Nagy Márton: Nincs gazdasági stabilitás politikai stabilitás nélkül, Magyarországon mindkettő adott

A magyar háztartások jövedelmi helyzete az elmúlt évek inflációs sokkja után 2024 végére helyreállt, a tavalyi 9 százalék után az idén 6-7 százalékos reálbér-növekedés várható – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara évindító rendezvényén.

A magyar gazdaság 2025-ös kilátásai címmel tartott előadásában Nagy Márton többek között arról beszélt, hogy:

• 2010 óta 1 millióval, 4,7 millióra emelkedett a foglalkoztattak száma, és szinte teljes foglalkoztatottság valósult meg, a munkanélküliségi ráta a nyolcadik legalacsonyabb az EU-ban;
• A 2010 óta eltelt időszakban a magyar átlagos órabérek nőttek a legnagyobb ütemben az EU-ban, ám a magyar bérek uniós összehasonlításban még mindig a legalacsonyabbak közé tartoznak;
• A 2023-as inflációs sokk hatására a reálbérek a 2008-2009-es válság óta először csökkentek, a bérek vásárlóértéke a minimálbéreseket leszámítva minden jövedelmi decilisben zsugorodott;
• Több mint egy évnyi csökkenés után 2024-re minden jövedelmi csoportban jelentősen nőtt a bérek vásárlóértéke, és ennek hatására a lakossági fogyasztás 2024 első három negyedévében az ötödik legmagasabb volt az uniós tagállamok között. Ezzel Nagy Márton szerint sikerült a magyar családoknak visszanyerniük mindazt a jövedelmi veszteséget, amit a 2022 óta tartó infláció okozott;
• A magyar vállalatok termelékenysége a régiós átlaggal megegyezik, ám az unióban az egyik legalacsonyabb, amin javítani kell;
• A magyar gazdaság duális szerkezete miatt a munkaerő-termelékenység jelentős különbségeket mutat a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok között (a hazai a fele a multikénak), ez partnerségi megállapodásokkal és az ellátási láncok erősítésével csökkenthető;
• Németországgal és Franciaországgal kapcsolatban arról beszélt, hogy gazdasági stabilitás nincs politikai stabilitás nélkül, és Magyarországon mindkét tényező adott.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a dolgozó magyarok fele több mint 383 ezer forintot vitt haza novemberben, azaz ennyi volt a nettó kereset mediánértéke. Mivel az elmúlt években nem muzsikált túl jól a magyar gazdaság, a kormánynak nagyon fontos lenne, hogy a következő időszakban az emberek már a helyzet javulását érzékeljék. Ennek legfontosabb eleme a fizetések emelkedése lenne, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig a következő évekre korábban nem látott reálbér-növekedést jósol, erre mostani előadásában is kitért, igaz, béremelkedésről szóló ígéretei nem tűnnek reálisnak.

A jövedelmi helyzetet érdemes eloszlás szerint is kontextusba helyezni: a KSH adatai szerint Magyarország leggazdagabb és legszegényebb településének egy adófizetőre jutó jövedelme között több mint tízszeres a különbség, a magyarok fele olyan településen él, ahol a jövedelem nem éri el az országos átlagot, a Fidesz is általában ezeken tarol.

November végén a Telex is bejutott Nagy Márton egyik előadására. A lakossági fórumon a miniszter többek között arról beszélt, a reptér élete legjobb vásárlása volt, kettejük közül Matolcsy György húzta a rövidebbet, és nem kell ahhoz Nobel-díj, hogy valaki kitalálja, hogyan működjön egy ország: