Alig használt eljárásig fajult az uniós légiutasjogi vita, 13 év után egyeztek meg

Az Európai Parlament (EP) tárgyalódelegációja hétfőn rábólintott a légiutasok jogainak újraszabályozására, közölte a testület.

Az Európai Bizottság több mint egy évtizede, 2013-ban javasolta a szabályok frissítését. A végső változatot az EP-nek és a tagállami kormányok Tanácsának kellene kialkudnia. Hasonló esetekben – az erőviszonyok felmérésével – túlnyomórészt előre megegyeznek a szövegről, és első olvasatban mindkét intézmény megszavazza ugyanazt, de itt második, majd harmadik olvasatig fajult a vita.

Min vitáztak és miben állapodtak meg?

A Tanács és az EP korábbi álláspontja eltért abban, mikortól járjon kártérítés késés vagy járattörlés esetén: előbbi csak négy, utóbbi a mostani három órát szerette volna – előbbi a BEUC fogyasztóvédelmi szervezet szerint megfosztotta volna az utasok többségét a kompenzációtól. Végül maradt a három óra, ahol távolságtól függően 250-600 eurót lehet igényelni.

Az EP azt szerette volna, hogy ilyenkor a légitársaságok küldjenek például egy linket, amelyen az utasok egy előre kitöltött űrlapon rögtön kártérítést kérhetnek. Végül elég „világos utasításokat” adniuk 96 órán belül, bár ez is új kötelezettség a cégeknek az Európai Bizottság tájékoztatója alapján.

Az új szabályokkal a légitársaságok kötelesek biztosítani, hogy az utas díjmentesen vihessen fel a fedélzetre egy személyes tárgyat, például egy kis hátizsákot. Az EP közleménye szerint az árakat kézipoggyásszal együtt kell feltüntetni, de aki nem akar ilyet vinni, annak kedvezményt nyújthatnak. Az EP korábban szerette volna, hogy egy kisebb és egy nagyobb poggyászt is engedjenek a cégek.

Megtiltják, hogy a légitársaságok pénzt kérjenek, ha a gyerekeik mellé akarnak ülni a szülők vagy a fogyatékkal élők mellé a kísérőik. A neveknél ejtett elütésekért sem számolhatnak fel többletdíjakat a cégek.

Ahogy arról korábban írtunk, a tagállami kormányok között döntő lehetett az Orbán-kormány álláspontja, amelyet az akkori közlekedési minisztérium „feltételes hozzájárulásnak”, az Euractiv a „fogyasztóbarát koalíció” elhagyásának nevezett. A tagállami Tanács akkor elfogadott álláspontja alapján a végül hétfőre elfogadott három helyett csak négy óra késés után járt volna kártérítés. A lap által felvázolt erőviszonyok mellett a magyar szavazaton múlt volna a szükséges minősített többség.

Az új magyar kormány közlekedési minisztere, Vitézy Dávid néhány napja úgy látta, végül „olyan eredményt tudtunk elérni, amely a légiutasok jogait kiterjeszti”. Friss tárcavezetőként intenzív tárgyalásokba csöppent, „gyakorlatilag minden nap egyeztettem a minisztertársaimmal más európai uniós országokból és a különböző uniós tisztségviselőkkel”, de szerinte ha együttműködésre törekednek, annak lehetnek eredményei.

Az alkura hat héten belül kell hivatalosan igent mondania az EP-nek és a Tanácsnak, előbbi a tervek szerint a júliusi plenáris ülésén fog szavazni.