Imádja a piac most Magyarországot, de az öt éven belüli eurót azért még nem hiszi el

2026-ban 1,5 százalékos GDP-növekedést vár Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki szerint jövőre 2,5 százalékos bővülés következhet. A június 9-i elemzői sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy azt követően pedig az éves növekedés üteme már elérheti a 3 százalékot, ami a magyar gazdaság 2-2,5 százalékos potenciális növekedése feletti szint, de az uniós források segítségével, dinamizálható beruházásokkal elérhető.

A javuló számokat tehát határozottan a beruházások felfutása és az ezzel visszanyerhető méretesebb nettó export segítheti. Az Európai Uniós források hazahozatala ebben nagyon támogató lehet, mind a kkv-knál, mind a nagyvállalati szektorban, de Németh Dávid szerint még nem annyira az idén, hanem inkább 2027-ben és 2028-ban.

Az elemző szerint az erős (350-355 forintos eurón álló) forintszint a magyar exportőröknek már fáj, de elsősorban a túl dinamikus erősödés okoz kezelhetetlen problémákat. Ugyanakkor ha az inflációval korrigálva nézzük, ez csak a 2008-as szint (akkor 250 forint volt az euró). A többi régiós deviza sokkal többet értékelődött fel, de versenyképesek tudtak maradni az exportpiacokon

Infláció: miért csak ennyi?

Magyarországon a legfrissebb (májusi) inflációs adat szerint csak 1,8 százalék volt a pénzromlás, ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta 2026 az egyike a három legalacsonyabb öthavi áremelkedést hozó évének.

Ennek is természetesen elsősorban a forint ereje a fő oka, Ugyanakkor az mindenképpen meglepő, hogy a jelentős béremelkedés ellenére csak ekkora az infláció.

Ami pedig a prognózist illeti, az éves infláció 2026-ban 3 százalék körül alakulhat, (esetleg 2,8 százalékig is levihető), év végére és jövőre azonban a pénzromlás üteme újra 4 százalék feletti lesz – vélte a szakember. Természetesen a pontos értékeket majd az is meghatározza, hogy mikor vezetik ki az árrésstopokat, illetve a védett árat. Az infláció azért is nagyon fontos, mert az maastricht-i kritériumok betartásához csökkenteni kéne, így valamelyest érthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) óvatos a kamatcsökkentésekkel, de azért ez a stratégia talán túl erős forinthoz vezetett.

A külkereskedelmünk újabban nagyon mínuszos, ami érthető, ha figyelembe vesszük, az erős forintot, vagy azt, hogy milyen rosszul megy a német gazdaságnak. Így a magyar ipar mintha sokszor készletre termelne, ami persze nem tartható fenn sokáig.

Jobb termelékenység kellene

A szakember szerint a termelékenységet is fokozni kellene. Az átlagosan 9 százalékos bértömegnövekedés, ilyen alacsony infláció mellett elég furcsa, a magánszektor nem is ad ennyit, de az állami igen.

Az pedig továbbra is nagyon nagy gond, hogy a jelentős hazai béremelkedés ellenére a magyar munkaerő termelékenysége nem javul érdemben, az EU-átlag 70 százaléka környékén mozog. A régiós versenytársaink inkább 80 százalékon állnak, Csehország és Lengyelország biztosan, de Románia és Szlovákia is folyamatosan javít a termelékenységén.

Az pozitívum, hogy a különféle jövedelmi szegmensekben egyenletes a bérnövekedés, így azoknál is nő a jövedelem, akik tényleg sokat fogyasztanak a bérükből, így erős éves kiskereskedelmi adatra lehet számtani.

A munkaerőpiacon amúgy világszinten mindenki a mesterséges intelligenciáról beszél, ugyanakkor egyelőre csak az elbocsátások 10 százalékánál indok az AI. Az elemző szerint ugyanakkor tény, hogy a fiatalok munkalehetőségeire veszélyt jelent, ha a junior munkák jobban rábízhatók a mesterséges intelligenciára.

