A Telex minden évben összeállítja a hazai elemzők prognózisai alapján, hogy mely területeken látják a legjobb befektetési lehetőségeket a magyar magánszemélyeknek. Tavalyi három fő javaslatunkkal nagy kockázatot nem vállaltunk:
- a lakossági állampapírok,
- a hazai ingatlanok
- és a magyar részvények is kiválóan teljesítettek.
Az úgynevezett PMÁP (inflációkövető államkötvények) befektetésekből kiáramló pénzek sokfelé utat találtak, az ingatlanpiac árszintjén az Otthon Start Program dobott egy nagyot, és a tőzsdén is könnyedén átlépte a 100 ezer pontot a BUX-index, amit még csak óvatosan jósoltunk meg 2025 év elején.
Ezúttal is több mint egy tucat szakembert kérdeztünk meg arról, mibe érdemes fektetni 2026-ban. Az idei évben sokkal jobban széttartanak a javaslatok, úgy tűnik, hogy a hazai szakemberek szerint egy kicsit extrémebb pozíciókat is fel kell venni, illetve sokkal alaposabban kell szelektálni azért a bizonyos extrahozamért.
Az elemzést kezdjük ismét a magyar lakossági befektetők által leginkább preferált magyar állampapírokkal, illetve részvényekkel, utána rámegyünk a „finomságokra”. Ezúttal is fontos jelezni, hogy egy-egy piacról (AI, Kína, amerikai részvények) akár ellentétes véleményeket is olvashatnak ebben a cikkben, de talán érdemes egy olyan étlapot végiglapozni, ahol a hazai elemzők megfogalmazhatják az adott részpiacról a gondolataikat. Természetesen ezek amolyan gondolatébresztők, egy adott pillanat (2025. december közepe) véleményei, ami a piaci mozgások függvényében gyorsan megváltozhat.
1. Lakossági állampapírok: 2026-ban is értékőrző
A magyar lakossági befektetők kényelmes helyzetben vannak. Ha ugyanis alapvető célkitűzésnek azt tekintjük, hogy a megtakarítások megőrizzék a reálértéküket, akkor a legbiztonságosabb, legkevesebb kockázatot rejtő magyar lakossági állampapírokkal is elérhető a cél. Ha megnézzük az aktuális kínálatot, bármilyen futamidőt is választunk – esetleg még mindig az inflációt követő formákban bízunk –, azt látjuk, hogy 6–7,5 százalékos éves hozam elérhető.
A piac legjobb makroelemzői 2026-ban 3,3–3,5 százalék körüli átlagos pénzromlást várnak, 2027-ben talán egy kicsit magasabbat, 4,3–4,5 százalékot. Az jól látszik a számokból, hogy a magyar lakossági állampapírok reálhozama, vagyis infláció feletti hozama pozitív marad. Ez egy olyan jó alap, ami felett lehet a portfólióban az „extrákat” megkeresni.
2. A magyar részvények: még mindig olcsó a BÉT
Azt, hogy a második pontban a magyar részvényekkel foglalkozunk, nem az indokolja, hogy olyan nagyon lelkesek lettek volna a hazai elemzők. Egy magyar megtakarító gondolkodásában viszont mégis előrekívánkozik a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kínálata.
A BUX a 2025-ös nagy menetelés után még mindig mutathat lendületet – véli Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője. Összehasonlítóértékelés-alapon ugyanis még mindig egy olcsó piacról van szó, kedvező osztalékhozammal és a fejlődő piacokat meghaladó növekedési potenciállal. Hátrány, hogy a háború diszkont viszont már évek óta nyomja a régiós tőzsdéket, de természetesen sikeres béke- vagy fegyverszünet-tárgyalások további erőt adhatnak a piacnak. Ez a nagy hazai blue chipekre (OTP, Mol, Richter Gedeon, Magyar Telekom) egyaránt pozitív hatással lenne, Loncsák András, a VIG Asset Management befektetési igazgatója az említett magyar „large-cap” részvényeket éppen ezért egyaránt ajánlja. Szerinte
a magyar részvénypiac az elmúlt évek kiváló teljesítménye ellenére továbbra is jelentős árazási előnnyel forog az európai piacokhoz képest, még mindig van diszkont itt.
Mindez annak ellenére, hogy 2023 óta fennálló erős hazai vállalati profittermelés (az OTP-vel az élen) a következő években is megmaradhat.
Mi most Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjének ajánlására külön a 2025-ben gyengébben teljesítő Richtert emeljük ki, amelynek árfolyama 2025-ben az év elejéhez képest 5 százalékkal esett. Pedig a vállalat vonzó, 5 százalékos osztalékhozamot kínál, a részvények előremutató P/E alapon 6,5-szörös szorzón forognak, ami jelentős diszkontot jelent az iparági társak 13,6-szoros szorzójához képest.
