Euractiv: A magyar kormány kiugrott a „fogyasztóbarát koalícióból” az uniós légiutasjogoknál
Az Európai Unió miniszteri Tanácsa
„világosabb és tökéletesített” szabályokról
egyezett meg a légiutasok védelmében csütörtökön – hirdette ki a testület közleménye. Az elfogadott állásponttal „egyszerűbbé” tennék az előírásokat, „miközben jobb egyensúlyt állítanának be az utasok magas szintű védelme, valamint a kapcsolatok megtartása és az egyenlő versenyfeltételek között” – írta a közlekedési miniszterek ülése után kiadott szöveg.
Dariusz Klimczak a Tanács soros lengyel elnöksége nevében úgy nyilatkozott, hogy az álláspont választ ad a légiutasok és -társaságok sürgős igényére, hogy korszerűbb és egyértelműbb szabályokat alkossanak. A lengyel közlekedési miniszter szerint az utasok több mint harminc új jogot kapnának, és az alku „történelmi mérföldkő, mivel az elmúlt 12 évben nem sikerült egyezségre jutni” a szabályok felülvizsgálatáról.
A BEUC fogyasztóvédelmi ernyőszervezet ugyanakkor úgy látta, hogy ugyan valóban egy évtizedes patthelyzetet sikerült feloldani, néhány utasjogon pedig papíron javítanának, de kulcsfontosságúakat gyengítenének. Például
az utasok többségét megfosztanák a kártérítésektől,
jelentette ki a szervezet igazgatója, Agustín Reyna, mert a legtöbb csúszás kettő-négy óra közötti. A mostani szabályok szerint három óra után 250-600 euró, ezt tolnák ki az EU-n belül négy órára, azon kívül hatra. (Előbbinél 300, utóbbinál 500 euró járna.)
Az ülésen Nagy Bálint közlekedési államtitkár arról beszélt, hogy a rendelet naponta milliók életére van hatással. A jelenlegi szabályok a témában született nyolcvan bírósági ítélettel együtt nehezen értelmezhetőek, sokszor elavultak és más közlekedési ágakhoz képest fejletlenek. A mostani lehetőséget sokszor jól használta a lengyel elnökség, számos, az utasok jogait és kényelmét szolgáló intézkedést tartalmazott az akkor asztalon lévő kompromisszum. Ilyen, hogy automatikusak lennének a visszatérítések, egyértelműen rögzítenék a légitársaságok mentesítő körülményeit és ellátási kötelezettségeit. A megállapodás ugyanakkor az akkori formájában nem kellően világos, az utasoknak és a cégeknek is nehezen értelmezhető, ami félő, hogy félreértésekhez és újabb bírósági ítéletekhez vezethet. A hatástanulmány nem kellően friss, a döntést segítő új adatok alig több mint egy nappal korábban érkeztek meg, pedig számos elemzés, a mérlegelendő lehetőségek modellezése kellene, különösen a kártalanítási küszöbérték megvitatásához.
„Következetesen kiállunk azon álláspont mellett, hogy az utasok jelenlegi védelmi szintje ne sérüljön. Mivel ezen kérésünk jelentős tagállami támogatottság ellenére nem került bele a tervezetbe, sajnos jelen formájában a politikai megállapodás tervezetét nem áll módunkban támogatni.”
Az Euractiv ugyanakkor arról írt, hogy a magyar kormány elhagyta a „fogyasztóbarát koalíciót”, miután az Európai Bizottság ígéretet tett rá, hogy felméri a felülvizsgált szabályok hatását. A cikk szerint a javaslattal szembeni ellenállást Németország és Spanyolország kormánya vezette, mellettük állt Szlovéniáé és Portugáliáé, Ausztria képviselője pedig tartózkodott (ez gyakorlatilag udvarias nemnek számít). A szöveg elfogadásához elég volt a minősített többség, azaz nem kellett egyhangúság, így az Euractiv szerint szűk többséggel átment. Ilyenkor legalább 15 olyan tagállamra van szükség, amelyek az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik.
A Tanács szavazatszámláló alkalmazása alapján ha tényleg az öt ország kormánya szavazott nemmel vagy tartózkodott, épphogy átcsúszott a javaslat. 0,87 százalékkal haladták meg a 65 százalékos lakosságarányt.
Ha valóban ők öten szavaztak nemmel vagy tartózkodtak, mellettük pedig a magyar kormány is nemet mondott volna, akkor már bukott volna a javaslat
63,75 százalékkal.
Az ÉKM feltételes hozzájárulásról írt
Az ülés nyilvános részénél és a szavazási jegyzőkönyveknél sem érhető el ilyen voksolás eredménye. Megkérdeztük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, végül a kormány támogatta-e a javaslatot, valóban változtatott-e az álláspontján, és ha igen, kapott-e az Euractiv cikkében említett vagy másfajta engedményt.
