Lázárék elmagyarázták, miért éri majd meg akkor is a mohácsi Duna-hídon menni, ha a másik út rövidebb

Sok kamionos akkor is a mohácsi Duna-hídon és az M6-oson közlekedik majd, ha ez az útvonal 40 kilométerrel hosszabb, mint a már meglévő, M5-M0-M1-es irány – közölte a Telexszel az Építési és Közlekedési Minisztérium a mohácsi Duna-híd ügyében feltett kérdéseinkre. Érvelésük szerint a határátkelőkön és esetleges balesetek miatt kialakult sorok kikerülése érdekében a fuvarozóknak érdemes lehet a hosszabb, de gyorsabb útvonalat választani.

Arról még 2023-ban született döntés, hogy a magyar állam egy kétszer két sávos hidat építtet a Dunára a szerb és horvát határhoz közel lévő Mohácsnál. A hídhoz mindkét irányba több kilométernyi gyorsforgalmi út csatlakozik, a teljes projektet nettó 295, bruttó 389 milliárd forintért a Szijj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt kivitelezi.

A projekt azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy a január elején megtartott közlekedésinfón rákérdeztünk Lázár Jánosnál, miért van szükség erre a nagyon drága projektre, ha számos más infrastrukturális beruházást leállítottak. Lázár akkor azt mondta, hogy a mohácsi Duna-hídon, illetve az abba az irányba vezető szerbiai Vajdaság Mosolya gyorsforgalmi úton keresztül terelnék a kihasználatlan M6-os autópályára a ma Horvátországon keresztül, vagy a túlzsúfolt M5-ösön közlekedő kamionosok egy részét.

Cikkünk megjelenése után azonban több helyről jelezték nekünk, hogy Lázár magyarázata nem nagyon állja meg a helyét, mert az új útvonal 30-40 kilométerrel hosszabb lesz az M5-ösön keresztül vezetőnél, amit a kamionosok nem tennének meg szívesen maguktól. Ráadásul Budapest és Belgrád között egy hosszabb útvonal már épül, az M6-os és a horvát A5-ös autópálya összekötése néhány éven belül elkészülhet.

Az ügyben részletes kérdéssort küldtünk az Építési és Közlekedés Minisztériumnak, tudni szerettük volna például, hogy ők a Duna-híd elkészülte esetére mekkora személyautó- és kamionforgalommal számolnak. Erre a kérdésünkre nem válaszoltak, de a Lázár magyarázatát firtató kérdésekre igen. Azt írták:

„A magyar szakpolitika feladata az Ön által feltett kérdésben a röszkei (és tompai) határátlépési problémák csökkentése. Korlátozás nélküli teherforgalom csak ezen a két átkelőhelyen tud bonyolódni Magyarország és Szerbia között. Útvonalhosszt vagy útvonal hosszabbodást csak két konkrét cél között lehet vizsgálni. Általában nem jelenthető ki, hogy minden Röszkénél belépő kamionnak 40 kilométerrel megnő a futása, ha Hercegszántónál lépne be. Pl. egy Zombor–Dunaújváros-útvonal 159 kilométer lenne Hercegszántón keresztül, de jelenleg Tompán keresztül 195 kilométer.”

Mint írják, az útvonalválasztás nem csak a távolság alapján történik, az eljutási idő is fontos az áruszállításban, főleg az erre érzékeny szegmensekben. „A határátkelőhelyen eltöltött órákat könnyen tudja kompenzálni az útvonal-hosszabbodás. Fontos szempont az is, hogy a hagyományos M5-M0-M1 útvonal az elmúlt években zavarérzékeny lett, és ma már nem csak az M0 gyűrűn lehet olyan baleset, ami miatt órás időveszteséget szenvednek el az arra közlekedők, de az M5 autópálya Budapest és Kecskemét közötti szakaszán, valamint az M1 autópálya Budapest és Győr közötti szakaszán is. Az M1 autópálya bővítése esetén a fuvarozók sok tíz kilométeres kerülők ellenére is kedvezőbb eljutást tudnak majd elérni.”

A hosszabb nyomvonal mellett a beruházással kapcsolatos másik gond az lehet, hogy a szerbek nem biztos, hogy időben befejezik a Vajdaság Mosolya gyorsforgalmi utat. Annak első, magyar határtól induló szakaszát 2023 végén kezdték el építeni, és elvileg 2026-ban fogják befejezni, de hogy az utána következő szakaszokkal mi lesz, az még lóg a levegőben.

Egy nekünk nyilatkozó, névtelenséget kérő logisztikai szakember azt mondta, hogy a szerb viszonyokat ismerve, és a projekt mostani állapotát látva kizárt, hogy 2028-ra, vagyis a Duna-híd elkészültére kész legyen a Vajdaság Mosolya arra vezető szakasza. Szerinte még az is elképzelhető, hogy a szerb állam félbehagyja a nagyobb szerbiai városokat elkerülő pálya építését, vagy hogy a végtelenségig elhúzzák a megvalósítást, és az elvileg 2028-ra elkészülő mohácsi Duna-híd ugyanúgy a semmibe fog vezetni, mint most az M6-os autópálya.

Megkérdeztük emiatt az ÉKM-et, hogy kaptak-e valami garanciát a szerbektől az autópálya időben történő befejezésére, illetve van-e tudomásuk a szerbiai gyorsforgalmi út Zombor utáni szakaszának építéséről. Kérdésünkre azt írták:

„Szerbia és Magyarország között csak a határt keresztező infrastruktúrák vonatkozásában kerül sor nemzetközi egyezmény megkötésére. Tekintettel arra, hogy a Vajdaság Mosolya gyorsforgalmi út teljes egészében Szerbia területén valósul meg, abban kizárólag Szerbiának van felelősségi- és hatásköre. Általánosan azonban elmondható, hogy a szerb féllel kölcsönösen jó szakpolitikai és szakértői kapcsolat áll fenn.”

A Lázár János a Telex kérdésére adott válaszából készült cikkünket itt lehet visszaolvasni, az ezt ért kritikákról szóló cikkünket pedig ezen a linken. A közlekedésinfón készült videónkat itt lehet visszanézni: