Rákosrendező: komoly feszültség volt az utolsó napokban Lázárék és a nemzeti vagyonkezelő között

Január 20-án derült ki, hogy az Eagle Hills aláírta az ingatlan-adásvételi megállapodást a rákosrendezői területről a magyar kormánnyal. A világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjének számító cég Grand Budapest néven épített volna új városnegyedet a területen 4700 milliárd forint értékben, a projekt a hivatalos elnevezés bejelentése előtt mini- és maxi-Dubajként lett ismert. Azóta a kormány váratlanul hátraarcot csinált, és jelezte: elfogadja, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van a területre. Nem sokkal később egy Orbán Viktor aláírásával megjelent határozatban engedélyezték a cégnek a terület megvásárlását.

Az azonban vélhetően kevésbé ismert, hogy mini-Dubaj ügyében a kormány egyik keze nem fogadta el, amit a másik csinál, és intenzív vita alakult ki az előkészítés végén. A labda ma már a fővárosnál pattog, de ezzel együtt is érdekes, hogy milyen belső kormányzati veszekedések előzték meg az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektető tervezett projektjét. Utólag is tanulságos lehet, hogy a Telex információi szerint komoly belső nézetkülönbség volt a projekt végnapjaiban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) között.

Az MNV azért volt felpörögve, mert az Eagle Hills tulajdonosa, Mohamed Alabbar január 16-án aláírási tervekkel jött Budapestre. Lázár János, az ÉKM vezetője már a Mol Campus építése alatt és után is jelezte, hogy nem kedveli a magas épületeket. A mini-Dubaj esetében, ahogy az már egy gigantikus, az államot is érintő nagy projektnél lenni szokott, a rákosrendezői fejlesztést is megelőzte egy szaktárcákat is érintő véleményezési folyamat, ebben az ÉKM-nek lett volna kulcsszerepe.

Úgy tudjuk, hogy a Lázár János vezette tárca a közelgő aláírás előtt kapott is némi sürgetést, hogy soron kívül véleményezze, készítse el a szakmai anyagot. Az utolsó pillanatokban ez el is készült, ugyanakkor az ÉKM talán némileg váratlanul arra szólította fel az MNV-t, hogy a hatályos jogszabályokat vegye figyelembe: vagyis ne írjon alá szerződést olyan projektről, aminek megvalósítása az adott pillanatban Magyarországon nem törvényes (cikkünk ezen részéhez kapcsolódó pontosítás a cikk végén található).

A vita lényege az volt, hogy a magyar építészetről szóló (Méptv.) törvény 76. paragrafusa például úgy fogalmaz, Magyarország épített környezetének rendezett kialakítása és településképi védelme érdekében beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen toronyház nem helyezhető el, toronyháznak nem minősülő építmény toronyházzá nem alakítható át, nem bővíthető.

Az ÉKM ezért arra kérte az MNV-t, hogy a szerződéskötésnél ezt vegye figyelembe az állam. Ugyanakkor az MNV úgy érvelt, hogy a 2024. évi XXI. törvényben és a 2279/2024. kormányhatározatban más áll, így a törvényt az MNV nem tudja figyelembe venni.

Vagyis az MNV megköszönte, hogy az ÉKM jelezte az észrevételeit, de azt a szerződéskötésnél már nem kívánta figyelembe venni – inkább csak azért köszönte meg, hogy tudja, hol kell megkezdeni a jogszabályok módosítását (ezt az MNV maga is közölte). A vagyonkezelőnek az volt az érve, hogy nem az a fontos, hogy aktuálisan mit mond a jogszabály, hanem az, hogy az állam egy államközi szerződésben és az azt megerősítő törvényben azt vállalta, hogy

a projekt megvalósítása érdekében a magyar kormány végrehajtja az összes szükséges jogalkotási intézkedést.

A kormány ritkán látható kommunikációs szerencsétlenkedés végén jutott arra, hogy elengedi a mini-Dubaj tervét. Saját szempontjukból még idejében kifaroltak egy nehezebben védhető ügyből, ami 2026-ban is kampánytéma lehetett volna, cserébe mostantól Karácsonyékra mutogathatnak, ha nem történik semmi Rákosrendezővel.

Lázár János kedden bejelentette, hogy külön kormánybiztos felel majd az ÉKM és a főváros közötti, a Rákosrendezővel kapcsolatos tárgyalásokért. A miniszter szerint a terület adásvételi szerződése mellett az egyik legfontosabb kérdés a jelenlegi állapotok felszámolása, amihez együttműködésre van szükség. Karácsony Gergely főpolgármester nem sokkal később egy bejegyzésben reagált Lázár kijelentéseire. A főpolgármester „örömmel vette” a kormány döntését, de felhívta a miniszter figyelmét a hulladékelszállítás kötelezettségére.

A következő lépések egyikeként a fővárosi tulajdonú BKM Zrt.-nek néhány héten belül több mint 10 milliárd forintot kell átutalnia a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, hogy élhessen a Rákosrendezőre vonatkozó elővásárlási jogával, itt írtunk bővebben arról, hogy honnan lesz pénze a fővárosnak a területre.

Frissítés. Cikkünk megjelenése után tudtunk beszélni egy, az MNV álláspontjára rálátó forrásunkkal. Ő a cikkünkben leírt konfliktust nem cáfolta, de több fontos megállapítást is tett. Eszerint az MNV nem államközi szerződést írt alá (cikkünk első verziójában ez így szerepelt), mert az MNV és az Eagle Hills Kft. egyaránt magyar entitás.

Forrásunk azt is jelezte, hogy az MNV nem a törvényt szerette volna figyelmen kívül hagyni, csak az ÉKM véleményét, amit azért nem tudott figyelembe venni, mert álláspontja szerint az MNV és az Eagle Hills közötti adásvételi szerződés nem építési lehetőségekről szól, csak tulajdonról, vagyis az MNV oldaláról nem volt releváns még, hogy milyen építészeti szabályok vonatkoznak a területre, ráadásul ezek megváltoztatására a kormány államközi szerződésben tett ígéretet.