Az előző árösszehasonlító cikkünkben meglepő jelenségre bukkantunk: a kollektív emlékezettel szemben fogyasztói kosarunk ára közel sem emelkedett akkora mértékben 10 hónap alatt, mint amire számítottunk. A zöldségek és gyümölcsök esetében már jóval árnyaltabb a helyzet, ugyanis a friss termések egészen 2025 végéig kimaradtak a leköszönő kormány egyik népszerű gazdasági intézkedése, az árrésstop közvetlen hatása alól, miközben persze az agrárszektorra is átgyűrűztek az energiaválság és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai, nem beszélve az általános inflációról és munkaerőpiaci átrendeződésekről.
Eközben viszont a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatain alapuló számítások alapján a reálbérek emelkedtek. Az infláció 2022 májusa és 2026 februárja között 33 százalékos volt, a bruttó átlagkereset – mindenki fizetését összeadva, a létszámmal elosztva, adók levonása előtt – viszont nem elhanyagolható módon, 50 százalékkal emelkedett. Nagyságrendileg ennyivel nőtt a vizsgált időszakban a bruttó mediánkereset (a fizetés, aminél a dolgozók fele kevesebbet, fele többet keres, és valamivel az átlagkereset alatt van) és a nettó átlagkereset (az átlagos, kézhez kapott összeg, tehát amit az adók és járulékok levonása után ténylegesen el lehet költeni) is.
A gyümölcsök és zöldségek utóbbi négyéves árváltozását vizsgálva az derült ki, hogy az átlagos változás körülbelül 32 százalék volt, ami nagyjából megegyezik az infláció mértékével. Ez azt jelenti, hogy a zöldség-gyümölcs–kategória – legalábbis a mi, nagy élelmiszerláncok kínálatát tartalmazó adatsorunkban – összességében nem drágult jobban az inflációnál, miközben a fizetések ennél jobban nőttek. Ez azt jelenti, hogy az átlag magyar, ha akar, akkor több egészséges, rostos terméket tud venni a fizetéséből még úgy is, hogy a pár napja kormányon levő Tisza Pártnak még nem volt alkalma végrehajtani egyik fontos ígéretét, az egészséges élelmiszerek áfacsökkentését.
Az összesített zöldség-gyümölcs–infláció átlagtól el nem ütő mértéke ellenére kijöttek azért meglepő adatok a gyűjtésünkből, mert a belső szórás a termékek között hatalmas volt, és a szezonalitás jelentősége is jól látszik. Összesen körülbelül 120 terméket vagy termékfajtát vizsgáltunk meg, ebben a cikkben a mondat végén található csillagra kattintva a gyűjtés részletesen böngészhető. *
A görögdinnye sokkal olcsóbb, a meggy kiugróan drága lett
Önmagában az, hogy valami drágább lett, még nem mond semmit arról, meg tudjuk-e venni. Ha ugyanis a bérek lassabban nőttek, mint egy termék ára, akkor összességében a termék relatíve olcsóbb lett, vagyis kevesebb munkaórát kell érte dolgozni, mint korábban.
Az előző, vásárlói kosaras cikkhez képest most hosszabb, négy éves időtávon vizsgáltuk különböző zöldségek, gyümölcsök, befőttek és fagyasztott termékek árát. Mivel a zöldségek, gyümölcsök ára nagyban függ azok szezonalitásától, a Cashmap árösszehasonlító oldal adatainak segítségével különböző hónapokra lebontva elemeztük az árakat és úgy kategorizáltuk a termékeket, hogy lehetőség szerint a csúcsszezonos vagy ahhoz közeli árukat tüntetessük fel – a nyári szezonális gyümölcsöket és zöldségeket kettészedtük, hogy a lehető legreálisabb képet mutassuk.
A Cashmapnek a hat nagy külföldi, Magyarországon jelen lévő lánctól (Aldi, Lidl, Penny, Auchan, Tesco, Spar) vannak adatai. Közel 150 termékkategória áráról van pontos adatuk az elmúlt négy évből. Összesen 4 ezer termék árából számolták ki a termékek átlagárát, így ezeket vettük alapul. A termelői piacokon vagy a termelőktől közvetlenül beszerzett termékek árát nem tartalmazza a gyűjtés, mivel ezek egyediek. Minden grafikonnál jelezzük, milyen időtartamot vettünk figyelembe, az adataink 2022 februárja és 2026 februárja közötti időszakból származnak. A feltüntetett árak minden hónap utolsó csütörtökének fogyasztói végárát jelenti, ebben az esetleges akciók is benne vannak. Az összehasonlíthatóság kedvéért az eltérő kiszerelésű termékeket 1 kilogrammos kiszerelésre számoltuk át, kivételt jelentenek ez alól a darabáron árult termékek (például ananász, mangó vagy karalábé).
A gyűjtésünknek vannak hiányosságai, például nem különböztettük meg a hazai és az import termékek árát, illetve több, kifejezetten népszerű termék esetében átlagárat számoltunk az elérhető nagy kínálat miatt. Szándékosan nem a legolcsóbb termékeket vagy legdrágább márkákat választottuk az elemzés kiindulópontjának. A Cashmap adatai alapján egyes termékeknél egyértelműen tudtuk azonosítani, hogy azok miért lettek drágábbak vagy épp olcsóbbak – például mert a drágább verziók lekerültek a boltok polcairól –, de sok esetben csak következtetni tudtunk az árváltozás okaira: az időjárási viszonyok vagy épp az energiaárak sok esetben megdobták a termékek árait.
Az első grafikonon kigyűjtöttük a legnagyobb mértékben dráguló termékeket és feltüntettük a bérek változásának mértékét, valamint az összesített inflációt, mivel ezek a mutatók, viszonyítási pontok adják meg a teljes képet arról, hogy mekkora változást tapasztalhattunk az elmúlt években. Ez alapján ha egy termék az inflációhoz képest kevésbé drágult, reálértéken olcsóbb lett.
A grafikonokhoz használt átlagárakat és áringadozásokat a Cashmap, a bér- és inflációs mutatókat a KSH adatai alapján számoltuk ki. Az élelmiszerinflációra adott adataikat nem tüntettük fel a grafikonokon, mivel annak kiszámolásához egy adott vásárlói kosárból dolgoznak, ezeknek a termékeknek az árát a KSH munkatársai piacokon és üzletekben írják fel. A vásárlói kosárnak vannak korlátai, hiszen nem vesznek bele minden élelmiszert, ellenben nagy a szórás: a vásárlói kosarukba kerül például a burgonya, a fejes káposzta, a paradicsom, a fehér, tartós és teljes kiőrlésű kenyér, a fagyasztott pizza és többfajta édesség, köztük gumicukor is, de húsfélék is, köztük több árrésstopos termék is. Irányadó lehet, de mivel most csak gyümölcsöket, zöldségeket és azoknak a tartósított verzióit vizsgáljuk, így ez valamennyire torzítaná az összehasonlítást.
Az ábrán mindegyik terméknek minden év szezonjában megtalálható átlagárát vettük alapul. A drágulási verseny győztese a meggy lett, ami 178 százalékot drágult négy év alatt. Pontos okot nem tudunk, de a meggy kifejezetten érzékeny a tavaszi fagyokra: ha virágzáskor fagy, a termés a töredékére csökkenhet. Itthon ez probléma volt az elmúlt években, vissza is vetette a hazai termést. A meggyet emellett kézzel szedik, és mivel a bérek a mezőgazdaságban is emelkedtek, ez meglátszik az árában is. Lemaradva a meggytől, de a kivi is jelentősen drágult. Ebben nagy szerepet játszhatott az euró-forint árfolyam, mivel az itthon kapható kivit szinte teljes egészében importáljuk, és az emelkedő szállítási árak is átgyűrűztek az árba. A kivi egyébként 2024-ben drágult meg, 2022-ben még 959 forintért volt kapható kilója, de azóta tartósan magasan maradt. Emellett energiaintenzív a termesztése, az energiaárak robbanása is felhajtotta az árakat.
Az uborka négy év alatt közel 30 százalékot drágult, ami az infláció mértékétől elmarad még úgy is, hogy nem került be az árrésstopos termékek közé. Tehát szezonban még így is jobban megéri uborkát vásárolni, mint 2022-ben.
Ha a legnagyobb árváltozásokat vizsgáljuk, árnyaltabb a kép. A legnagyobb mértékben olcsóbbá váló termék a vöröshagyma lett, ami 2025 decemberében került be az árrésstopos termékek közé, ez történt a fejes káposztával is. A spárga ránézésre szintén durván drágult, de az inflációhoz képest nem kirívóan emelkedett az ára. A betakarítása szintén kézzel történik, rendkívül munkaigényes. A spárgát nagyrészt importáljuk, a forint gyengülése és a szállítási költségek megemelkedése jelentősen befolyásolta a zöldség árát. A görögdinnye jóval olcsóbb lett, ezt részben az magyarázza, hogy a 2024-es adatok alapján 37 százalékkal több görögdinnyét takarítottak be, mint egy évvel korábban. Az import leginkább a hazai szezon kezdete előtt jelentős, majd a magyar termés megjelenésével bővül a kínálat, ami lefele nyomja az árakat.
