Akár egy hónapot is késhet a gyorsvasúti tender első eredményhirdetése
Egy hete lezárult a reptéri gyorsvasúttender beadási időszaka. A folyamatra rálátó forrásainktól azt próbáltuk megtudni, hogy lett-e a tendernek eredménye, és mikor várható annak bejelentése. Bár attól forrásaink elzárkóztak, hogy elárulják, hány pályázat érkezett, vagy bármilyen tulajdonnevet kiejtsenek a szájukon, pár információt azért sikerült megtudnunk.
Mint hallottuk, egyelőre nem várható eredményhirdetés, ez részben a pályázatok „normál” kiértékelésének időigénye miatt, részben a potenciális hiánypótlások miatt is indokolt.
Bár úgy tudjuk, hogy van szándék az első kör lezárására még a választások előtt, ez így nem biztos, hogy meg fog valósulni.
Február 2-án azt jelentette be a reptéri gyorsvasúti koncessziós eljárás lebonyolításáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Koncessziós Iroda, hogy a tender első (jelentkezési) határidejét 30 nappal meghosszabbítja. Akkor ezt azzal indokolták nekünk, hogy a január elején kiírt pályázatra a részvételi jelentkezések beérkezésének első határideje 2026. február 6-án 11 óra volt, majd a 30 napos csúsztatás miatt ez március 8-i beadásra módosult.
A terv az volt, hogy ezen beadási határidő után lesz az első körös eredményhirdetés a három legjobb pályázó nevével, ami után az NGM tárgyalni kezd a három legjobb ajánlatot benyújtó céggel vagy konzorciummal. De úgy hallottuk, végül a pályázat akkor is érvényes lehet, ha ennél kevesebben adják be, vagy az NGM csak kevesebb indulót jelöl ki a tárgyalásokra.
Értesülésünk szerint az euróban is milliárdos pályázat belső döntéshozatalára és az esetleges konzorciumok kialakítására is több időt kértek a pályázók, így jön össze az egy hónapos csúszás. Mi akkor a piacról úgy értesültünk, hogy
magyar fővállalkozó pályázó nincs a jelentkezők között.
Ennek oka lehet, hogy egy 30-35 éves projekthez a magyar cégek tőkehelyzetében nehezebb vállalás, hogy valaki nagyon nagy összegért épít, és utána csak évtizedek alatt szedi be az ellenértéket. Itthon nem jellemző, hogy valaki rendelkezzen ekkora tőkével, vagy nélkülözni tudná a tőkéjét évtizedekre. Vagyis ezt inkább csak a nagyon tőkeerős nyugati cégek tudják megcsinálni. A magyar cég, vagy jobb esetben a magyar cégek úgy lesznek benne a projektben, hogy vasútépítési kapacitásokban számítanak rájuk. Ez a lehetőség azonban valós, vagyis több a „tervnél”, a pályázatban erre is konkrétan ki kellett térniük az indulóknak. Úgy tudjuk,
francia, osztrák, spanyol, japán, török, illetve egyesült királyságbeli érdeklődő is előkerült, de azt nem tudjuk, hogy közülük végül hányan adtak be ajánlatot.
A francia Vinci-csoportról és az osztrák Strabagról lehetett azt hallani, hogy indulni szeretnének, miközben az is foglalkoztatta a hazai építőipari közvéleményt, hogy maga a magyar állam benne lesz-e tulajdonosi ágon is a projektben (erre lehetőséget adott a kiírás), illetve lesz-e magyar induló.
Amennyire hallottuk, a kiíró NGM nem volt elégedetlen az eredménnyel, de az, hogy ez hány indulót vagy az induló(k)tól milyen platform feet, speciális reptéri jegyárat jelent, azt nem tudjuk. A témára rálátó források szerint több nemzetközi név jött be, vagyis többes számban hallottunk külföldi cégeket emlegetni, de azt már nem tudtuk kideríteni, hogy ez több indulót jelent, vagy egy indulót, amelyben több nemzetközi cég konzorcium keretében összefogott.
A magyar állam vélhetően 20 százalék erejéig vehet majd részt a projektben, úgy tudjuk, erről a tervről egyelőre nem tett le a kormányzat.
