Eddig csak 1,5 milliót, mostantól akár 260 millió forintot kell fizetnie annak, aki pereskedne a mini-Dubaj ügyében

Jelentős hatása lehet egy január 28-i jogszabályváltozásnak a mini-Dubajjal kapcsolatos későbbi jogi eljárások sorsára, de valójában minden nagy értékű jogvitára, pályázatra, adásvételre, kötbérügyre – hívta fel a Telex figyelmét egy ügyvéd. Mint mondta, ha például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és az Eagle Hills Kft. rákosrendezői, 50,9 milliárd forintos szerződésértékű projektjét valaki jogi úton megtámadja, például azért, mert nem fogadja el egy elővásárlás jogszerűségét, vagy éppen nem fogadja el az elővásárlás mellőzésének jogszerűségét, akkor a pert kezdeményezőnek azonnal 260,3 millió forint illetéket kell befizetnie, amit azért kétszer, de lehet, hogy háromszor is meggondol mindenki. Ennél persze összetettebbek a szabályok, az önkormányzatok illetékmentesek, de egy önkormányzati cég már nem az.

Sokmilliós változás

Egy másik ügyvédi iroda, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda még decemberben írt blogbejegyzést erről a változásról. Mint az írásból kiderül, január 28-án módosult a polgári peres eljárások megindításának illetékeire vonatkozó szabályozás. A most hatályba lépett módosítás a korábbi,

a követelés összegéhez igazodó 6 százalékos illetékmérték helyett egy kilenc szintből álló, sávos rendszert vezetett be, és megszüntette az eddigi 1,5 millió forintos illetékmaximumot.

Készítettek egy illetékkalkulátort is, ahol a pertárgyérték megadásával egyszerűen kiszámítható a perindításkor fizetendő illeték összege. A változásokkal a kisebb értékű perek megindítása ugyan valamelyest olcsóbbá válik, de nagy pertárgyérték esetén a pereskedés jelentősen megdrágul.

A január 28-i hatályba lépést követően természetesen már csak az új szabályok szerinti illetékek megfizetésével lehet pereskedni.

A Telex két ügyvéddel egyeztetett, arra voltunk kíváncsiak, hogy mi állhatott a jelentősnek tűnő változás mögött, de az is eszünkbe jutott, hogy miképpen befolyásolhatja mindez az aktuálisan legnagyobb közérdeklődésre számot tartó magyarországi potenciális jogvitát, vagyis mi lesz a mini-Dubajjal. A két ügyvéd nem akart névvel nyilatkozni.

Mint egyikük vélelmezte, az intézkedés egyik célja lehet, hogy a jelentős bírói kapacitáshiány miatt kevesebb legyen a bíróságokon az ügyteher.

Valóban volt abban eleve valami furcsa, hogy egy 25 millió forintos ügynek ugyanakkora volt az illetéke, mint egy 100 milliárd forintosnak.

– mondta a másik ügyvéd.

Az intézkedésnek különös aktualitást ad a Rákosrendezőre tervezett megaberuházás ügye. Azt természetesen nem tudhatjuk, hogy az illetékmaximum eltörlésének volt-e olyan konkrét célja, hogy elrettentse a nagy ügyek megakasztóit, de képzeljük el, hogy amennyiben valaki pert indítana a magyar állam és az arab hátterű, de vezetésében erősen NER-es kötődésű vevő 50,9 milliárd forintos megállapodásának ügyében, akkor az illetékkalkulátor szerint egy 260,3 millió forintos illetékkel indulhatna el.

Ahogy forrásaink mesélik, ezt a változást persze minden ügyvéd már egy ideje tudta, így akinek nagy értékű ügye készülődött, igyekezett legalább egy nappal az illetékváltozás előtt elindítani azt: így ugyanis 1,5 millióval úszta meg a pereskedés rajtját több tíz-, vagy több százmillió helyett.

A szakemberek elmondták, hogy a pertárgyérték fogalma természetesen nem mindig egyértelmű. Általában a per tárgya meghatározható, de ha például egy üzletember helyreigazítási pert indít a Telex ellen, annak nem meghatározható a pertárgyértéke, erre külön szabályok vannak, viszont ha egy konkrét tárgya van a pernek, annak jellemzően van értéke.

Mi jöhet Rákosrendező körül?

A mini-Dubaj esetében, ha a BKM, az elővásárlási joggal bíró fővárosi cég valóban él ezzel a jogával, miként arról már döntöttek is a képviselők, akkor az eladó mondhatja azt, hogy az nem hatályos, a BKM nem megfelelően használta az elővásárlási jogát: ebben az esetben Karácsony Gergelyék indítanak pert. Ha pedig hatályosnak minősítik az elővásárlást, akkor az eredeti vevő indíthat pert, hogy azt tekintsék tárgytalannak. És ahogy korábban is írtuk: az önkormányzat ugyan illetékmentes, de az önkormányzati cég nem.

