Jó üzlet is lehet Európa kényszerű önállósodása

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a nagy tőzsdei sztorik, az eszelős áremelkedések az amerikai big tech cégekhez kötődtek, amelyek később egyre inkább az MI-befektetések célpontjai is lettek. Az ottani éllovasok közé tartozó társaságok bámulatos sebességgel ugráltak akár ezermilliárd dollárokat piaci kapitalizációban, vagyis a részvények összesített értékében.

Európa eközben rendre a lesajnált, lemaradó tőkepiac volt, ahol egész tőzsdék összesített értéke is csak alulról súrolta a 3–5 ezer milliárd dolláros értékeket. Még az olyan nagy börzék is, mint a londoni, a sanghaji vagy a tokiói. Ez persze nem is fog megváltozni egyik pillanatról a másikra, de amikor 2025 végén a hazai elemzőket a 2026-os kilátásokról kérdeztük, egyre többen sorolták Európát, vagy legalábbis annak néhány kiemelt szektorát az amerikai tőzsdék elé.

Turner Tibor, az OTP Alapkezelő általános vezérigazgató-helyettese szerint ennek az optimizmusnak az európai költségvetési élénkítés lehet a legfontosabb támogató tényezője.

Európában egyre többet hallunk a katonai és a gazdasági szuverenitás erősítéséről és az amerikai függés mérsékléséről, különösen az energia, a hadiipar és a technológiai ellátási láncok területén, ami érdemi növekedési impulzust adhat a kontinensnek, azon belül akár a mi régiónknak is. Ebben a cikkben ezt a trendet először három kiemelt szektor, a védelmi ipar, az építőipar, illetve a bankszektor kilátásai felől mutatjuk be.

Védelmi ipar: az európai Mag 7

A Magnificent Seven (Mag 7) kifejezést sokáig a legnagyobb tőkeértékű, de emellett iszonyatos ütemben dráguló amerikai IT-cégekre használták (Apple, Microsoft, Amazon, Alphabet, Nvidia, Meta, Tesla). Aztán ez a mezőny szétszakadt, volt a szereplők között, ami dinamikus maradt, más csalódást okozott, az újabb fejlemények alapján pedig már az európai védelmi szektorban is teret hódított a varázslatos hetes kifejezés. Az idetartozó fontos európai cégek (BAE, Rolls-Royce, Rheinmetall, Thales, Dassault Aviation, Safran és Leonardo) értékelése azóta szintén ugrabugrált, de ha hosszabb távon nézzük, nagyon erősek a számaik: az elmúlt 5 év mintegy 250 százalékos drágulása, vagy akár csak a 2025-ös 50 százalékos áremelkedés elképesztő.

Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír elemzési üzletágának vezetője szerint

az elhúzódó orosz–ukrán háború miatt továbbra is erős kereslet várható az európai védelmi részvények iránt.

Bár a konfliktus lezárásának növekvő valószínűsége 2026-ban akár ki is foghatja a szelet ebből a vitorlából, a GDP-arányos védelmi kiadások Európa-szerte tovább emelkedhetnek még éveken keresztül. Az Egyesült Államok láthatóan egyre jobban kivonulna földrészünk biztonságának garantálásából, ez pedig olyan trend, ami az esetleges áresések idején jó belépési pontot jelenthet, vagyis pozíció felépítésére adhat lehetőséget.

Loncsák András, a VIG Asset Management befektetési igazgatója is azt emelte ki, hogy Donald Trump és az adminisztrációja alapjaiban írta át a transzatlanti együttműködés eddigi szabályrendszerét. Ahogy az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos tárgyalásoknál is látszik, az amerikaiak az orosz érdekeket valószínűleg nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint az európai aggodalmakat.

Az amerikai védőernyő leépülése miatt az európai országoknak a jelenleginél sokkal többet kell költeniük védelemre.

Az EU közös hitelfelvétellel támogatja ezt a törekvést, ami remek üzleti környezetet teremt az európai védelmi cégeknek.

Vannak kevésbé ismert favoritok is

A várakozások szerint az európai védelmi beruházások elérhetik az évi 300 milliárd eurót a következő években – véli Loncsák András. Az európai védelmi cégek árfolyam-növekedése javarészt már tükrözi ezeket a várakozásokat, hiszen 2025-ben a tőzsdén forgó cégek árfolyama átlagosan duplázódott. Az árazás szintén ezt mutatja: miközben a vezető amerikai védelmi cégek 20-as előretekintő P/E rátán forognak (ez azt jelenti, hogy az adott vállalat egy részvényre jutó eredményének hányszorosát kell megfizetni az árban), addig az európai szektortársak átlagos szorzószáma már 28-as.

Mindazonáltal a jelentős múlttal bíró, komplex rendszereket gyártó szereplők, mint amilyen a részben már említett Rheinmetall, Hensoldt, Thales Group, Leonardo, Saab, vagy BAE Systems, a megrendelésállomány további növekedésére számíthatnak. Érdemes lehet a nem nyilvános társaságokat is nyomon követni, mint amilyen a müncheni székhelyű, mesterségesintelligencia-vezérelt, autonóm rendszereket gyártó Helsing. Ennek esetleges tőzsdére lépését valószínűleg jelentős érdeklődés kísérné.

A budapesti parketten forgó cégek közül a 4iG lehet nyertese egy fokozottabb európai védelmi ipari integrációnak, bár az elmúlt időszakban megfigyelt árfolyam-emelkedés vélhetően ezeket a várakozásokat is tükrözi. A 4iG-nél – mint a NER csúcsvállalatánál – ugyanakkor a jövőbeli jövedelmezőségi várakozásoknál a politikai széljárást sem árt figyelembe venni, és 2026-ban kétséges kimenetelű választások lesznek.

Az elfelejtett európai bankok

Pozitívan ítéli meg az európai bankszektor 2026-os kilátásait Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Az Európai Központi Bank (EKB) betéti kamata 2 százalékra csökkent, így

2026 már a hitelállományok bővüléséről, a betétek újraárazásáról és a költségkontrollról fog szólni.

Bár nem az európai bankok a leginnovatívabbak, azért ők is egyre gyakrabban alkalmazzák az MI-megoldásokat a működési hatékonyságuk javítása érdekében. Emellett a bankszektor profitálhat a szabályozási környezet enyhüléséből, miután még december elején döntés született a nagyobb bankok tőkeszabályainak egyszerűsítéséről, valamint a kisebb hitelintézeteket terhelő szabályozói kötelezettségek csökkentéséről. Ezek a javaslatok fordulópontot jelenthetnek az uniós bankszektor számára egy évtizednyi szigorúbb szabályozás után, amit a globális pénzügyi válság váltott ki. Az európai bankszektor hozamkilátásait is támogathatja a lazuló német fiskális politika és az állami beruházási hullám, valamint egy esetleges ukrán–orosz békemegállapodás, ezek egyaránt kedvezően hathatnak a makrogazdasági környezetre és a befektetői hangulatra.

Bukta Gábor szerint a nagyon erős évet záró európai bankszektor jövőre is folytathatja a felértékelődést. Az elemzői várakozásokat meghaladó eredmények és a magas részvényesi kifizetések (osztalékok és részvény-visszavásárlások) érdemben támogatják az árfolyamok emelkedését. A szektor osztalékhozama jóval meghaladja az eurós kötvényhozamokat, ami vonzó alternatívát kínál a befektetőknek. A részvénykínálat a visszavásárlások miatt csökken, miközben a kötvények kínálata nő, az emelkedő hozamgörbe pedig tovább javítja a profitkilátásokat.

A német stimulus: infrastrukturális cégek

A német fiskális lazítástól nagyon sokat várt és vár a piac, de évek óta nem volt számottevő profitmarzs-javulás a német DAX-ot alkotó vállalatoknál – mondta Bukta Gábor, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az év eleji felfokozott hangulat ellenére április óta a DAX-indexet az európai Stoxx 600 is felülteljesíti.

A lassú gazdasági reformok miatt indokolt a szelektív megközelítés. Ugyanakkor az ipari vállalatokra és az építőiparra továbbra is érdemes figyelni, mondta.

Az elemzők szerint a fellendülést részben az táplálhatja, hogy Németország nekidurálta magát a nagyobb infrastrukturális költéseknek, de az orosz–ukrán háború remélt lezárásának is az európai építőipar és az ipari szektor lehet a nyertese. A lerombolt, megrongálódott vagy megsemmisült infrastruktúra újjáépítése több évig eltarthat, a növekvő építőanyag-igény pedig a volumeneket és az árakat egyaránt felfelé húzhatja.

Kötvénypiaci befektetések

A felsorolt ágazati trendek elsősorban részvénypiaci tippek voltak, de Beschenbacher Kornél, az SPB Befektetési Zrt. privát banki igazgatóhelyettese több európai vállalatikötvény-befektetésre is felhívta a figyelmünket. Ezekben a befektetésekben is fontos a cég helyzete, de nem annyira a társaságok javuló eredményén, sokkal inkább a megbízhatóságán van a hangsúly.

A vájt fülűeknek szóló befektetések közül élre kívánkozik a DNO ASA norvég olaj- és gázipari vállalat. A társaság erős a Közel-Keleten, például jelentős kitermelési és fejlesztési licencekkel bír Irak kurdisztáni régiójában, és 2025-ben felvásárolta a norvég Sval Energi Group AS-t, amivel erősítette a norvég (északi-tengeri) jelenlétét. Jelenleg 8,5 százalékos kamatozású fix lejáratú vállalati kötvénye 105 százalékos árfolyamszinteken már megvásárolható, ami 7 százalék körüli lejárati hozamot jelent.

Izgalmas befektetés az Aegon biztosító dollárban kibocsátott Aegon Float Perpetual vállalati kötvénye. A vállalatcsoportra erős tőkepozíció jellemző, 2004-ben bocsátotta ki örökjáradék típusú, változó kamatozású kötvényét, ami nem fix kamatot, hanem egy meghatározott kamatkörnyezethez igazodó kamatot fizet a befektetőknek. Kamatozása jelenleg 4 százalék dollárban, de lejárati hozama 5,1 százalék körül alakul. Befektetésre ajánlott hitelminősítésű és negyedévente visszahívható 100 százalékon, ennek a következő évben igen nagy jelentősége lehet, ugyanis a Fed kamatcsökkentése erősebb lendületet okozhat a kötvény árfolyamában felfelé. Ennél a kötvénynél a lényeg valójában a visszahívás lehetősége, ami önmagában több mint 20 százalék feletti hozamrealizálást jelentene.

Utolsó tippként pedig a TotalEnergiest, egy francia központú, de globális energiacéget hallottuk, ami 2024-ben 1,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki kötvényt. A kötvényt jelenleg névérték alatt, 96-97 százalékos árfolyamszintek között lehet megvásárolni, lejárati hozama pedig 5,5 százalék körül alakul.