3. Nemesfémek: mesés év után további boom?
Legutóbbi összeállításunkban harmadik pontként a magyar ingatlanpiac jött, de a nagy 2025-ös emelkedés és a sok állami, keresleti oldali program miatt idén egy kicsit cizelláltabban fogunk értékelni. Vegyük előrébb inkább a nemesfémeket, mert ezt nagyon sokan szóba hozták a Telexnek – olyannyira, hogy az arany és az ezüst trendjeinek külön cikket szentelünk.
Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője segítségével foglaljuk össze, hogy miért a nemesfémek lehetnek 2026 győztesei. Az elemző szerint ugyanis a 2022-ben elindult emelkedő trend 2026-ban is folytatódhat. Ennek több oka is van, de talán a legfontosabb, hogy az egész világon csökken a bizalom a belső érték nélküli devizák iránt, és ezzel párhuzamosan nő a félelem a befektetőkben, hogy a felgyülemlett hatalmas állami és privát adósságokat csak végül csak elinflálás révén lehet majd visszafizetni.
Emellett folytatódnak a nagy, főleg a globális délhez köthető jegybanki aranyvásárlások. Az ázsiai kisbefektetők is egyre inkább a nemesfémekben takarítanak meg, ahogy ezt több országban – India vagy Kína – eddig is tradicionálisan tették. Végezetül érdemes kiemelni, hogy a nyugati befektetési portfóliókba is kezd visszatérni nagyobb arányban az arany és az ezüst invesztíció, bár még messze vagyunk azoktól a szintektől, ami a 80-as években jellemezte a nyugati befektetők portfólióját, amikor a befektetések 10–15 százaléka aranyban vagy ezüstben halmozódott fel.
4. Válogass, keresd az alacsony árazottságot!
A következő pontban kivételesen nem egy konkrét régiót vagy szektort, inkább egy megközelítést javasolunk, amit több szakember is kiemelt.
„A befektetési stratégiánkban a legerősebb horgony az árazottság”
– mondta Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési vezetője. Hosszabb távon ugyanis ez a legfontosabb tényező, ami meghatározza a befektetési teljesítményt.
Mindezek alapján szerinte 2026-ban érdemes elkerülni az amerikai részvénypiacot, különösen a nagy piaci kapitalizációjú, nagy növekedésű és/vagy mesterséges intelligenciához kapcsolt részvényeket, ezekkel kapcsolatban ugyanis már túlzott a befektetői lelkesedés és magas az árszint. Ezzel szemben vonzóak szerinte:
- az USA-n kívüli fejlett és fejlődő részvénypiacokon forgó stabil (value-típusú) részvények, illetve az azokba fektető befektetési alapok;
- általában véve a nyugat-európai, valamint japán kis- és közepes vállalatok részvényei, illetve az azokba fektető alapok;
- jó néhány fejlődő részvénypiac (Latin-Amerika és a több ázsiai részvénypiac, és a szélesebb értelemben vett közép-kelet-európai régió) még mindig relatíve olcsóbb árazottságú;
- a közepes-hosszabb futamidejű, inflációindexált állampapírok az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában érezhető reálhozamot kínálnak.
Ezekből majd lesz olyan szegmens, amelyre külön is kitérünk. A szelektív részvényvásárlást javasolta Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályvezetője is. A részvénypiac drága, azonban a fiskális és a monetáris környezet is támogató, és a vállalati eredménydinamika is egészséges, érdemes lesz továbbra is szelektíven válogatni egyes régiók és szektorok között.
Ezek mentén a szakember továbbra is favorizálja a kelet-közép-európai részvényeket, hiszen ezek globálisan a legolcsóbbak közé tartoznak, de szélesebb értelemben a feltörekvő piacoknak általában is segít a dollár gyengülése és a Fed kamatcsökkentései, itt kiemelhető a latin-amerikai és az indiai részvénypiac. Az Egyesült Államokban az AI-infrastruktúra kiépítéséből profitáló szektorok, a félvezetőgyártókat és a kibervédelmi cégeket, illetve a megújuló energiaszektort emelte ki a szakember.
5. Európai kkv-k, védelmi ipar: éljen a német stimulus
Ha az idei évnek volt valóban visszatérő részvénypiaci javaslata, az elsősorban az európai papírokról szólt (ennek a szegmensnek is külön elemzést szentelünk majd). Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója az európai kis- és közepes kapitalizációjú vállalatokra hívta fel a figyelmet, ahol egy hosszú távú trendváltozást látni: Európa fiskális és stratégiai autonómiára törekszik, ami vonzó célponttá teheti ezeket a cégeket a drága amerikai piac felől diverzifikálni próbáló befektetők szemében. A támogató trendek között említhető a nagy német fiskális csomag, az elektrifikáció, az energiaátmenet beruházásai, illetve általában is az európai infrastrukturális beruházások.
6. Zöld energia: a politika és a piac ellentmondása
Megfigyelték, hogy világszerte erősödnek a klímaváltozással kapcsolatban szkeptikus hangok? Az Egyesült Államokban mindent belead a fosszilis lobbi, a nagy célkitűzések finomodnak, még a nagyon elkötelezett Németország is a „gazdasági lehetőségekhez igazítja” híres energiafordulata sebességét.
Klímavédelmi oldalról nem hangzik jól, de közben a megújuló technológiák teret hódítanak, és mintha maga a piac köszöni, jól lenne. Éppen ezért a zöldenergia iparágára továbbra is érdemes figyelni – véli Vince Péter, annak ellenére, hogy már 2025-ben is „fű alatt” több mint 50 százalékos dollárhozammal zárt ez a szegmens. Az emelkedés ellenére még mindig kedvezőnek mondható, 16 körüli P/E mutatón forog az ilyen vállalatokat tömörítő index. Az energiaigény növekedése – amit részben az AI-kapcsolt beruházások tartanak fent – pozitívan hathat ezen cégek jövőbeli pénzáramaira is, de hosszabb távon a fenntarthatóság, „zöldülés” megatrendje is megtámasztja a szektor értékeltségét.
7. Egészségügyi szektor: hiba lenne elfelejteni
Az elmúlt időszakban az amerikai gazdaságpolitikai bizonytalanság és a sok szabályozói változás miatt nem az egészségügy volt a legvonzóbb iparág. A globális befektetői figyelem egyre inkább a technológiai és mesterséges intelligencia ágazatok felé fordult, ami elvonta a tőkét a hagyományosan stabilnak számító egészségügyi és gyógyszeripari szereplőktől. Ugyanakkor Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégiai elemzője szerint a szektoron belül voltak jól teljesítő területek is: például az orvostechnológiai eszközök és a digitális egészségügyi szolgáltatások, amelyek növekedése felülmúlta a többi alszektor eredményeit. A gyógyszeripar hagyományosan defenzív, vagyis válságálló szektorként ismert, amely jellemzően stabilitást nyújt a részvénypiacon nehezebb időszakokban is, ezért a portfóliókban továbbra is helye van ezeknek az elemeknek.
A társadalom idősödése, a feltörekvő országok egyre növekvő egészségügyi költései, valamint a kutatás-fejlesztés hatékonyságának ugrásszerű növekedése a mesterséges intelligencia révén mind-mind hozzájárulhatnak a szektor bővüléséhez. A jelenlegi, kedvezőtlenebb megítélés és alacsonyabb árszintek pedig jó beszállási lehetőséget teremthetnek a hosszabb távra gondolkodó, defenzív szemléletű befektetők számára.
8. Kína (és India): újra biztató jelek
A kínai gazdaság 2025 harmadik negyedévében némi lassulást mutatott, de a negyedik negyedévben ismét stabilizálódhat – mondta Bánhalmi Gábor. Emellett a kormány növekedésösztönző lépései közvetlenül is támogathatják a részvénypiacot. Továbbra is kiemelt szerepet kaphatnak az AI és technológiai fejlesztések, illetve a defláció elleni intézkedések, amelyek pozitív hatással lehetnek a piaci hangulatra. A kereskedelmi háborús kockázatok enyhülése is kedvező fejlemény, amely javította a Kínával kapcsolatos befektetői megítélést. A kínai részvénypiac értékeltsége továbbra is relatíve vonzó más régiókhoz képest. Bár a részvényárfolyamok emelkedtek, az összkép alapján a piac nem tekinthető túlárazottnak.
A Raiffeisen Alapkezelő testületileg válaszoló portfóliómenedzserei szintén úgy vélték, hogy a technológiai iparágakban továbbra is elképesztő ütemű a kínai fejlődés, ami hozhat még egy-két meglepetést az AI világban.
A nagyobb nyugati vagyonkezelők még eléggé alulpozicionáltak kínai papírokban, ami egy jó indikátor lehet a beszálláshoz. Igaz, ha Tajvan körül eszkalálódik a helyzet, akkor ezt az egész sztorit el lehet felejteni – mindenki emlékezhet, hogy mekkorát lehetett bukni az orosz részvényekkel 2022-ben.
Többen a kínai piachoz hasonlóan optimisták voltak az indiai részvényekkel is. Loncsák András szerint az MSCI India 2025-ben érdemben alulteljesítette a hasonló kínai, illetve általános fejlődő piaci indexeket. Az indiai gazdaság 2025-ben azonban konszolidációs fázisba lépett. A fiskális ösztönzők, a támogatóvá váló monetáris politika, a gazdasági reformok a javuló makrogazdasági fundamentumokkal és mérséklődő részvényértékeltséggel együtt 2026-ra vonzó felzárkózási lehetőséget teremthet a többi feltörekvő piachoz képest.
9. Friendshoring: az anti-Kína fogadás
Az előbbi pontban leírtuk, hogy miért Kína. Most leírjuk azt, hogy miért nem Kína, hiszen ilyen gondolatokkal is találkoztunk. A friendshoring fogalma nagyjából az offshoring ellentéte, arra utal, hogy a termelési láncokat úgy alakítják át világszerte, hogy azok politikai vagy stratégiai szempontok alapján megbízható, szövetséges országokba kerüljenek át. A Raiffeisen Alapkezelő értelmezése szerint az USA–Kína szembenállás erősödhet a mostani látszólagos béke után. A kínaiak sakkban tudják tartani az amerikaiakat a kulcsfontosságú ritkaföldfémekkel, amiben (bányászat és finomítás) dominálják a világpiacot.
Ebben időt kellett nyernie a Trump-adminisztrációnak, de gőzerővel folyhatnak az otthoni, kanadai, ausztrál fejlesztések, így a nyugati bányászati és feldolgozócégekben nagy fantázia lehet. Sokan közülük már kaptak is valamilyen állami támogatást, részvénybefektetést, kedvezményes hitelt vagy garanciát, hogy minimum fix áron átveszik a termelésük jelentős részét.
10. Magyar ingatlanok: boltot, üzlethelyiséget tessék!
Utaltunk már rá, hogy a hazai ingatlanpiaccal a hatalmas 2025-ös drágulás után óvatosabb megközelítés lehet indokolt. Itt most egy olyan szegmenst mutatunk be, amelybe a beszállás nem mindenkinek adatik meg, de akinek nagyobb befektethető vagyona van, egy érdekes alternatívát jelenthet. Kutas Gábor, a Recorde Asset Management vezérigazgatója szerint ugyanis bár a magánbefektetők szinte kizárólag lakásvásárlásban gondolkodnak, amikor ingatlanba akarják tenni megtakarításaikat, létezik egy alternatíva, amely mostanában nagyobb profittal kecsegtet, miközben lényegesen kisebb időráfordítást kíván. „Mindannyian rengeteg bolt mellett haladunk el naponta, de csak kevesen tekintünk ezekre úgy, mint potenciális befektetési célpontra.”
A befektetési célú bolt és a befektetési céllal megvett lakás között valójában a tranzakciók méretében sincs túl nagy különbség: 30–300 millió forintig tucatjával tudunk válogatni a lehetőségek közül a magyar nagyvárosokban.
Márpedig egy kiváló lokációjú üzlethelyiség egy megbízható bérlővel igazi aranybánya tud lenni, mivel a bérleti szerződések jellemzően 5–10 éves futamidejűek, euróalapúak, inflációindexáltak, és a bérlők szokták fizetni az ingatlanadót és a biztosítási díjat is. Valamint azáltal, hogy mindig a bérlő üzemelteti és tartja karban az ingatlant, sokkal kevesebb időt és pénzt kell fordítanunk a folyamatos működtetésre, állagmegóvásra. Mostanában Budapesten 6–8 százalék közötti eurós nettó bérletidíj-hozamot lehet elérni. Ha ehhez hozzávesszük az éves átlagos 2–3 százalékos infláció okozta díjemelést és még nagyjából 1–2 százalék értéknövekedést, akkor igazán tisztességes befektetési hozamról van már szó. Ha valaki ezt egy kedvezményes hitellel tudja párosítani, az már csak hab a tortán.
11. Globális tech-óriások: még mindig van bennük
Az ilyen befektetési összeállítások visszatérő érdekessége, hogy ugyanazt a szegmenst olykor sell (add el!) és buy (vedd meg!) javaslattal is ajánlják a szakemberek. Az AI és a Big Tech abszolút ilyen volt: akadtak, akik már túl nagy áremelkedésről és így túlárazottságról beszéltek, de azért kaptunk pozitív javaslatokat is. Aradványi Péter szerint az AI-boom várhatóan 2026-ban is folytatódni fog az Egyesült Államokban. Az elemzői becslések szerint a 2025-ben közel 500 milliárd dollárt kitevő AI-beruházások 2026-ban megközelíthetik a 700 milliárd dolláros szintet, és várhatóan az évtized végéig tovább emelkednek.
