Ukrajna ismét támadta az orosz gázrendszert, az infrastruktúra leépülése Európának is fájhat

A Reuters cikke szerint az ukrán hadsereg március 21-én hajnalban a nyugat-oroszországi Kurszk régióban sikeresen támadta Oroszország gázinfrastruktúráját. A hírekben újabban sokat szereplő Szudzsa városában történt mindez, ahol a vezeték, a szivattyúrendszer és egy mérőállomás is megsérült. A város kulcsfontosságú volt valaha az orosz gázszállító rendszerben, innen jutott el az Ukrajnán, vagyis a Testvériség gázvezetéken keresztül a gáz Nyugat-Európába, így Magyarországra, Szlovákiába, Csehországba és Ausztriába.

Az év eleje óta ugyan gázszállítás már nem zajlik itt, hiszen egy lejáró szerződés után az orosz és az ukrán fél nem tudott megállapodni, de az, ahogy épül le az egykori orosz-nyugat-európai gázösszeköttetés, azért szomorú, mert így hosszabb távon is csökken az esélye annak, hogy visszaépül ez az egykoron kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolat.

Az orosz külügyminisztérium mindenesetre már fél nappal korábban közölte, hogy Ukrajna szerinte megsértette az energiainfrastruktúrát óvó tűzszünetet.

Szudzsa volt az egyik első olyan orosz város, amelyet az ukrán erők elfoglaltak a tavaly augusztusi ellenoffenzívájukban, amikor Kurszk régióban, azaz orosz földön vezettek támadásokat az orosz agresszor ellen. A Testvériség gázvezeték ebben a történetben már fontos szerepet kapott, az orosz biztonsági erők ugyanis az éppen használaton kívüli vezetékben haladva igyekeztek hátba támadni az ukránokat, állítólag 800 katona tett meg több mint 10 kilométert a vezetékben, de arról már eltérően nyilatkoztak a felek, hogy mennyire volt sikeres ez a „trójai falovas” támadás.

Az ukránok felől érthető, hogy a gázrendszert támadják, ez valóban komoly károkat okoz Oroszországnak, amely a háború 2022. február 24-én megkezdett intenzív szakasza előtt Nyugat-Európa legnagyobb gázexportőre volt, és több vezetéken, vagy vezetékpáron keresztül is szállított.

Az EU legfrissebb energetikai jelentése alapján az egykori legnagyobb szállító már csak nem is dobogós, hiába vesz például Magyarország még mindig sok orosz gázt, vagy hiába vesznek a nyugati államok (Franciaország, Belgium) sok orosz cseppfolyósított földgázt (LNG-t), Oroszország már nem is dobogós a gázexportban, Norvégia, az Egyesült Államok és Algéria is többet ad el.

.Az önmagában nem baj, hogy a kereskedelmi kapcsolatok átalakulnak, csakhogy az LNG érdemben drágább, mint egykoron a meglevő vezetékes infrastruktúrán történő szállítás. Csak az kezd teljesen leépülni. A háború kirobbanása óta

• az Északi Áramlat orosz-német vezetéket felrobbantották,
• a Yamal orosz-lengyel vezetéket leállították,
• a Testvériségen 2025. január 1-től nincs szállítás,
• most egyedül a Török Áramlat balkáni ága (Oroszország, Törökország, Szerbia, Magyarország útvonalon) szállít.

Természetesen ez az utóbbi, Ukrajnát amúgy elkerülő vezeték is katonai támadások célpontja lehet. Összességében az elmúlt három év alatt folyamatosan csökkent az esélye annak, hogy az orosz-nyugat-európai gázkapcsolat normalizálódik, de az, hogy az energia Európában sokszor kétszer olyan drága, mint Ázsiában és háromszor olyan drága, mint az Egyesült Államokban, olyan versenyhátrány, amit Európa ipara fizet meg (elsősorban a vegyipar, a műtrágyagyártás és a nehézipar).

És, bár lehet, hogy a szennyező iparágak senkinek sem hiányoznak, főleg nem a közvetlen lakókörnyezetből, de ha ezekből Európa kizárólag importra szorul, azért az nagyfokú kiszolgáltatottság más régiók felé. Ha pedig zavar van, mint volt a covid idején, akkor gyorsan visszaüthet, ha Európából bizonyos gyártások már teljesen eltűntek. Márpedig gáz nélkül ma még nem megy, hiszen a nagy energiaforrásaink közül az áram (akár a nukleáris, akár a nap-, vagy a szélerőművekből származó) nehezen tárolható, nem könnyű eltenni estére, vagy télire. A gáz hatalmas előnye, hogy nagyon rugalmas, csak be kell tenni nagy tárolókba, és utána télen-nyáron, reggel-este ki-bekapcsolható, legyen szó fűtésről, iparról, főzésről. Ezt az előnyt ma még nehéz elhagyni.