Tombol a Trump-trade: hasít a Tesla, esik a forint

Az elmúlt hetek talán legfontosabb tőkepiaci mozgása, a Trump-trade azt jelenti, hogy sok befektető olyan értékpapírokat vagy devizákat vásárol, amelyek a hiedelem szerint profitálhatnak Donald Trump megválasztásából. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír befektetési stratégája szerint Donald Trump adócsökkentést, deregulációt, egyúttal erősebb Kína-ellenességet, vagyis az importra kivetett büntetővámokat és az amerikai piacra termelő kisebb cégek védelmét ígéri. Mi következne ebből a programból?

• Erősödhet a dollár;
• gyengülhetnek az amerikai kötvények;
• drágulhatnak az amerikai piacra szállító kisebb amerikai cégek, vagy az amerikai bankok részvényei;
• de nehezebb helyzetbe kerülhetnek a nagy exporttal rendelkező amerikai cégek, így akár a népszerű Big Tech vállalatok.

Mint látni fogjuk, nagyjából ez is történik, de egyes kiválasztott papírok esetében azért összetettebb a mechanizmus.

Vedd a pletykára, add el a tényre!

A Trump-trade mint tőzsdei jelentés, az amerikai tőkepiac egyik legismertebb bölcsességére épít, ami angolul így szól: Buy the rumour sell the news, vagyis: vegyél a pletykára, adj el a bejelentésre! A tőzsdei aranyszabály szerint, ha a jövőben valamely piaci szegmens, szektor, vagy részvény szempontjából jó hír várható, akkor az árfolyam leginkább addig emelkedik, ameddig az még nem biztos, de már egyre többen bíznak benne. Amikor azonban a várt változás valóban bekövetkezik, már sokszor ellentétes a hatás, magára a hírre már lefelé korrigál az árfolyam.

Mi lehet ennek a hatásmechanizmusa? Amíg csak pletyka egy jó jelentés, egy cégfelvásárlás, vagy a részvények felaprózása (ezek jellemzően áremelkedést generálnak), addig hasít a papír, mert a bátraknak, akik bíznak benne, egyfajta kockázatot kell vállalniuk. Amikor az esemény megtörténik, a legtöbb ember, akit ez érdekelt, már megvette a papírjait, és lehet, hogy a bejelentésnél már a profitot realizálja, és elad, ami áreséshez vezet.

Az, hogy november 5-én az Egyesült Államok elnököt választ, természetesen nem bizonytalan pletyka, hanem biztos esemény, de az, hogy Kamala Harris, vagyis a demokrata jelölt, vagy Donald Trump, azaz a republikánus jelölt nyer, nem lehet biztos.

A kampányidőszakban mindvégig azok a papírok erősödnek, amelyek annak a jelöltnek lennének a haszonélvezői, akinek éppen nőnek a győzelmi esélyei.

A mozgás elég jól nyomon követhető, Joe Biden kellemetlen szereplései idején már erősödött a Trump-trade. Aztán amikor Kamala Harris berobbant Biden helyett, vagy jobban sikerült egy tévés szereplése, esetleg megjelent egy demokrata szempontból biztató közvélemény-kutatás, akkor alábbhagyott a folyamat, de az utóbbi időszakban megint erősödik ez a befektetői attitűd, mert megint nőttek Trump esélyei.

A választás ettől még szoros a felmérésekben, a mindent eldöntő csatatérállamokban minimális különbségen belül vannak a jelöltek. Nate Silver adatguru modelljében vasárnap délelőtt 51,5 százalék esélyt adott Trump és 48,2 százalékot Harris győzelmére.

A legközvetlenebb hatás természetesen Donald Trump médiavállalatán, a Trump Media & Technology Groupon látható, ami Trump közösségimédia-felületét, a Truth Socialt üzemelteti. Ez amúgy nem egy igazán komoly cég, de amolyan szentiment-papír, vagyis ha Donald Trump erősödik, elsőként mindenki Trump médiacégére gondol, amely gazdasági fundamentumok nélkül drágul.

Mint a Fool.com bemutatta, a papír egyetlen hónap alatt 176 százalékot emelkedett. A Trump Media olykor bejelent fundamentális elemeket is, így sorra adta hírül, hogy a Truth+ streamingszolgáltatása megjelent az Apple iOS, az Apple TV, az Alphabet, az Android TV és az Amazon Fire TV platformjain. Ugyanakkor nagyon nincs értelme az elemzésnek, hiszen a vállalkozás ma még csak három tucat emberrel dolgozik, az elmúlt negyedévben mindössze 828 ezer dolláros árbevételt ért el, eközben a cég értéke nagyjából 7,7 milliárd dollár.

Rövid távon a Trump Media részvényei valószínűleg továbbra is az amerikai elnökválasztási verseny kilátásainak megfelelően fognak mozogni. Ha Trump erősödik, vagy majd győz, ez a papír is lendületben marad, ha Trump elveszíti a választást, akkor minden bizonnyal összeomlik ez a nagyra fújt léggömb.

Erős dollár, gyenge forint

Amikor a fontosabb piacokat nézzük, abból érdemes kiindulni, hogy mi Donald Trump ígérete, mire mennek rá a befektetők?

A legfontosabb a nagyobb importvámok, a hazai piac védelme. Ennek a legközvetlenebb hatása a dollár erősödése lehet, amellyel együtt jár minden más deviza, főleg a feltörekvő devizák gyengülése.

A mexikói peso és a kínai jüan közvetlenül érintett, de nem kell ahhoz intenzív amerikai kereskedelmi kapcsolatokkal bírnia egy országnak, hogy a devizája, így például a magyar forint, vagy a lengyel złoty is erejét veszítse.

Mint a Reuters írja, Trump első elnöksége idején a jüan 5 százalékkal gyengült a dollárral szemben, most Trump erősödése miatt máris 1,5 százalékot, ami az elmúlt egy év legintenzívebb jüangyengülése volt. Mivel Trumptól nagyobb keresletet, magasabb kamatokat és így méretesebb inflációt várnak a piacok, a kötvénypiacon viszont negatív lett a dollárkötvények megítélése. Ha ugyanis magasabbak lesznek a későbbiekben a kamatok, akkor a mai kötvények már kevesebbet fognak érni.

A deviza- és a kötvénypiacon tehát elég egyértelmű a várakozás, a részvénypiacon viszont nagyon vegyes a kép, mert minden egyes szektornak, de akár cégnek is eltérő lehet, hogy a Trump-csomag a magasabb kamatokkal, erősebb dollárral, viszont kevesebb adóval összességében jó lesz, vagy inkább rossz. Az adócsökkentés és dereguláció elvileg segíti a belföldre termelő cégeket, kisvállalkozásokat, bankokat, ugyanakkor eddig a kisebb cégek még nem nagyon drágultak.

Ha onnan közelítünk, hogy ki van a legjobb passzban a részvénypiacon, a legjobban a mesterségesintelligencia-szektort félvezetőkkel és más eszközökkel kiszolgáló Nvidia, illetve az elektromosautó-gyártó Tesla van lendületben, de a növekedési részvényeket tömörítő Nasdaq Composite is csúcson van.

A Tesla-sztori

A legpozitívabb talán most a Tesla története. Elon Musk cégének vannak fundamentálisan is jó hírei, szép növekedés, javuló árrések, de biztosan számít az árfolyamban a nagy Musk–Trump-barátság is, csak ez persze nehezebben számszerűsíthető. Arról van szó, hogy a piac azt gondolja, hogy amennyiben Elon Musk ennyire látványosan beáll Donald Trump mögé, annak lesz valamilyen „monetáris” hozadéka is az esetleges Trump-győzelem után, vagyis akkor a Tesla aligha fog ellenszélben dolgozni.

Igen ám, de van egy svéd-, vagyis egy kínai csavar is a történetben. A legnagyobb Tesla-gyár ugyanis Kínában működik, Donald Trump viszont nagyon ellenséges Kínával. És innen jönnek a találgatások. Ha Musk bejáratos Pekingben a politika legfelsőbb szintjeire, akkor ő egyfajta kapcsolat lehet Kína és az Egyesült Államok között – szól a pletyka, így ha Musk segít felpuhítani Trumpot, aki amúgy sem mindig a hivatalos csatornákon politizál, akkor már nemcsak Trump lesz hálás az őt támogató Musknak, de Kína is. Ennek már vannak is nyomai, a kínai állami szervek is vehetnek Teslát, Kínában is lehet tesztelni az önvezetést, miközben úgy tűnt, hogy ezt a technológiát nagyon szeretné magának megtartani Kína.