Miközben továbbra is fennáll az aggodalom a fokozott eladósodások miatt, a beruházások mintegy 30 százaléka infrastruktúra-fejlesztésbe áramlik. Ide tartoznak a hűtés, az energiatárolás, valamint a tűzvédelmi- és fizikai biztonsági rendszerek fejlesztései. Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír elemzési üzletágvezetője szerint a várt kamatvágások, az AI-adaptáció és a továbbra is kedvező gazdasági környezet miatt az amerikai részvények még mindig kihagyhatatlan elemei egy portfóliónak. Az indexeket hosszú távon meghatározó vállalati profitok tovább növekedhetnek az AI túlberuházás jövőbeni megtérülésével kapcsolatos kockázatok ellenére is.
Rigó Gábor, a Gránit Alapkezelő portfóliómenedzsere szintén bízik az amerikai részvénypiacban, szerinte a következő évben több faktor is segítheti az amerikai részvénypiacokat. A gazdasági növekedés bizonyos szintig fennmaradhat, és időközi választásokat tartanak az Egyesült Államokban: mivel az amerikai választók jelentős hazai részvénykitettséggel rendelkeznek, ezért várható, hogy a Trump-adminisztráció mindent meg fog tenni a részvénypiacok stabilitásáért, hogy minél kevesebb szavazót veszítsen. Az „AI-rali” is tovább folytatódhat, mivel a piaci szereplők 2026‑ra is túlméretezett tőkeköltést várnak, amely az AI-ökoszisztémában széles alapon hajtja a bevételt.
12. Az erős forint mint diverzifikációs esély
Visszatérő figyelmeztetés a befektetési összeállításainkban az, hogy ne egyetlen devizára (magyar befektetők esetén ez jellemzően a forint) tegyünk fel mindent, hanem diverzifikáljuk a portfóliónkat a devizanemek között. Ebben a tanácsban az a különös, ha gyengül a forint, akkor érthető, hogy miért ajánlják ezt a befektetőknek, de ha erős a forint, talán még indokoltabb a gyengüléstől való félelem. 2025 erős és nagyon stabil forintja után ez a figyelmeztetés különösen időszerű.
A Raiffeisen Alapkezelő szerint a forint kamatelőnye és a 2026-os választásokkal kapcsolatos várakozások miatt rendkívül erős a hazai fizetőeszköz, de ez kiváló lehetőséget teremt más devizákba való diverzifikálásra. „Bármi lesz is a választás eredménye, komoly költségvetési kihívásokkal néz szembe az ország, főleg, ha a régóta húzódó strukturális reformokat elindítja a következő kormány. Így igazán érdemi erősödést nem várunk erről a szintről.”
13. BTS-fejlesztések: a megrendelő igényei szerint
A built-to-suit (BTS) fejlesztések – a spekulatív fejlesztésekkel szemben – a bérlői igények pontos kiszolgálását célozzák. Kutas Gábor szerint a BTS-piac, amely a lakossági megtakarítóknak elsősorban befektetési alapokon keresztül érhető el, nagyon perspektivikus. Legyen szó a fejlesztést megelőzően már 100 százalékban bérbeadott ipari/logisztikai ingatlanról, munkás- és menekültszállóról, esetleg egy teljesen a bérlők igényeire szabott irodaházról egy nagyváros központjában, ezek az ingatlanok hozam-kockázat alapon a legattraktívabb befektetési célpontok napjainkban.
A bérbeadás kockázatának kiiktatásával a beruházók jelentősen jobb banki finanszírozási feltételeket tudnak elérni, amelyek érdemben emelik a várható profitot. Egybérlős ingatlan esetében további plusz, hogy tulajdonosként alig kell foglalkoznunk az épülettel a hosszú bérleti szerződés kifutásáig. Bár ezen ingatlanok értéke méretüknél fogva lényegesen nagyobbak, mint az átlag újságolvasó erre szánt megtakarítása, befektetési alapokon keresztül ezen eszközök is elérhetők mindenki számára. Arra érdemes figyelni, hogy a kiszemelt ingatlanalap valójában mennyi és milyen ingatlanokat tart a portfóliójában, és hogy az adott ingatlanalapban mennyire keverednek a különböző fajtájú és kockázatú befektetések.
14. Magyar államkötvények cizelláltabban
A magyar lakossági állampapírokról már az első pontban is írtunk, ugyanakkor több elemző is utalt nekünk a hosszabb távú papírok várható hozamesését megjátszó stratégiákra. Tehát aki nemcsak a fix hozamokra megy rá, hanem szeret „spekulálni” is a magyar állampapírpiacon, az megpróbálhatja megjátszani azt, hogy 2026-ban a magas magyar kamatfelárak csökkenhetnek, főleg, ha az MNB 2026-ban már vág a kamatokon.