Minden a zöldségek és gyümölcsök olcsósága ellen játszik
Még mielőtt ránézünk a részletes árváltozásokra, érdemes felidézni, mi minden befolyásolja a zöldségek és gyümölcsök árát. Az első és legfontosabb: az időjárás. Anomáliák bőven voltak az elmúlt években, az aszályos nyarak és a tavaszi fagyok gyakran tizedelik a gyümölcstermést, ami időszakosan kínálati hiányt és áremelkedést okoz. 2024-ben például nyáron és kora ősszel közel három hónapos extrém aszály és hőség érte a terméseket, majd a 2025 áprilisa elején megjelenő fagy az ország gyümölcstermesztő területeinek 80-90 százalékát érintette, sőt, májusban az észak-keleti és keleti országrészben – ahol a gyümölcstermő terület kétharmada található – szintén volt egy erőteljesebb lehűlés.
Az aszály tavaly folytatódott és a jelenlegi helyzet alapján az idei sem lesz túl szerencsés éve a gazdáknak. Tavaly félmillió aszálykár-bejelentés érkezett az agrárminisztériumhoz, az ingadozó időjárás miatt pedig a hazai gyümölcstermesztés kétharmada veszett el. A boltok polcain látható ár függ attól is, hol termett meg az adott gyümölcs, milyen klímájú az az ország, ahonnan importálunk, de okozhat kilengéseket az is, ha valamilyen járvány jelenik meg a termőföldeken, ilyen volt tavaly ősszel a hazai borvidékeken megjelenő, a szőlőtőkéket támadó aranyszínű sárgaság is.
Fontos megemlíteni az energiaválságot is, 2022-ben robbantak az árak, a hűtőházakban való tárolás és az üvegházi termesztés pedig rendkívül energiaigényesek. A 2022-es energiaválság utáni magasabb rezsiárak beépültek a fogyasztói árba, a gázársokk után az üvegházi termesztés költségei némileg konszolidálódtak, valamint a termelők egy része az utóbbi években hatékonyabb fűtési rendszerekre állt át, ami segített megállítani a további drasztikus drágulást.
Ezek mellett hiába gépesítik a mezőgazdaságot óriási tempóban, nem minden munkafolyamat helyettesíthető gépekkel. A kézi munkaerő költsége jelentősen megugrott az elmúlt években és jelentős munkaerőhiány alakult ki. A növényeket nagyrészt (30-70 százalékban) idénymunkások takarítják be, csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal. Az Agrárszektor szerint az érintett növények esetében, például rukkola, bébispenót, alma, körte, szőlő, málna, éves szinten mintegy 50-80 milliárd forintos kár (termelésiérték-kiesés) keletkezik a zöldség- és gyümölcstermesztésben, a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz. A gépesített betakarítású zöldségeknél (mint a cékla) a technológiai fejlődés segíthetett alacsonyabban tartani az önköltséget.
Végül nagy szerepet játszik a boltok polcaira kerülő termékek esetében a forint árfolyama is: a zöldségek és gyümölcsök szezonon kívül sokszor importból érkeznek, a gyengélkedő forint közvetlenül emelte ezeknek a polci árát. Minden viszontagság ellenére a termékek árait vizsgálva viszont azt látjuk, csak néhány drágult kiugróan.
Sok minden infláció alatt drágult
A tavaszi zöldségek ára csak infláció alatti mértékben nőtt az általunk vizsgált kínálatban, vagyis a nagy élelmiszerláncoknál. A kapor (16,4 százalék), az újhagyma (14,4 százalék) és a hónapos retek (18,3) ára enyhén növekedett 2022 és 2025 között. Az újburgonya ára először nőtt, majd 2023-hoz képest több mint 30 százalékkal csökkent, a zöld spárga ára viszont számottevően megnövekedett, összesen 1148 forinttal, ami 58,5 százalékos növekedést jelent. A bébispenót hasonló mértékben szintén sokkal, 48,6 százalékkal került többe 2025 tavaszán, mint négy évvel korábban. Összességében a zöld levelek és az alapvetően is drágábbnak számító zöldségek ára megugrott, de egyáltalán nem kirívó mértékben.
A nyári időszakot kettébontottuk és külön vizsgáltuk a kora és a késő nyári szezonalitású terméseket.
A nyári szezonalitású zöldségeknél és gyümölcsöknél láttuk a legjelentősebb drágulást: erős kínálati sokk érte a meggyet, aminek kilója 2133 forinttal, összesen 178 százalékot nőtt, hasonlóan járt a cseresznye, aminek kilója 1521 forintról 3574 forintra nőtt, ez 135 százalékos növekedést jelent. Ránézésre nagyot drágult a sárgabarack (57 százalék), az őszibarack (44 százalék), viszont a paprikák átlagára (20,6 százalék) és a paradicsomé (18,6 százalék) bőven az infláció alatt maradt. A málnánál ingadozó trend figyelhető meg. Először nagyot, összesen közel 20 százalékot ugrott az ára, majd 2024-re visszaesett 10 százalékkal, aztán 2025-re újabb 3,2 százalékkal nőtt, összességében viszont nem drágult jelentősen, sőt, a fagyasztott málna jóval olcsóbb lett.
Jelentősen csökkent a görögdinnye kilójának ára (37 százalék), a cukkini ára (21 százalék), de a sárgadinnye is olcsóbb lett (15,2 százalék). A görögdinnyénél érdemes megjegyezni, hogy kitolódott a szezon: 3 éve júliusban még sok helyen nem is lehetett magyar dinnyét kapni a szélsőséges tavaszi időjárás miatt, augusztus elejére viszont bővült a kínálat a magyar termékekkel is, a már korábban említett okok mellett ez is lejjebb hajtotta az árat.
Az őszi-téli időszakban az itthon kevésbé népszerű kínai kel produkálta a legjelentősebb, de így is messze infláció alatti drágulást, összesen 24 százalékkal került többe 2025-ben, szemben a 2022-es árral. 702 forintról 846 forintra nőtt az alma átlagára (20,5 százalék) és a körte is drágult (18,8 százalék). Abban, hogy ezek nem ütötték meg az infláció szintjét, szerepet játszhatott az is, hogy tavaly decemberben az árrésstopos termékek közé kerültek.
Kiválasztottunk pár terméket, amiknek két éven át (2023. augusztustól 2025. augusztusig) végigkövethetjük az árváltozásait, így képet kapunk a szezonalitás jelentőségéről. Itt látszik, hogy a Magyarországon is sokat termesztett növények, például a lecsópaprika és a szőlő esetében egyértelmű a trend, máshol viszont egyre inkább elhalványodik az évszakok jelentősége. Legalábbis a nagy élelmiszerláncok kínálatában ez a helyzet, a piacokon valószínűleg még mindig jobban tetten érhető a szezonalitás.
A déli gyümölcsök árában viszont már jól láthatóan megjelenik a globális szállítási árak és az energiaárak növekedése, valamint az árfolyamingadozások. A gyömbér ezek közül is kitűnik. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy az utóbbi években felértékelődött a gyömbér a gyulladáscsökkentő hatása miatt, a brit egészségügyi szolgálat, az NHS pedig hányingercsillapító hatása miatt is ajánlja. A gyömbért itthon is sokan fogyasztják, de reálisabb magyarázat, hogy az árfolyam és a globális ellátási lánc költségeinek tartós emelkedése látszódik meg az árában, mintsem a népszerűsége.
A mangó olcsóbbá válása inkább egyszeri eset, mintsem tartós trend, mivel rugalmas keresletű termékről van szó, ha az emberek visszafogják a kiadásaikat, elsősorban a nem alapvető fontosságú importgyümölcsökről mondanak le, a csökkenő kereslet pedig lefelé nyomhatja az árat.
Befőttek és fagyasztott termékek
A teljes képet árnyalja, hogy a befőttek és fagyasztott termékek áránál kevés extrém ingadozást találtunk. Ezek ugyan ki vannak téve az adott év termésének, de egész évben forgalmazzák ezeket, és a feldolgozásuk, tárolásuk is nagyban eltér a nyers termékekéhez képest. A fagyasztott és konzervált termékeknél az alapanyagáron túl a csomagolás (alumínium, üveg vagy műanyag) és a tartósítás energiaköltsége (folyamatos hűtés vagy hőkezelés) is dominál. Például míg a friss görögdinnye ára esni tudott, a fagyasztott zöldségeknél a tárolási költségek miatt ez szinte lehetetlen.
A legszembetűnőbb a fagyasztott cseresznye (+154 százalék) és a fagyasztott meggy (+99 százalék) drágulása, ezek viszont szorosan követik a friss gyümölcsöknél látott trendet. A fagyasztott málna ára 21 százalékkal csökkent. Ez annak köszönhető, hogy a drágább termékek kikerültek a boltok fagyasztóiból, míg például a hasábburgonya gyakorlatilag stagnált, de sem a fejtett bab, sem a zöldbab nem drágult nagyobb mértékben az inflációnál.
A befőtteknél látszik a feldolgozóipar tehetetlensége: az árak lassabban reagáltak, de ha elindultak felfelé, nem igazán álltak meg. Itt is meglátszott a meggykrízis: 2025 és 2026 között majdnem megduplázódott az ára. Ha a teljes adatbázist nézzük, a fagyasztott zöldborsó, a gyalult tök és a zöldségkeverékek maradtak a legstabilabb árú termékek (néhány esetben még olcsóbbak is lettek, mint 2023-ban).
Ha gyakrabban vennénk új autót, kevésbé éreznénk drasztikusnak az inflációt
Az emberek hajlamosak a saját tapasztalataik alapján érzékelni az inflációt, ezt már a korábbi cikkünkben is kifejtettük, ezúttal viszont a GKI Gazdaságkutató Zrt. segítségét kértük a jelenség értelmezéséhez. A GKI elemzői gyakran foglalkoznak a jelenséggel, amiből világossá válik, hogy az átlagfogyasztó a leggyakrabban élelmiszert (és nem tartós fogyasztási cikket, vagy éppen autót) vásárol, ezért az élelmiszerárak változása – mivel azzal napi szinten találkozunk a boltokban – fontos szerepet játszik az árérzékelésben.
A 2022-23-as kiugró élelmiszerár-emelkedés nyomot hagyott a magyar fogyasztókban: a vásárlók drágának tartják az élelmiszereket, miközben azok árai egy magas bázisról emelkednek tovább, de az éves áremelkedés már sok termék esetében nem kiugró, írták a Telexnek a GKI elemzői.
De ha egy-két gyakran vásárolt termék árát megvizsgáljuk, most is könnyen találunk kiugróan emelkedő árakat ebben az elmúlt közel négy évben: a kenyér és zsemle ára például 50-70 százalékkal magasabb volt 2026 májusában, mint 22 májusában. De több olyan termék vagy szolgáltatás van, ami jóval az átlagos infláció fölött drágult (paradicsom, paprika, uborka, kávé, iskolai ebéd, hajvágás.)
A GKI azt is megállapította, hogy a legalsó jövedelmi tizedbe tartozók, valamint a 65 év felettiek esetén a legnagyobb az eltérés az inflációs érzet és a hivatalos inflációs adat között. Minél kevesebb a jövedelme valakinek, ennek annál nagyobb részét fordítja önfenntartásra (élelmiszer, rezsi, lakhatás). A cikkben vizsgált időszakban jobban nőttek az alapvető létszükségleti termékek és szolgáltatások árai, mint a tartós, ritkábban vásárolt termékeké, ez pedig sokkal jobban érintette az alacsony jövedelműeket.
De vannak az infláció mérésének módszertanából adódó eltérések is. A KSH az 50 forintos betétdíjat például nem veszi figyelembe a fogyasztói árindex számítása esetében, a fogyasztók viszont ugyanúgy kifizetik a magasabb árat.
Az még kérdéses, hogy a következő időszakban hogy fognak reagálni az élelmiszerárak az új kormány intézkedéseire. Azt biztosan tudjuk, hogy a Magyar-kormány egy ideig még nem tervez a hatósági árakhoz nyúlni, bár Kapitány István arról beszélt a miniszterjelölti-meghallgatásán, hogy állami beavatkozásokra nem lehet jó gazdaságot építeni, ezért idővel felül fogják ezeket vizsgálni, majd kivezetik. „Egy gazdaság akkor működik jól, ha minél kevesebb a beavatkozás. Amennyire lehet, hagyjuk a piaci folyamatokat, hogy megoldják az árszínvonalat és a beruházásokat” – mondta a most már gazdaságfejlesztési és energetikai miniszter.
Azt is tudjuk, hogy az alap áfát megtartják a világrekorder 27 százalékon, az „egészséges élelmiszerek” áfáját viszont 5 százalékra csökkentenék. Hogy mi számít egészséges élelmiszernek, azt még nem fejtették ki a Tisza politikusai, így nem tudni, hogy pontosan mekkora kör lenne érintett, de feltételezhetően kerülhet körbe valamennyi zöldség és gyümölcs is.
