tetejére is állhatnának, akkor sem tudnának validáltatni. Most annyiban változott a helyzet, hogy december 19. óta hivatalosan már van egy validátor, csak senki nem tudja, hogy most mit kellene csinálni, hogyan lehetne a piacon eddig ismeretlen új céggel, a Caduceus Zrt-vel hatékonyan felvenni a kapcsolatot.

Vagyis biztosan lesz egy olyan interregnum, amikor a hazai és külföldi cégeknek még nem lesz validált szolgáltatásuk. Elvileg ez két új bűncselekmény kockázatát jelenti. Aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújt, vagyis a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szerinti validálási kötelezettség megsértésével legalább jelentős értékben kriptoeszköz-átváltási szolgáltatási tevékenységet végez, akár 3–8 év szabadságvesztést is kockáztat.

De az is felelősségre vonható, aki kriptoeszközzel történő visszaélést követ el, vagyis ha nem engedélyezett szolgáltatón keresztül vált át jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptopénzre, ő akár 2–5 év szabadságvesztéssel is büntethető.

Az új szabályok értelmében minden átváltási megbízásnál kötelező az ügyfél és az ügylet azonosítása, a validáló szolgáltató csak akkor adhat ki megfelelőségi nyilatkozatot, ha az azonosítás eredményes.

A szakmai fórumokon arról írnak, hogy a kormány mintha úgy érezné, hogy ezzel nem kockáztat politikailag, pedig az biztos, hogy elnagyolt kép, hogy a Fidesz szavazói, vagy a bizonytalanok között elenyészően kevesen kriptóznak. De még ha esetleg így is van, akkor sem érthető, hogy milyen kontroll-, vagy szuverenitásvédelmi gondolat miatt lehet érdemes egy globálisan is, de itthon is igen nagy jövedelmet jelentő szektort elterelni Magyarországról. Hiszen az egészen biztos, hogy ezt a helyzetet a hazai kriptós fintechek nagyon megszenvedik, és alighanem az ügyfelek, és a tehetséges magyar cégek is külföldi megoldásokkal reagálnak.