Erősen kihat Magyarország nemzetközi megítélése a magyar cégek külföldi befektetéseire
Az év elején sorra jelennek meg az előző év vállalatfelvásárlási (M&A) piacáról szóló értékelések. Nemrég az EMIS-CMS jelentése alapján arról írtunk, hogy kiszerettek a magyar cégekből a külföldi befektetők, a felvásárlási piac legfontosabb szereplői NER-es vállalatok voltak. Most az amerikai központú, de globális A&O Shearman ügyvédi iroda, vagyis a világ egyik legnagyobb tranzakciós irodájának összefoglaló értékelését bemutató eseményen jártunk, ahol az adatok egy része a London Stock Exchange Group (LSEG) gyűjtéséből származott. Ebből kiderült, hogy a magyar szabályozók az uniós átlagnál több felvásárlást kaszálnak el, pedig a régiónk éppen felértékelődik a külföldi befektetők szemében. De olyan is volt, hogy egy magyar cég segített be egy nyugati felvásárlásban.
Az Egyesült Államok dominálta a piacot
A globális felmérés szerint világszerte élénkül a tranzakciós aktivitás és ezen belül Európában is erős a lendület.
A globális M&A-ügyletek összértéke a 2024-es, azaz előző évi 3170 milliárd dollárról 2025-re közel 4600 milliárd dollárra nőtt.
Az ügyletek száma eközben szintén emelkedett: a 2024-es 52 057-ről 2025-re 53 366-ra. Mindhárom nagy piac – az Egyesült Államok, Európa és Ázsia csendes-óceáni térsége – magasabb M&A tranzakciós értéket ért el 2025-ben, mint egy évvel korábban: az Egyesült Államok mintegy 2250 milliárd, Európa 746 milliárd, Ázsia csendes-óceáni térsége 946 milliárd dollárt.
Az nem meglepő, hogy az Egyesült Államok volt a legnagyobb piac, hiszen tavaly néhány mesterséges intelligenciához kötődő ügylet kiemelkedően megdobta a számot. A 2025-ös év legnagyobb szabású ügyletére szeptemberben került sor: az Nvidia és az OpenAI 100 milliárd dolláros tranzakciójában a félvezetőgyártó ezt a brutális összeget fekteti a ChatGPT megalkotójába, és ezzel párhuzamosan tíz gigawattos Nvidia-rendszert vezetnek be az OpenAI-infrastruktúra következő generációjának támogatására.
Donald Trump amerikai elnöki ciklusa eleinte kifejezetten jótékony hatással volt a piacra, mert az elnök bevallottan pro-business mentalitásával a dealek igazi támogatójának tűnt. Aztán a vámok, a nemzetközi piacok átjárhatóságának zavarai az M&A-piacon is nyomot hagytak, de Sahin-Tóth Balázs, az A&O Shearman Budapest M&A-praxisának vezető ügyvédje szerint
„az amerikai politikai változások, valamint a vámokkal és geopolitikai feszültségekkel kapcsolatos aggodalmak sem törték meg a lendületet”.
Ugyanakkor ebben az időszakban inkább már vevői volt a piac. Ez azt jelenti, hogy az eladóknak gyakran el kellett fogadniuk a vevők által kért feltételeket: a vételár-visszatartást, például a céltársaság teljesítményéhez kötötten, vagy általában is a fokozatosabb, részletekben történő vételár-kiegyenlítést.
Elkaszált üzletek
A Telex gyakran ír arról, hogy a különféle magyar engedélyezési mechanizmusok (azon belül is a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyása) mennyire korlátozzák a külföldiek érdeklődését, mennyire értékelik le a hazai cégeket.
A két legismertebb eset az Aegon holland biztosító hazai cégének eladása, illetve az Alföldi Tej görög felvásárlásának megakasztása volt, de a zuhanyhíradóban olykor más esetekről is hallani, például valóban kritikus ágazatokban dolgozó, nem nevesített informatikai cégről, vagy konzervgyárról. Az említett történetekben az Aegon magyar biztosítója végül azért csak eljutott az osztrák VIG-csoporthoz, és úgy tudjuk, hogy az első tiltás után a magyar állam már újra tárgyalna a görög Hellenic Dairyvel is, az Alföldi Tej kérőjével, más kérdés, hogy a kissé megbántott görögök most nem igazán iparkodnak, egyelőre „nem érnek rá”, de azért fenntartják az érdeklődésüket.