Loncsák András szerint a hazai hosszú lejáratú államkötvények értékeltsége régiós viszonylatban nagyon vonzó, a német Bundhoz képest a felárak a hosszú távú átlagnál jelentősen magasabbak. A választások után várható költségvetési stabilizáció és az év második felében esélyes kamatcsökkentések mellett komoly felértékelődési potenciál lehet bennük, így például a 10 éves magyar államkötvényben.
Turner Tibor, az OTP Alapkezelő általános vezérigazgató-helyettese szerint a 15–20 éves magyar forintkötvények hozama most még 7,2–7,3 százalék között van, amelyet kedvező beszállási szintnek ítélünk. Amennyiben bejön ugyanis a hozamcsökkenési várakozás, akkor 10 százalék feletti hozamot is el lehet érni az ilyen papírokkal 2026-ban.
A forintban denominált államkötvények (HGB) esetében 2026 első felében még lehet mozgástér további hozamcsökkenésre a görbe hosszú végén – véli Bukta Gábor is. Így a gyenge makrogazdasági pozíció és a várhatóan ekkor még stagnáló alapkamat mellett is érdemes lehet a hosszabb (5–10 éves) futamidejű kötvényeket tartani a portfóliókban, kihasználva, hogy a stabilan erősen tartott forint és az EU-s pénzekkel kapcsolatos várakozások a külföldi befektetők számára is vonzóvá teszik ezeket a pozíciókat. Az EU-s pénzekkel kapcsolatos várakozások alakulása azonban a tavaszi parlamenti választás függvénye, így ez egy jelentős kockázati tényező a hosszú futamidejű kötvények és részben a forint szempontjából is.
15. Vállalati kötvények: hatalmas kínálat, jó hozamokkal
Ismét egy olyan kategóriát mutatunk be, amelynek egyes reprezentánsait majd külön írásban, az európai tőkepiacok reneszánszát bemutató írásunkban is részletezzük. Beschenbacher Kornél, az SPB Befektetési Zrt. privátbanki igazgató-helyettese szerint 2026-ban összességében továbbra is erős volatilitás várható a tőkepiacokon, ezért érdemes lehet olyan kötvényeket is választani, amelyek befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkeznek és jó a likviditásuk.
Itt most néhány vállalati kötvényt mutatunk be, ahol fontos hangsúlyozni, hogy a kötvények megvásárlása után nem feltétlenül szükséges a lejáratig tartani azokat „Előnyben részesítjük azon hosszú lejáratú vállalati kötvényeket, melyeknek kibocsátója olyan fundamentumokkal rendelkezik, mely akár egy esetleges piaci zuhanás esetén is fenntarthatóan és profitábilisan tud működni” – mondta a szakértő.
Lássunk néhány konkrét példát! A holland Rabobank 6,5 százalékos kamatozású, euróalapú örökjáradék kötvénye azért nagyon vonzó, mert likvid a papír, jelenleg a névérték felett, 115 százalék körül kereskednek vele, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi lejárati hozama 5,77 százalék. A neves német távközlési cég, a Deutsche Telekom szintén eurós 3,25% 2036 vállalati kötvényét jelenleg 98 százalékos árfolyamszinteken lehet megvásárolni 3,48 százalékos lejárati hozammal.
Szintén német, de inkább európai energiavállalat az RWE, amelynek RWE 4,125% 2035 elnevezéssel fut vállalati zöld kötvénye. A papírral 104,5 százalék körül kereskednek, ami 3,50 százalék körüli lejárati hozamot jelent. Ha az európai a hozamcsökkenés markáns lesz, a megtérülés nagyon szépen alakulhat.
16. Kifogni Dél-Amerikát
Az örök tőzsdei kérdés így szól: hol keressük a megtérülést, ott, ahol a tőzsdék szabályozottak, a cégek globálisak és szuper sikeresek, vagyis a fejlett piacokon, vagy ott, ahol még minden fejletlenebb, de éppen emiatt nagyobb növekedési lehetőségek látszanak?
Az idei javaslatokban a feltörekvő országok felé billen a mérleg nyelve. Mi ezt a szegmenst kicsit mesterségesen szétszedtük, vagyis külön elemezzük a két leggyakrabban javasolt régiót, Latin-Amerikát és Kelet-Közép-Európát. Kezdjük a távolabbi régióval!
Turner Tibor úgy látja, hogy 2026-ban is folytatódhat a feltörekvő piacok „felzárkózása”, vonzóak maradhatnak ezek a részvénybefektetések. Kedvező előjel – különösen a kereskedelemorientált kis, feltörekvő gazdaságoknak –, hogy a világkereskedelem volumene egyelőre az amerikai vámok ellenére sem mérséklődött.
