Hirtelen kiadta a 444-nek a kínai gigahitel részleteit az állami adósságkezelő
A jelenlegi kamatperiódusban összesen évente 3,916 százalékon vette fel a magyar állam az egymilliárd eurós kínai gigahitelt, derült ki az Államadósság Kezelő Központ válaszából, amit a 444.hu közérdekű adatigénylésére adtak ki. Miután a lap többször sikertelenül kérte ki az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, a választási eredmény után, április 17-én újra beadták a közérdekű adatigénylést az ÁKK-hoz, ahonnan nemrég megérkezett a válasz. A lap részletesen ír a két éve titokban felvett hitel hátteréről és arról is, hogyan bukott el több adatigénylés is az elmúlt időszakban.
2024. júliusában derült ki, hogy kormányzati bejelentés nélkül egymilliárd eurós hitelt vett fel a magyar állam Kínától, az összeget áprilisban már le is hívta. A hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel a magyar állam, hároméves futamidőre. A részleteket nem tették közzé, annyit tudni, hogy a hitel változó kamatozású, a törlesztés ütemezése nem ismert, így az sem, pontosan mennyit kell visszafizetnie a magyar államnak, amelynek adóssága már februárban 133 milliárd euró volt.
Ezt fejelte meg 0,6 százalékkal a kínai hitel, amely a kötvénytartozásokat nem számolva a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül. Varga Mihály később azt mondta, „a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban” állapodtak meg. Amikor korábban a gigahitel részleteiről kérdezték a kormányinfón, Gulyás Gergely most már leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, nem is gigahitel a kínai hitel.
Annak ellenére, hogy az Európai Uniótól sokkal olcsóbban juthatott volna hitelhez a magyar állam, a több mint 3 milliárd eurónyi olcsó uniós hitelt nem hívta le a helyreállítási alapból, mert nem volt hajlandó megegyezni az EU-val a feltételekről. A 444 cikke szerint ugyanabban az időszakban, amikor a kínai hitelt felvette a magyar állam összesen 4 százalékot megközelítő kamatért, a szintén nem euróövezeti tag Csehország is olcsóbban, 3,5 százalékon bocsátott ki devizakötvényt.
Ahogy arról korábban részletesen, több cikkben is írtunk, az uniós pénzekért most óriási roham kell, augusztus (de az uniós intézmények augusztusi leállása miatt inkább július) végéig le kell tudni a feltételességi eljárás elvárásait és még azon felül párat. Azért lenne erre szükség, hogy a gazdaság Covid utáni talpra állítását célzó egyszeri helyreállítási alap ne vesszen el, és ne kelljen visszafizetni az előlegét. Innen nagyjából egymilliárd eurót fizettek ki, az összesen járó 10,4 milliárd eurónyi támogatás és kedvezményes hitel maradékához viszont teljesítettnek kellene venni a jogállamisági „szupermérföldköveket”.
Magyar Péter leendő miniszterelnök a héten Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az uniós pénzek hazahozataláról, a Politico pedig a héten arról írt, hogy forrásai szerint az új magyar kormány új helyreállítási tervet nyújtana be.
