FT: A pénz ötödét sem szerezték vissza a magyar hatóságok az EU csalásellenes hivatalának ajánlásai után
A magyar hatóságok csak az érintett pénz 18 százalékát szerezték vissza az uniós csalás elleni hivatal (OLAF) ajánlásai alapján 2015 és 2024 között, ugyanez az arány átlagosan 71 százalék az EU-ban, írta a Financial Times.
Az OLAF közel 1,4 milliárd eurónyi összegre adott ki ilyen ajánlást a magyar hatóságoknak. A teljes EU-ban ez 7,22 milliárd euró, azaz ahogy a lap is megjegyezte, a magyar adat „aránytalanul” magas, 16 százalék ahhoz képest, hogy Magyarország mennyi uniós támogatást kap. (A lap nem tért ki rá, de a magyar kormány korábban azzal érvelt, hogy a 4-es metró ügye torzította a statisztikát, 2019-ben megszüntették a nyomozást az ügyben.)
Az érintett pénzből Magyarországon 250 millió eurót, az EU-ban 5,15 milliárd eurót fizettettek vissza – előbbi 18, utóbbi 71 százalék. A lap kiemelte a vámelkerülést: 285 millió euróból csak 633 ezret sikerült behajtani Magyarországon.
A hivatal 87 magyar és összesen 2144 esetet vizsgált. Magyarországon 52-nél, az EU-ban 509-nél javasolt jogi eljárást 2015 és 2024 között. Előbbi 65, utóbbi alig 24 százalék. (Kormánypárti oldalról korábban azzal érveltek, hogy csak állampolgári bejelentéseket gyártanak, azért tűnik soknak az ügy, de a vádemelési ajánlások aránya nem arra utal, hogy alaptalanul tennék. 2017-ben az OLAF akkori vezetője fejtegette Budapesten, hogy a bejelentett csalások aránya alapján vagy szentek laknak Magyarországon, vagy „erősebb volt a csábítás a jelentés elkerülésére”.)
Az FT szerint a pénzvisszaszerzés alacsony arányát részben az magyarázhatja, hogy az OLAF ugyan vizsgálódhat, de csak a tagállami vádhatóság vagy az uniós ügyészség emelhet vádat – utóbbinak Magyarország lassan szinte egyedüliként nem tagja. A laphoz eljutott adatok alapján az 52 magyar ajánlásnál csak 17-nél emeltek vádat.
A lap emlékeztetett az Elios esetére, amikor az OLAF 43,7 millió euró visszafizetését javasolta, mégsem ítéltek el senkit. Tiborcz István, a cég korábbi résztulajdonosa tavaly politikailag motivált ajánlásokról beszélt az FT-nek és arról, hogy az ügyészek kétszer sem állapítottak meg jogsértést. (A Direkt36 korábbi cikke alapján az Információs Hivatal megfigyelhette az OLAF nyomozóit, amikor ők Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit, utána titkosszolgálati belharc lett az esetből.)
Az FT emlékeztetett rá, hogy a Magyarországnak járó uniós támogatások jelentős részét befagyasztották jogállamisági okokból 2022-ben. Abban az évben együttműködési megállapodást kötött a magyar ügyészség az OLAF-fal, és az FT szerint az uniós hivataltól arról beszéltek, hogy azóta javult a kapcsolat.
A Legfőbb Ügyészség 2021-ben azzal érvelt, hogy „évről évre folyamatosan csökken az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma, és az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás”, 2020-ban az OLAF-ügyek 67 százalékában emeltek vádat.
A magyar kormány a szabálytalannak talált számlák helyett küldhet másokat térítésre – ilyenkor a magyar adófizetők állják a pénzt, ha a hatóságok nem hajtják be az érintetteken.
