EKR-szabályok: sokan kiakadtak, a kormány meghallotta az építőipar és a kamionosok panaszát
Tavaly év végén komoly lobbierők ütköztek az úgynevezett EKR (energiahatékonysági kötelezettségi rendszer) szabályozása körül. Ennek az a lényege, hogy 2021 elejétől 2030 végéig az áram-, a gáz- és az üzemanyag-kereskedőknek a bevételük egy (változó) részéből a végfogyasztóiknál energiamegtakarítást kell elérniük. Ha ilyet maguk nem tudnak kialakítani, vehetnek is a tőzsdén hitelesített energiamegtakarításokat (ez a HEM-piac). Mind a jogi előkészítésről, mind egyes különös trendekről is írtunk a Telexen.
A fő kérdés az volt, hogy azáltal, hogy Magyarország szigorított az emissziós vállalásain, vajon az EKR-kötelezettség is a jelenlegi 0,5 százalékról 1,1 százalékra emelkedik-e. Csak emlékeztetőül, mint azt a Deloitte is írta:
2024-ben Magyarország módosította a Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT), eszerint 2030-ra nem 40 százalékkal, hanem 50 százalékkal vállalja csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását az 1990-es bázishoz képest.
Tavaly végül a kormány nem lépte meg a várt változtatást, hiába sürgették azt civilek, logisztikai, szállítási vagy éppen építőipari szövetségek.
Ezt sokan nagy csalódásként élték meg, és az üzemanyagosok ellenlobbiját okolták. Ők nyilván azzal érvelhettek, hogy ez újabb érdemi áremelést jelentene, ami az infláció „legyőzése” után gondot okozna. Most a Telex információi szerint lezárult egy olyan folyamat, amelyben a kormány egyes csápjai (Miniszterelnökség, Energiaügyi Minisztérium és Nemzetgazdasági Minisztérium) tárgyalásai és előkészítése után van rá esély, hogy a szabályozás már február 19-én visszakerül a kormányülésre. A kulcs megemelése mellett olyan kérdések merülhetnek fel, hogy a gázosok, áramosok és benzinkutasok mellett akár a távhőcégek is bekerülhetnek a kötelezettek közé. Ha esetleg a távhősök is kötelezetté válnak, természetesen ők nem visszamenőleges hatállyal kapnak terheket, hanem esetleg a 2025-ös év második felétől.
De a fő kérdés természetesen továbbra is az maradt, hogy az EKR-ben az energiakereskedőknek az általuk értékesített energiamennyiség 0,5-vagy 1,1 százalékában, esetleg egy időre még magasabb kulccsal kell megtakarítást elérni a végső felhasználóknál.
Ha lesz változás, annak elsősorban azok a cégek örülhetnek, akik a zöld célokat segítő építőipari ágakban dolgoznak (homlokzat- és födémszigetelés, nyílászáró-korszerűsítés, kazáncsere, megújuló energia), mert az ő projektjeikre lesz nagyobb kereslet, de nyertes lehet a MÁV és a Waberer’s is, hiszen például a vasúti és a közúti szállítások kombinációja is támogatott projekt lehet.
Úgy tudjuk, hogy amennyiben valóban szabályozás lesz a már elkészült munkaanyagból, akkor elsősorban a lakossági energiamegtakarítási programokba (például hőszigetelés) csatornázna pénzeket.