Az értékeltségek emelkedtek 2025-ben, de sok országban, például Chilében, Brazíliában még mindig kedvezőnek mondhatók. Kiemelkedő lehet a 2026-os év a brazil piac számára. A várhatóan gyengülő dollárkörnyezet, a közelgő választások által indukált politikai intézkedések, valamint az olcsó értékeltségi szintek együttesen támogathatják a részvénypiac teljesítményét.
Kiss Péter több fejlődő régióban is fantáziát lát: Indiát, Tajvant, Kínát, a mi CEE-térségünket említi, de Brazília és Mexikó is az ígéretes piacok között szerepel nála. Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója is úgy gondolja, hogy a dollár gyengülési időszakának még közel sincs vége, főleg a japán jennel és a kanadai dollárral szemben nagyon drága az amerikai fizetőeszköz. Mindez kifejezetten kedvező lesz a fejlődő részvénypiacok számára. Latin-Amerikából nála Brazília és Argentína vannak fókuszban, amelyek kegyeiért (vagy inkább nyersanyag erőforrásaikért) mind a kínaiak, mind az amerikaiak versenyre keltek. Bár a két ország nagyon eltérő gazdaságpolitikai pályán mozog, ha Argentína reformkísérlete – az amerikai támogatás mellett – eredményes lesz, az kihathat a brazil elnökválasztásra is, amit októberben tartanak.
17. Kelet-Közép-Európa: a lengyelek a menők
A kelet-közép-európai régió 2026-ban is vonzó lehet, különösen azok után, hogy a 2025-ös emelkedés mellett sem mondható drágának ez az országcsoport. Egy lehetséges orosz–ukrán béke nemcsak közvetlenül az újjáépítéshez kapcsolódó szektorok – elsősorban az építőipar és az alapanyaggyártás – számára jelentene katalizátort, hanem szélesebb értelemben a régiós eszközök kockázati megítélését is javítaná, még a 2025-ben látott kiemelkedő teljesítmény után is fenntartva a felülteljesítés lehetőségét – véli Turner Tibor.
Tunkli Dániel is arra számít, hogy kifejezetten jó éve lehet újra a lengyel részvénypiacnak, kiváltképp, ha Ukrajnában létrejön a várva várt tűzszünet. A lengyel bankszektor 2025 első felében remekelt, majd a szabályozási környezet körüli bizonytalanságok miatt a drágulás elmaradt a nyugat-európai bankindextől. Azóta a bankadóval és a szabályozásokkal kapcsolatos kérdések nagyrészt letisztultak, ami újra vonzóbbá tette a szektort.
18. Külföldi államkötvények: török, görög egy kalapban
Az minden évben érdekes, hogy az elemzők milyen más országok államadósság-finanszírozásában látnak még fantáziát: a nagyon stabil AAA-ligában, vagy azokban az országokban, amelyek kevésbé stabilak, így szebb kamatokat ígérnek. Az idén török, görög és lengyel papírt javasoltak a szakemberek.
Loncsák András a 10 éves török államkötvényeket emelte ki. Törökországban extrém magas szintről tovább csökkenhet majd az infláció 2026-ban, amit jelentős kamatcsökkentések kísérhetnek. Ebből a hosszú kötvények is profitálhatnak, a deviza pedig a továbbra is magas reálkamattartalom és a kedvező feltörekvő piaci hangulat mellett várhatóan nem fog annyit gyengülni, ami ezt az árfolyamemelkedést elvinné.
Beschenbacher Kornél euróalapú görög államkötvényekre hívta fel a figyelmet. A görög szuverén kötvénypiac befektetési szempontból ma már egészen más képet mutat, mint a 2010-es évek elejének válságéveiben: az ország immár tartósan a befektetésre ajánlott kategóriában mozog, ami mögött egyértelmű fundamentális javulás áll. A bruttó államadósság a 2020-as, 209 százalékos GDP-arányos csúcsáról 2025-re nagyjából 145 százalék körüli szintre mérséklődött, vagyis öt év alatt több mint 60 százalékpontos csökkenés ment végbe, ami a Fitch-univerzumban a legmeredekebb posztpandémiás adósságpálya.
Lengyelországnak is van egy nagyon vonzó kötvénye: egy 2054-ben lejáró, 5,5 százalékos kamatozású dolláralapú kötvény. Lengyelország gazdasága stabilan nő, 2025-ben várhatóan 3 százalék körül. Az infláció is mérsékelt marad, az ország az EU egyik leggyorsabban fejlődő tagja – hogy miért, arról nemrég mi is bővebben írtunk.
Az ajánlott államkötvény befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkezik, továbbá nagyon jó likviditása van a másodpiacon.
19. Kisebb magyar papírok: csakis kiegészítő elemként!
Külön pontban említettük már, hogy a Budapesti Értéktőzsde átlagosan is vonzó, illetve a blue chipek még mindig hasíthatnak, hiszen alulárazott célpontok lehetnek. Zakár Tivadar, a BÉT kijelölt tanácsadójaként működő Univerz Invest Zrt. befektetési igazgatója néhány olyan kisebb papírt is kiemelt, amely színesítheti egy nagyobb portfóliót. Fontos figyelmeztetés, hogy ezek a papírok elsősorban olyan befektetők számára ajánlottak, akik a magasabb hozamlehetőségért cserében hajlandók vállalni a kisebb papírok szegmenseire jellemző volatilitást, ezekben a papírokban ugyanis jellemzően kisebb a likviditás, nagyobb a kockázat.
Az O3 Partners N.V. (korábban OXO Technologies Holding) részvényei a BÉT Xtend piacán forognak, 2025-ben jó éve volt a cégnek, 30 százalékot drágult a papír. Ha a kamatszint stabilizálódik, a magántőke-tranzakciók és exitek volumene jellemzően élénkül; ez közvetlenül érezhető lehet a díj- és sikerdíj-bevételekben. A cégtől 2026-ban tőzsdei kategória váltás várható, a BÉT Standard kategóriájába történő átlépés előtt pedig a tervek szerint IPO tőkeemelés lesz.
A ViVeTech Nyrt. egy 2011 óta működő kibervédelmi IT tanácsadó és fejlesztő vállalat. A társaság a 2025-ös pénzügyi év egészét tekintve 20–25 százalékos árbevétel-növekedésre számít, a kurzusa is 20 százalékot menetelt felfelé. A kibervédelemre fordított vállalati és állami kiadások – szabályozói és reputációs okokból – válságállóbbak, mint a klasszikus informatikai beruházások. A menedzsment nyilatkozatai alapján középtávon itt sem kizárt a Standard kategóriába való átlépés, ami új intézményi befektetői kört hozhat a papírnak.
Az UBM Holding Nyrt. egy agráripari export- és ciklikus sztori egyben, ennek a cégnek a papírja nem remekelt 2025-ben, de a piacvezető hazai takarmánygyártó és jelentős terménykereskedő cégcsoport szépen nő, a legutóbbi üzleti évben közel 240 milliárd forintos konszolidált árbevételt ért el, 5,4 milliárd forintos EBITDA mellett, ráadásul az export már a bevételek több mint felét adja.
Ami felfelé hajthatja az árakat, az a takarmány- és állattartási szektor normalizálódása, a gabonaárak stabilizálódása és a logisztikai láncok rendeződése. Emellett a cég bátran terjeszkedik, ha jól sülnek el a vállalatfelvásárlási tranzakciók, akkor hosszú távon az UBM jó befektetés lehet. Ez a papír azonban klasszikusan nem egy napi tradingre ajánlott befektetés.
20. Kevésbé ismert árupiaci eszközök: fektetett már szójababba?
Ha árupiac, akkor az arany, az ezüst, az olaj gyakori szereplője a híreknek. De vajon van-e olyan magyar lakossági befektető, aki a szójabab vagy a réz piacára merészkedne olykor? Pedig akár ezekben is lehet nagy „nyerő”.
A réz esetében a globális készletszint összességében ugyan kényelmes, az eloszlás azonban rendkívül egyenlőtlen: amíg az amerikai készletek a vámfélelmek miatt felduzzadtak, a londoni és a kínai tartalékokat egy erősebb keresleti élénkülés szűkössé teheti. A 2025-ös bányabalesetek hatása még nem teljes mértékben gyűrűzött át a kínálati oldalra. A kongresszusi választások előtti esetleges amerikai gazdaságélénkítés, a további kínai stimulus, valamint az AI-vezérelt rézigény egyaránt új lendületet adhat az árfolyamnak. Mindemellett érdemes kiemelt figyelemmel kísérni a „rézvámokkal” kapcsolatos híreket: azok elmaradása vagy a vártnál enyhébb formában történő bevezetése jelentős lefelé mutató kockázatot is hordozhat a rézárban.
Szintén izgalmas a szójabab piaca is a közelmúlt történéseinek fényében. A friss USA–Kína megállapodások után várhatóan erősebb lehet a kínai, illetve egyéb délkelet-ázsiai országokból származó kereslet. Az amerikai bioüzemanyag-gyártás jogszabályi feltételeinek szigorítása további erősítheti a biomassza alapú dízelben felhasznált szójabab belső, amerikai felhasználását is. Ehhez társul, hogy az amerikai farmerek nagy része szójabab helyett kukoricát vetett utóbbi árának relatív ereje miatt, így az éves termés várhatóan alacsonyabb lehet.