A tárca a Telexnek küldött válaszában hangsúlyozta: a kormány „következetes álláspontja az volt, hogy kiemelt fontosságú ügyként kezeli a légiutasok jogainak védelmével kapcsolatos szabályozás megújítását, azzal, hogy egyrészről az utasok védelmi szintje nem csökkenhet a jelenlegihez képest, másrészről megfelelő hatáselemzésekkel kell alátámasztani, hogy az utasjogi csomagban szereplő intézkedések alkalmasak-e a célok elérésére.” A lengyel elnökség az álláspontjuk szerint
„politikai jóváhagyást kért az egyeztetések során többször felülvizsgált és pontosított kompromisszumos javaslat továbbtárgyalásához”.
A kormány „– figyelemmel a légiközlekedési piac dinamikus fejlődésére, valamint az azzal összefüggő utasjogvédelmi szabályozás kiemelt fontosságára –
a Tanács ülése során pontosított, kompromisszumos javaslat továbbtárgyalási szándékát támogatta a mielőbbi megfelelő megoldás kialakítása érdekében.”
Itt „jelezte, hogy
a továbbtárgyalással egyetért, mivel a légiutasok jogait érintő rendelet felülvizsgálata fontos, de annak a mostani formáját nem tudja támogatni”, amíg az Európai Bizottság „nem támasztja alá, hogy a fogyasztókra nézve milyen hatása lesz”.
Kiemelte, hogy „az utasok jogainak védelmi szintje nem csökkenhet, ehhez egy kellően megalapozott a piacot és a fogyasztókat érintő hatásvizsgálatra van szükség. A Közlekedési Tanács ülésén megvitatott tervezet továbbtárgyalása következik, ahol a tagállamoknak és Magyarországnak is lehetősége van továbbra is jelezni az utasok kellő védelmét célzó javaslatot, és vitatni, amennyiben esetlegesen felmerülne az utasok jogainak csorbítása. A szükséges hatásvizsgálatok elvégzésére, valamint azok függvényében a szükséges pontosítási javaslatok elvégzésére a tovább tárgyalási fázisban az elkövetkezendő időszakban kerülhet sor.”
A tárca szerint „ezzel az álláspontjával – egyrészről – teret adott az légi utasjogi kérdések mielőbbi, de – másrészről – az utasok jogainak maximális védelmét szolgáló megoldás mentén történő rendezéséhez, tehát kitart a korábbi álláspontja mellett. Fontos hangsúlyozni, hogy
a feltételes hozzájárulásának elmaradása többéves csúszást is eredményezhetett volna az utasjogok megfelelő kidolgozása és megfelelő rendezése tekintetében.”
Mire gondolhatott az ÉKM feltételes hozzájárulás alatt?
A szöveg még nem végleges jogszabály, de a tanácsi közlemény szerint a testület politikai megállapodásra jutott. Az Európai Parlament (EP) következik, hogy jóváhagyja, módosítsa vagy visszadobja a Tanács álláspontját. A javaslat vitatottságát mutatja, hogy már a második olvasatnál tartanak – általában a Tanács és az EP informálisan előre alkut köt, és a jogszabályok túlnyomó részét első nekifutásra elfogadják.
Az EP álláspontját megvizsgálja majd a Tanács, de „kizárólag a Parlament módosításairól határozhat”. Vagy jóváhagyja az EP összes módosítását, és akkor vége a történetnek, kész lesz a jogszabály, vagy ha nem, egy egyeztetőbizottsággal folytatják a munkát, és végül akár egy harmadik, utolsó olvasatnál is kiköthetnek.
Uniós forrásból is úgy értesültünk, hogy hivatalosan később szavaznak, amikor a szöveg visszajön az EP-től. A mostani ülésen azért nem rögzítettek eredményt, mert csak informálisan mérték fel, megvan-e a szükséges többség, és az elnökség azt állapította meg, hogy igen.
Az ÉKM válasza alapján úgy tűnik, azzal is számolhatnak a tárcánál, hogy az EP úgyis belemódosít a szövegbe, így – különösen a vékony tagállami többség mellett – még lesz lehetőség behúzni a kéziféket, ha kell. A második legnagyobb, szocialista EP-frakció közleményben elégedetlenkedett. Jan-Christoph Oetjen liberális képviselő a DPA hírügynökség szerint nem látott okot arra, hogy a mostani három órás határidőből engedjenek. Jens Gieseke, a legnagyobb, néppárti csoport közlekedési koordinátora egyetértett azzal, hogy nem engedhetik a mostani helyzet romlását. Az Euractiv szerint a két képviselőnek az sem tetszett, hogy a régi javaslat újramelegítésekor a Tanács kikerülte az informális egyeztetéseket az EP-vel.
Az ÉKM-nek tisztázó kérdéseket küldtünk a tárca válaszáról.
A cikkünket a megjelenése után bővítettük az Építési és Közlekedési Minisztérium válaszával és ezzel összefüggően a második olvasatos eljárás EP-véleményezés utáni lépéseivel, EP-képviselők és a szocialista frakció álláspontjával, valamint azzal, hogy információink szerint a szavazatok felmérése informális volt.