A büdzsé még talány

Az euró bevezetése érdekében fegyelmezett költségvetésre is szükség lenne. Ám, ami a büdzsét illeti, az év eddigi szakaszára eső hiány nagyon magas volt. A következő havi adat is izgalmas lesz, de a legfontosabb mégis az, hogy mi lesz az új kormány hivatalos prognózisa. Eddig egy 6,8 százalékos éves hiányt már belengettek, de mindenképpen kellene egy hihető kormányzati prognózis, ebből a szempontból a 2026-os év már kicsit elment (sok az adottság), de 2027-es büdzsé fontosabb lesz.

A K&H vezető elemzője szerint innentől

nagyon fegyelmezett költségvetési politikára lesz szükség ahhoz, hogy 2030-ra költségvetési oldalról teljesülhessenek az euró bevezetésének feltételei.

Ez nemcsak a hiány fokozatos csökkentését, hanem kiszámítható gazdaságpolitikát feltételez. A fiskális pálya hitelessége azért is fontos, mert a befektetői megítélés az állampapírpiaci hozamokon (ezek egyelőre az állam számára kedvezően alakulnak) és közvetve a forint árfolyamán keresztül a monetáris politika mozgásterét is befolyásolja.

Ugyanakkor az öt év múlva esedékes éves kamatokon (vagyis 2030-ról 2031-re mért egy éves hozamszinten például) egyáltalán nem látszik, hogy a piac már egy eurós országot árazna.

Elszálltak az ingatlanárak, beragadtak a beruházások

Németh Dávid szerint mivel benne vagyunk a folyamatokban, talán nem is realizáljuk, de megdöbbentően túlértékelt lett a magyar ingatlanpiac. Az MNB szerint 20 százalék feletti a túlértékeltség, az ECB a portugál piac után a második legtúlértékeltebbnek tartja a magyart 15-40 százalékos felárral, a KBC pedig a reális ár felett 30 százalékos árszinttel kalkulál. Ebből természetesen nagyon nagy baj lehet (bár az utóbbi hónapok ármérséklődése a legdrágább részeken korrekciót mutat).

Az elemző azt mondta,

az MNB akár kétszer is csökkentheti az idén a jelenleg 6,25 százalékos alapkamatot.

A további lazítás lehetőségét elsősorban az infláció alakulása, a forint árfolyama, a nemzetközi energia- és költségsokkok hatása, valamint a nemzetközi kamatkörnyezet határozhatja meg.

A beruházások továbbra is a magyar gazdaság egyik gyenge pontját jelentik. Az első negyedévben a beruházások éves alapon 1,3 százalékkal csökkentek, negyedéves összevetésben pedig 0,4 százalékos volt a visszaesés. A hosszabb távú kép is kedvezőtlen: a beruházási volumen több mint 19 százalékkal maradt el a 2021-es szinttől. A kilábalást a lakásfejlesztések, a folyamatban lévő nagy ipari beruházások, például a CATL- és BYD-projektek, az uniós források felhasználása, valamint az állami infrastrukturális fejlesztések támogathatják. A jelenlegi várakozások szerint 2026-ban a beruházások 2-3 százalékkal haladhatják meg a tavalyi szintet.

Mindenki türelmes

A piacok, a hitelezők, a ratingcégek mindenesetre most szeretik Magyarországot. A hitelminősítők május végén, június elején időt adtak, mindenki megtartotta a korábbi besorolását, innentől majd a költségvetés középtávú kitekintésére fognak fókuszálni.

Ilyen helyzetben a következő felülvizsgálatnál minden bekövetkezhet, vagyis akár lecsúszhatunk a bóvliba is, de azért most nagyobb esélye van egy kis javításnak, vagyis a negatív kilátások stabilra javulhatnak.

Ez már csak azért is nagyon jó hír lenne, mert Magyarország hitelminősítése – Romániát leszámítva – most gyengébb, mint a többieknek a környékünkön.