Reptéri gyorsvasút: csúszik az első határidő, a hosszabbítással a választásokba is belecsúszik a döntés
Február 2-án bejelentette a reptéri gyorsvasúti koncessziós eljárás lebonyolításáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Koncessziós Iroda, hogy a tender első, részvételi-jelentkezési határidejét 30 nappal meghosszabbítják. Mindezt a Magyar Mérnöki Kamara szakmai javaslata is támogatta, az MTI közleménye szerint a határidő kitolását a felek a kiemelkedő nemzetközi érdeklődéssel is magyarázták.
Természetesen ebben a fázisban a felek nem részletezték, hogy pontosan ki érdeklődött, vagy ki adott arról jelzést a magyar kormánynak, hogy túl szűk a határidő, de a bejelentést egy másik szempont is befolyásolhatta.
1. Az időigény
A január elején kiírt pályázatra a részvételi jelentkezések beérkezésének határidejét pontosan meg kellett határozni, ez első körben 2026. február 6. 11 óra volt. Mivel a csúsztatás nem azt mondja ki, hogy 1 hónappal késhet a beadás, hanem azt, hogy 30 nappal, így a rövid február miatt ez március 8-i beadást jelenthet.
A folyamatot irányító NGM tehát március 8. után kezd tárgyalni a három legjobb ajánlatot benyújtó céggel vagy konzorciummal. Mint a projektre rálátó forrásainktól hallottuk, az NGM-re nagy nyomás nehezedett, hogy adjon több időt a pályázat benyújtására. Ennek alapvetően két oka volt.
Bár természetesen nem tudjuk, hogy mekkora beruházási értékről van szó, ha azt feltételezzük, hogy euróban is milliárdos lesz a projekt, akkor ez már olyan magas szintű, többlépcsős, akár az igazgatóságot (boardot) is érintő előkészítést igényel, aminek egyes jelentkezők esetén az első határidő esetén nem lett volna esély.
A másik probléma abból fakadt, hogy a projekthez olyan összetett referenciák kellenek, illetve olyan többrétegű tudás, hogy több induló nem egyedül, hanem konzorciumban tervez elindulni. Azaz a konzorciumok összeszervezésének időigénye is indok lehetett a csúsztatásra.
2. A döntés optikája
Azt ugyan nem tudni, hogy ki töltötte le a tenderkiírást vagy ki vette fel a kapcsolatot az NGM-mel, de az MTI közleménye szerint „kiemelkedő a nemzetközi érdeklődés a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közvetlen vasúti kapcsolatának megvalósítására kiírt koncessziós eljárás iránt”. Az ágazati pletykákban azt hallottuk, hogy spanyol, japán, török, francia és brit érdeklődő is előkerült. Korábban felmerült, hogy kínai lehetne a partner, de úgy tudjuk, ennek nagyon sok esélye ma már nincs. A kiíró ugyanis nem szeretné azt, hogy bármely cégnek ez legyen a pilotprojektje Európára, így uniós referenciákat is megkövetelt, ami az unión kívüli cégeknek sok esetben nehézség, bár konzorciális partnerrel elképzelhető.
Talán egy cég van, amelyikről mindenki azt gondolja, hogy elindul: ez a francia Vinci-csoport, amely kisebbségi részesedéssel benne van a Budapest Airport tulajdonosi struktúrájában. A csoport a közeli Prágában is jelentkezett egy hasonló tenderre, és láthatóan nagyon elégedett a budapesti kapcsolattal.
Azt hallottuk, hogy az NGM már csak azért sem bánja a határidő kitolását, mert így az EU felé is jobb az optikája annak, hogy reális beadási határidő lett, hiszen a nagyon rapid beadás jobban utalt volna egy lezsírozott pályázatra.
A közelgő választások
A tender határidejének kitolása annyiból érdekes még, hogy haladék miatt a döntés minden bizonnyal elhúzódik az április 12-i választásokig. A jelentkezési kör csak március 8-án zárul, majd a legjobb három pályázóval elindul egy részletes céltárgyalás. Reálisan két hónapig elhúzódhatnak az egyeztetések is, így biztosan a 2026-os választások után születhet végső döntés.
A választásoknak persze többféle kimenetele lehet: ha újra a Fidesz nyer, túl nagy fennakadás nem várható, még akkor sem, ha esetleg módosul a kormány szerkezeti vagy személyi összetétele. Ha azonban váltás jönne, és legfeljebb ügyvezető üzemmódban irányítana a régi minisztériumi vezetés május elején, akár viták kereszttüzébe is kerülhet a döntés.