Bonyolíthatná a helyzetet, hogy elsőre az sem egyértelmű, hogy a főváros a projekt egészére, vagy egy bizonyos részterületre indítana pert, utóbbi esetben az illeték csak arányosan kisebb lenne. A rákosrendezői szerződések ugyanakkor fent vannak az MNV oldalán. A sajtó ez alapján már sokat cincálta például az eljáró ügyvédek nevét, például Tenk Zoltánét, aki a hazai NER-elitnek szokott dolgozni, őt elsősorban Garancsi István környezetébe sorolják.

Az MNV Zrt. álláspontja szerint az elővásárlásra jogosult e jogát akként gyakorolhatja, hogy a Magyar Állam (illetve képviseletében az MNV Zrt.) mint eladó és az Eagle Hills Hungary Zrt. mint vevő között 2025. január 16. napján létrejött adásvételi szerződés valamennyi feltételét teljesíti, beleértve az ügylet tárgyára, a vételárra és annak fizetési feltételeire, a szerződéses biztosítékokra és valamennyi egyéb körülményre vonatkozó feltételt.

Ez még nem hangzik olyan rosszul, de kibontakozik belőle, hogy az MNV szerint csakis a teljes területre lehet elővásárlást érvényesíteni. A következő részlet azonban eléggé kemény: „Tárgyi adásvétel esetében ilyen speciális feltétel többek között, hogy Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2024. évi XXI. törvény szerint az ingatlan kizárólag olyan jogalany számára értékesíthető, amelyet az Egyesült Arab Emírségek – a Kormány határozatában kiadott előzetes írásbeli hozzájárulásával – vevőként kijelölt.”

Ez a passzus alighanem önmagában megérne egy pert, vagy egy alkotmánybírósági vizsgálatot, de ha az elnevezéséből indulunk ki, akár a Szuverenitásvédelmi Hivatal is körülnézhetne.

Egy magyarországi ingatlan csak annak értékesíthető, akit egy másik állam kormánya kijelöl?

„Előttünk van, amikor Donald Trump köt egy szerződést a szaúdi királlyal Manhattan egy részének fejlesztéséről, és emiatt New York polgármestere nem élhet korábban megszerzett elővásárlási jogával, mert csak azzal üzletelhetne később, akit a szaúdiak jóváhagynak?” – Ilyen kérdéseket tesznek fel a forrásaink, miközben tudják, hogy a kisajátításnak és az államosításnak lehetnek alkotmányos megoldásai. De az, hogy valakit azért korlátozzunk a jogaiban, mert arról Magyarország egy állammal megállapodik, az nonszensz.

Mindenesetre, ha az állam kisajátítja később a területet, akkor is lehet perelni az árat, vagy ha hoz egy jogszabályt, hogy az elővásárlási jog mellett valamilyen állami visszavásárlási jog is keletkezik, akkor is per indulhat. De itt már ha azt nem az illetékmentes önkormányzat, hanem az elővásárlásra jogosult BKM indítja, felmerülhet a gigailleték.

Jogegyenlőségi kérdés

Mindenesetre az új illetékszabályok általában is alaposan megnehezítik azok helyzetét, akik ugyan nagy érték ügyében keresnek jogi megoldást, de anyagi forrásaik elég korlátozottak. Hiszen az illetékmaximum eltörlése nem csak erre az egy kiemelt ügyre érvényes.

A fővárosban egy nagyobb lakás vagy ház sokszor több százmilliós, egy irodaház akár többmilliárdos értékű. Ha bárki egy adásvételi szerződés betartása miatt, vagy akár egy közbeszerzés, egy vállalkozói szerződés, egy kötbér ügyében jogi megoldást remél, óriási illetéket vállal.

Képzeljünk el például egy olyan eljárást, amelyben egy ügyfél és egy bank között egy 100 millió forint értékű, hitelből megvett lakás sorsa a tét. A vonatkozó bírósági illeték 2 millió forint: ez a banknak nem vészes, de egy már elve nehéz sorsú, a lakásáért harcoló ügyfélnek megoldhatatlan teher lehet. (Cikkünkben korábban a kalkulátor által számolt 4 millió forintos illetékről írtunk, de ügyvéd forrásunk jelezte, hogy a lakásilletékekre egy speciális felező szabály is van ebben az árkategóriában).

Abban van érthető elem, hogy ne legyen ugyanakkora egy 50 millió forintos, egy 500 millió forintos, vagy egy 5 milliárd forintos ügy illetéke, de a drasztikusan magas illetékek aligha emelik a jogbiztonságot, a jog előtti egyenlőséget.