Az Európai Bizottság szerint jövőre nőne a magyar államháztartási hiány, de addigra kellene szabályosra levinni

Megjelent az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése, amely szerint idén 0,8, jövőre pedig 2,5 százalékkal nőhet a magyar bruttó nemzeti össztermék (GDP). A jelentés alapján a GDP növekedése „a fogyasztás, a beruházások és az export fokozatos fellendülésének” köszönhető, de a beruházások zsugorodtak a közberuházások visszafogása és a bizonytalan üzleti környezet miatt. A kivitel is gyenge, különösen az autók és a gépek exportja húzta le. A dokumentum megemlíti, hogy az idei első negyedévben csökkent a GDP, amit részben az ipari termelésnek tud be. A kivitel és a beruházások viszont 2026-ban visszapattanhatnak. (Ahogy arról nemrég írtunk, a kormány fantasztikus évet várt 2025-re, de az első negyedéves adat után elbúcsúzhatunk a költségvetésbe beleírt 3,4 százalékos gazdasági növekedéstől, és valószínűleg még a nemrég megadott 2,5 százalékos növekedési cél sem lesz meg.)

A jelentés szerint az államháztartási hiány – a 2024-es korrekció ellenére – a tavalyi 4,9 százalék után idén is magas, 4,6 százalékos maradna, jövőre pedig még nőne is 4,7 százalékra. Az 2024-es esést részben annak tudja be, hogy közberuházásokat halasztottak el. Az energiaügyi támogatások és a kamatkiadások csökkennek, de 2026-ban nő a hiány új intézkedések, például az anyáknak nyújtott adókedvezmények kiterjesztése miatt. Ezek a becslés szerint összesen 0,6 százalékkal dobnák meg a GDP-arányos hiányt. Bár ezt részben ellensúlyozza az ágazati különadók kiterjesztése, de a kilátásokat tovább ronthatják a növekedési és a belpolitikai bizonytalanságok.

A jelentés nem tér ki rá külön, de mindez azért fontos, mert a túlzott deficit miatt tavaly uniós eljárás indult a magyar kormány ellen. Ebben bizottsági javaslatra a többi tagállam vezetése 2026-ig adott határidőt rá, hogy a szabályoknak megfelelően három százalékos szintre gyűrje le a hiányt. Az eljárásban büntetést szabhatnak ki az adott tagállamra, de az Európai Bizottság márciusban bejelentette, hogy legfeljebb másfél százaléknyi, egyedi elbírálású kivételt tehet a védelmi kiadásoknál. Többek között a magyar kormány is jelezte, hogy élni akar a lehetőséggel.

A GDP-arányos államadósság idén egy százalékkal nőne, hogy 2026-ban 0,2 százalékkal 74,3 százalékra csökkenjen. A 2025-ös megugráshoz a bizottsági elemzés szerint a nagy felgyülemlett kamatkiadások járulnak hozzá.

Az infláció ugyan csökkent a korábbi, nagyon magas szinthez képest, de idén – az emelkedő élelmiszerárak és a hazai kereslet miatt – négy százalék fölött marad, 2025 első negyedévében pedig még nőtt is. Jövőre már 3,3 százalékra mérséklődhet.

A jelentésből az is kiderül, hogy a munkanélküliségi mutató idén 4,4, 2026-ra 4,3 százalékra csökkenhet. Ez mindkét évben az 5,9, illetve 5,7 százalékos uniós átlag alatt marad.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságért felelős tagja a jelentés bemutatóján úgy látta, hogy az EU gazdasága ellenálló. Mérsékelt növekedést várt uniós szinten, a GDP idén átlagosan 1,1 százalékkal, jövőre 1,6-kal nő. Szerinte az infláció esése is gyorsabb, mint várták, de a gazdasági feszültségek kockázatot jelentenek: az USA vámjai a koronavírus-járvány „legsötétebb napjai” óta nem látott bizonytalanságot hoztak.