MNB-alelnök: Óva intenék mindenkit, hogy magasabb infláció árán próbálja hajtani a növekedést

Amíg az inflációval kapcsolatos félelmek ott vannak a fejekben, addig minden gazdasági szereplő kétszer is meggondolja, hogy új, a növekedést beindító beruházásokra költsön az elérhető forrásaiból. Éppen ezért nemcsak alacsonyan kell tartani az inflációt, de az inflációval kapcsolatos minden emlékképet ki kell törölni az emberek fejéből – többek között erről beszélt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságában, hozzátéve:

„E tekintetben óva intenék minden gazdasági döntéshozót, hogy az infláció emelkedésének árán próbáljon gazdasági növekedést elérni”.

A jegybank alelnöke mindezt Tordai Bence kérdésére válaszul adta. A Párbeszédből nyáron kilépett független ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, hogy Virág Barnabás egyetért-e főnökével, Matolcsy Györggyel, aki korábban arról beszélt, hogy 2022-23-ban a kormány „kalandor” gazdaságpolitikája miatt volt kiemelkedő a magyar infláció. A képviselő emellett azt is megkérdezte, várható-e a jegybank szerint, hogy a 2026-os országgyűlési választás előtt a kormány gazdaságpolitikája miatt megint emelkedik majd az infláció.

Virág Barnabás, aki Matolcsy György helyett jött el az Országgyűlésbe bemutatni a jegybank 2022-es és 2023-as beszámolóját, viszonylag diplomatikusan válaszolt. Egyrészt arról beszélt, hogy a jegybankon kívül a legtöbb időt az életében a kosárlabdapályán töltötte, ott pedig azt tanulta, hogy a meccs végén nem az számít, ki dobta a legtöbb pontot vagy ki szedte össze a legtöbb lepattanót, hanem hogy a csapat nyert vagy veszített.

De hozzátette, hogy Matolcsy György korábbi állításait az MNB elemzései is alátámasztották, ezek elérhetők bárki számára. Mint mondta, a jegybank elemzései szerint 2022 közepéig a nemzetközi hatások miatt emelkedett leginkább a magyar infláció, utána viszont országspecifikus hatások emelték még tovább az árakat, így tetőzhetett Magyarországon 25,7 százalékon az infláció. Ilyen specifikus hatásként viszont Virág nem a kormány gazdaságpolitikáját említette, hanem azt, hogy jelentős volt itthon az ún. profitinfláció, vagyis hogy a cégek jobban emelték az áraikat, mint azt a bekerülési költségeik emelkedése indokolta volna.

Hogy a jövőben mi hathat az inflációra, az kérdés, sok külső hatás jöhet, Virág szerint a jegybank éppen ezért figyelemmel követi az eseményeket. A gyenge euró-forint árfolyamnak biztos hatása lehet az inflációra, de ezt leginkább nemzetközi tényezők, az amerikai gazdaság tőkeelszívása okozza. A most elfogadott, 2025-ben 9 százalékos minimálbér 7 százalékos garantált bérminimum-emelés és szerinte nem feltétlenül kell, hogy az infláció növekedésével járjon, pont azért, mert a vállalatok részben a nyereségüket növelték a megemelt árakból. Globális, de itthon is érezhető trend, hogy a vállalatok megtermelt jövedelméből nagyobb rész jut a vállalati profitba, és egyre kisebb rész a munkavállalóknak, így a béremeléseket ki tudják gazdálkodni a cégek. A versenyképesség növeléséhez viszont szükség van a bérfelzárkózásra. A három évre szóló bérmegállapodást, amelynek keretében a makrofeltételek teljesülése esetén jelentősen nő majd a minimálbér, éppen hétfőn írták alá.

A gazdasági kilátásokról beszélve Virág azt mondta, úgy látja, hogy a lakossági fogyasztás 4-5 százalékkal növekedhet jövőre, ami felfelé húzhatja majd a GDP-t az idei várható 0,7 százalékos növekedés után, és ha a mezőgazdaság az idei rossz év után csak átlagosan teljesít jövőre, az is 0,5 százalékkal húzhatja feljebb a növekedést.

Az viszont kérdés, hogy miért maradnak el a vállalati beruházások, amire szerinte az a pszichológiai magyarázat, hogy hiába csökkent 3,5 százalékra az infláció, a pénzromlás emléke még ott van a fejekben, emiatt nem mernek beruházni a gazdasági szereplők. Éppen ezért kell nemcsak alacsonyan tartani az inflációt, de kerülni minden olyan gazdaságpolitikai lépést, ami az infláció növekedésével járhat.