Leminősítette a Moody's Budapestet a kormánnyal való jogvita és a szolidaritási adó miatt
„Az uzsorakormány bóvliba lökte a nemzet fővárosát” – írta Karácsony Gergely közleményben arról, hogy hétfőn a Moody’s leminősítette Budapest hitelminősítését, baa3-ról ba1-re, azaz a mérsékelt hitelkockázatú kategóriából a jelentős hitelkockázatúba került a város. Mint a Moody’s közleménye írja: a kilátás korábban negatív volt, a lépésre Budapest likviditási helyzetének nyilvánosságra hozatala után került sor.
A Moody’s közleménye azt összegzi, hogy Budapest pénzügyi helyzete bizonytalan, és bár papíron képes 2025 végéig tartozásait kifizetni, egy váratlan pénzhiányt már bizonytalan, hogy átvészelne-e a város a hitelminősítő cég szerint. A Moody’s szerint bizonytalanságot okoz az is, hogy a bevételek pontosan mikor érkeznek, így rövid távon a helyzet növeli a város hitelkockázatát. A Moody’s kitér rá, hogy Budapest a kormánnyal folytatott jogvitája arról, hogy mennyi adót von el a fővárostól a kormány, csak hozzájárul a város instabilitásához.
Utóbbira reagálva a főpolgármester közleményében azt írta, hogy a leminősítés „a kormány esztelen és kisstílű sarcpolitikájának következménye. A Budapest-ellenes kormánypolitika károkozását a főváros leminősítése után alighanem az ország is, annak minden polgára elszenvedheti.” Karácsony szerint a leminősítés oka, hogy a piac a kormány és a főváros közötti észszerű pénzügyi megállapodásokkal számolt, de „erre a kormány minden jelzés ellenére is képtelennek bizonyult”. Karácsony szerint a kormány megállapodás helyett vitte tovább a város pénzét, és a kötelezettségeit sem fizette ki a fővárosnak, bár korábban azt ígérte, ki fogja.
A leminősítés Budapest gyenge likviditása és a kormánnyal fennálló politikai feszültségek miatt történt – írja magyarázatában a Moody’s, olyan példákat említve, minthogy „a megnövekedett kockázatok hátterében az áll, hogy a központi kormányzat késedelmesen folyósította azokat az átutalásokat, amelyekkel a főváros már számolt a költségvetésében”.
Mint a közlemény kitér arra: a kormánnyal való feszültség egyrészt takarja a magas szolidaritási hozzájárulást, amelyet Budapest a kormánynak fizet, másrészről azt is, hogy a kormány nem hagyja jóvá a város számára új, hosszú lejáratú hitel felvételét. „A szolidaritási adó 2024-ben 31 százalékkal, 76 milliárd forintra emelkedett, 2025-ben várhatóan 89 milliárd forintot tesz ki (ez a 2025-re prognosztizált bevételek 21 százaléka)” – fejti ki a Moody’s. A hitelminősítő közleményében felülvizsgálatról is ír további leminősítés céljából, attól függően, hogy a város december 31-ig ki tudja-e fizetni tartozásait. Mint írják, a kormánnyal való kapcsolat miatt is kaphat további leminősítést Budapest, még akkor is, ha számláit kifizeti. Arra a Moody’s már ki sem tér, hogy 2026-ra ezt a kormány tovább emelte, 98 milliárd forintra. Azt viszont hozzáteszik, hogy „a minősítések figyelembe veszik Budapest mérsékelt és csökkenő adósságállományát, valamint alapvetően stabil működési teljesítményét.”
A Moody’s által is említett, a 2025-ös év lezárásához a fővárosnak szüksége lenne a kormány által ígért 12 milliárd forintos közlekedési normatívához. A kormány szerint viszont nem kell átutalniuk ezt a pénzt, mert Budapest ennél többel tartozik a költségvetés felé. Karácsony Gergely szerint ez nettó hazugság, ezért a napokban a BKV járatain is bemondják, hogy „a kormány bliccel”.
A kormány nemrég Közlönybe iktatta a fővárosnak szánt „segélyhitelt”, illetve azt, hogy azt milyen feltételekkel lehet felvenni. Ezt a hitelt Budapest akkor vehetné fel, ha fizetésképtelenné válik, és emiatt nem tudja kifizetni a cégeinél (BKK, BKV stb.) dolgozók bérét. Karácsony Gergely főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés várhatóan nem kért a hitelből. A főváros vezetése a kormányt „uzsorásnak” tartja, mert szerintük hitel formájában akarják visszaadni azt a pénzt, amit elvettek tőlük.
