Szerdán kezdi a Mol az Adria-kőolajvezeték hosszú távú tesztelését

Megkezdődik szerdán az Adria-kőolajvezeték tizenegy hónapos, hosszú távú kapacitásteszt-sorozata – közölte a Mol pénteken az MTI-vel. A szakemberek megvizsgálják, hogy a vezeték milyen állandó, fenntartható és hosszú távú folyamatos szállítási teljesítményre képes különböző évszakokban, időjárási körülmények között és olajtípusokkal.

A teszteléssorozat első fázisaiban az infrastruktúra még nem működik teljes kapacitással, napi 40 ezer tonnás tesztelésre várhatóan ősszel lesz majd lehetőség. Kiderítik továbbá, hogy a horvát olajszállítás logisztikai folyamata hogyan teljesít, tehát a vezeték mellett a kikötői kapacitást, a kitárolási és a kőolajkeverési képességeket is tesztelik. A vizsgálatokhoz a Mol amerikai, az Adriát üzemeltető Janaf német szakértőket is hívott.

Mindenki érdeke, hogy „ellentmondásos tesztek és a szerteágazó nyilatkozatok után végre a tények beszéljenek”. A közlemény szerint a horvát fél 11 és 15 millió tonna közé teszi az Adria éves kapacitását, noha az még soha nem szállított 2,2 millió tonnánál többet. A Mol azért is üdvözli a szakszerű tesztelés megkezdését, mert így 2027 elejére kiderülhet, mi kell ahhoz, hogy az Adria-vezeték teljesértékű útvonal legyen.

A Mol még nem rendelkezik érvényes szállítási szerződéssel 2026-ra, az emiatti jogbizonytalanság tetőzi az ellátási problémákat. Szlovákiai vállalatukkal, a Slovnafttal együtt két hete állásfoglalást is várnak arról, hogy a Janaf átengedi-e a nem szankcionált, vagyis a nemzetközi előírásnak megfelelő orosz kőolajszállítmányt. A magyar és a szlovák szakhatósági engedélyeket a horvát fél már megkapta.

A Mol és a Janaf a héten a nyilvánosságot bevonva vitatkozott. A magyar vállalat azt állította, hogy a Janaf jelenleg több mint háromszoros áron számolja a tranzitdíjat, mint a szomszédos, trieszti kikötőből induló és Németországon át Bécsig vezető TAL kőolajvezeték üzemeltetője. Hozzáteszik: a horvát árak több mint másfélszer olyan magasak, mint az ukrán szakaszon alkalmazott tarifák.

A horvát cég válaszában ugyan nem cáfolta a Mol adatait, de jelezte, hogy szerinte a „tonnánként 100 kilométerenkénti” árról szóló vita lényegtelen, mivel a Janaf olajvezetéke 2,3-szer rövidebb, mint az orosz Barátság (Druzsba) vezeték. A vevők tonnányi olajat vásárolnak a rendeltetési helyükre szállítva, nem pedig tonnát kilométerenként a vezetéken. Az egyetlen releváns kritérium szerintük tehát a teljes szállítási költség.

Szerdán a Mol feljelentést tett az Európai Bizottságnál, a horvátok sem késlekedtek sokáig a válasszal, azt írták: a tárgyalási stratégiájuk és nyomásgyakorlási taktikájuk része a panasz.