Az A&O Shearman szakértői szerint különféle engedélyeztetésekben két ellentétes hatás érződött tavaly világszerte. A versenyjogi gyakorlat lazult, kevesebb volt a versenyhivatalok által blokkolt ügylet. Más nemzeti hatóságok viszont politikai vagy nemzetbiztonsági aggályok miatt sokkal szigorúbbak voltak.
Tavaly EU-s szinten több mint 3000 engedélykérésből csak 1 százalékot meszeltek el a hatóságok. Ugyanakkor zöld jelzést elsőre csak az ügyletek 90 százaléka kapott, a köztes 9 százalék olyan ügylet volt, ahol a nemzeti hatóság valamilyen feltételt kért a jóváhagyáshoz. Hogy mik voltak a feltételek? Például olyanok, hogy
- legyen a francia cégben továbbra is francia fb-tag;
- a német társaságot helyi menedzsment vezesse;
- a vevő ígérje meg, hogy megtart bizonyos számú munkahelyet;
- vállaljon további beruházásokat;
- esetleg a vevő fogadjon el valamilyen feldarabolást, egy érzékeny üzletág leválasztását.
A gyakran elnyúló magyar jóváhagyási procedúráknál viszont nincs ilyen egyezkedés (legfeljebb a színfalak mögött, de olyanról sem hallottunk), inkább csak igen vagy nem érkezik. A két jóváhagyó közül a BM-esről nincsenek számok,
az NGM állítólag az ügyletek 2 százalékát kaszálja el. Ez nem sokkal nagyobb, mint az EU átlaga, de azért mindenképpen magasabb szám.
Magyarországon 2025-ben 65 tranzakciót kötöttek mintegy 369 millió dollár összértékben, ami jelentősen alacsonyabb, mint a korábbi években, de a tanulmány szerint valójában csak visszatérést jelent a historikus éves tranzakciós értékekhez. 2024-ben azért lehetett 4,751 milliárd dolláros rekordérték, mert benne volt a kiugróan értékes Budapest Airport-ügylet.
Árnyoldalak
A magyar vállalatfelvásárlási piac bemeneti és kimeneti oldalán is vannak olykor viharfelhők. A beérkező tőke oldalán riasztó lehet az, hogy a kormány olykor agresszív és színvonaltalan üzeneteket fogalmaz meg konkrét cégek ellen (lásd Spar, Heineken, Ryanair, vagy legújabban Shell, Erste). Ez lehet valamilyen tárgyalási technika, például, ha az állam magyar élelmiszerláncokat szeretne, de sokszor egészen profán a háttér, például az, hogy az adott cég egy korábbi menedzsere az ellenzékhez igazolt. Lehet persze, hogy például a nagy Shell életében a magyar piac egy kerekítési hiba, de senki nem szereti, ha a szőnyeg szélére állítják.
A fordított helyzet pedig az, amikor a magyar kifektetőket hessegetik el, mert Magyarországot valamiért ellenszenves partnernek tartják. Lehet, hogy ez olykor magyargyűlölet, lehet, hogy Orbán Viktor Oroszországgal kapcsolatos politikájának szól, de az OTP, az MVM, vagy a spanyol Talgo vonatcéget megvásárolni igyekvő magyar befektetők is találkoztak ilyen üzletileg nehezen felfogható stoptáblákkal.
Az ilyen helyzetek elkerülése előzetes és finom diplomáciai puhatolózással kezelhető, az utólagos, bírósági érdekérvényesítés viszont nagyon lassú és sokat nem ér, ha 3 év múlva kiderül, hogy a magyar félnek lett volna igaza. A jelen nagy dealjei közül a Mol Nyrt. szerbiai terjeszkedése, vagyis a NIS megvétele is ilyen teljesen politikai kontextusban értékelhető ügylet.
Van, hogy a magyar cég segít
De hallottunk olyan esetről is, amikor Nyugat-Európában éppen Magyarország, egy magyar cég segített eladni, hitelessé tenni egy vevőt.
A kazincbarcikai BorsodChem tulajdonosa a kínai Wanhua csoport. Nos, a kínai cég 2025 áprilisában a magyarországi leányvállalatán, a BorsodChemen keresztül sikeresen felvásárolta a francia Vencorex speciális izocianát üzletágát. A Vencorex a HDI- (hexametilén-diizocianát-) alapú izocianátok (Tolonate, Easaqua) vezető gyártója, ezek kiváló minőségű, nagy ellenálló képességű poliuretán bevonatokhoz, lakkokhoz, ragasztókhoz fontos alapanyagok.
A franciák eleinte kifejezetten ellenségesen fogadták a kínaiakat, mert eleve az volt a konszenzusos vélemény, hogy a Vencorex azért ment csődbe, mert Kína (amúgy nem feltétlenül a Wanhua) túlzott kapacitásokat épített ki és világszerte dömpingáron értékesített, ezt nem bírta a francia gyártó.
A Vencorexnek több mint száz éve Grenoble közelében volt egy elég nagy ipari területe és több mint 500 dolgozója, nyilván nem volt könnyű elfogadni, hogy a csoport már menthetetlen. Ahogyan azt sem volt könnyű eladni, hogy a BC-Wanhua, mint vevő, mindössze 50 emberre tartott volna igényt. Eleinte tényleg mindenki ellenállt, a szakszervezetek a francia elnökig is elmentek, az átvilágítást végző kínai és magyar szakemberek csak egy fűtetlen irodát kaptak, finoman szólva sem fogadták őket barátságosan.
Végül aztán a deal mégis sikerült, bár a magyar–kínai kettős csak a HDI monomer termelésére tartott igényt, de végül a Wanhua 1,2 millió eurós vételárral és 2027-ig 19 millió eurós befektetés vállalásával, 54 munkahely megőrzésével megvehette a gyár egy részét, és a beszámolók szerint elsősorban a magyar tárgyalók segítettek feloldani a francia–kínai feszültséget.
Felértékelődő Európa
Az európai tranzakciós ügyletekre is kedvező hatást gyakoroltak a viszonylag kedvezőbb árak az egyesült államokbeli értékelésekhez képest, vagyis az amerikai árak annyira elszálltak, hogy többen nézelődtek a jóval olcsóbb európai piacon, ezen belül a régiónkban is.
Az LSEG adatai szerint 2025-ben a közép- és kelet-európai M&A-piacon 1570 tranzakciót bonyolítottak le, összesen 33,9 milliárd dollár értékben, ami szintén növekedést jelent a 2024-es 1474 ügyletből származó közel 23,1 milliárd dollár értékhez képest. 2025-ben a közép- és kelet-európai régióban a legnagyobb tranzakciók közé tartozott a Santander Bank Polska meghatározó befolyást biztosító, 49 százalékos részesedésének megvásárlása az Erste Group által 7,739 milliárd dollár értékben. (Ezt a dealt korábbi cikkünkben is bemutattuk, ott euróalapú volt a sorrend, euróban ez pont egy 7 milliárdos ügylet volt.) Ezt követte a Zentiva cseh generikusgyógyszer-gyártó felvásárlása 4,81 milliárd dollár értékben az amerikai GTCR magántőkealap által, valamint a lettországi szupermarketeket üzemeltető Rimi Baltic értékesítése 1,381 milliárd dollárért a dán Salling Group részére.
Európában rendkívüli mértékben felértékelődött a védelmi ipar, a cseh Czechoslovak Group (CSG) óriási érdeklődés mellett és fantasztikus áremelkedéssel beléphetett az Euronext Amsterdam tőzsdére.
Korábban a befektetési alapok idegenkedése miatt elképzelhetetlen lett volna egy ilyen hadiipari deal, de most az európai befektetők valósággal tülekedtek a papírokért. A rekordméretű védelmi tranzakcióval a cég 3,8 milliárd eurót gyűjtött és ezzel 25 milliárd euróra értékelték a céget.
Itthon ennek annyi magyar vonatkozása van, hogy a cseh cég az immár 4iG tulajdonú Rábával is közös üzletet épít. Sőt, már 2025-ben is aktív volt a hazai hadiipar, hiszen a védelmi szektort érintő konszolidáció során mintegy 230 millió dollár összértékű tranzakciósorozat valósult meg a magyar állam és a 4iG csoport között.