Big Tech dörgölőzés

Az elmúlt évek legerősebb amerikai részvénysztorija, vagyis a Csodálatos hetes tagjai közül két papírt (Nvidia, Tesla) már érintettünk, amelyek nagyon mentek mostanában, de ott van még a Big Tech csoport is: A Google anyacégeként ismert Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta és a Microsoft. Ezeknél a cégeknél jelentős az exporttevékenység, vagyis a Donald Trumpnak tulajdonított jövőbeli erős dollár számukra nem annyira kívánatos, egyáltalán nem lenne nagy segítség.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Big Tech amúgy is inkább demokrata, a Trump–Zuckerberg nyílt utálat mellett is sokszor lehet erről hallani, ezeknek a világcégeknek, például az Amazonnak eleve nem jó, ha a kereskedelem korlátozott, ha a republikánusok még erősebben fújják a kereskedelmi háború szlogenjeit.

Most viszont a big tech mintha mégis keresné a kapcsolatot Trumppal.

Erre legalább két történet utal. Donald Trump maga is többször beszélt arról az elmúlt napokban, hogy Sundar Pichai, az Alphabet vezérigazgatója felhívta és megdicsérte, hogy a mcdonald’sos krumplisütése milyen nagyszerű volt. Cserébe Trump sem fukarkodott a dicséretekkel az állítólagos elismerés után, és nagyszerű srácnak, nagyon okos embernek titulálta a cégvezetőt.

A Jeff Bezos Amazon-főnök tulajdonában álló Washington Post pedig azt közölte, hogy évtizedek óta először nem támogatja nyíltan az amerikai elnökválasztáson a demokrata jelöltet. Az újság két riportere nem sokkal később arról írt, hogy a szerkesztőség munkatársai valójában Kamala Harris támogatásáról döntöttek. „Azt a döntést, hogy ezt nem publikáltuk, a Post tulajdonosa, az Amazon alapítója, Jeff Bezos hozta meg” – állt a cikkben. Bezos környezete ezt cáfolta.

Demokrata és republikánus szektorok?

A piacon amúgy mindig vannak hagyományos republikánus és demokrata szektorális kötődések.

• Általában a republikánusoknak drukkolnak a dohánygyártók, a fegyvergyártók, a repülőgépes cégek, az élelmiszeripar (például a cukoripar), a kiskereskedelem, a szállítmányozás, a bankok és a fosszilisenergia-ágazat.
• Míg a demokratákat kedvelik az innovatív gyógyszergyártók, az egészségügyi szolgáltatók, az innovatív informatikai és más technológiai vállalatok, a megújulóenergia-cégek, a hollywoodi filmipar, a bioágazatok, illetve a civilek és a szakszervezetek, de utóbbi két „ágazatot” nehéz a tőkepiacon megjátszani.

De azért, ha valójában kicsit cizelláltabban tekintünk az egyes szektorokra, mindig sokkal összetettebb a kép. Legyen a példánk az olajipar! Donald Trump látszólag az olajipar nagy barátja, mint a Guardian írja, jelentős adományokat kapott a nagy olajipari társaságoktól. A pozitív viszonyulást a sajtó úgy magyarázza, hogy Trump megígérte, megválasztása esetén gyakorlatilag eltörölné a szigorú környezetvédelmi szabályokat a kitermelések körül, kis túlzással, Donald Trump mindenféle olajkitermelést engedne, ami csak a csövön kifér.

Ez látszólag az olajipar támogatását jelenti, de mégsem ilyen egyértelmű a helyzet. Ha bárki bárhol fúrhat, akkor nőhet az amerikai kínálat és lemehet az olaj ára. Donald Trump legnagyobb meglepetésére azonban éppen Texasban fogadták a szónoklatait nagyon kritikusan. A nagyobb kínálat és az alacsonyabb olajár a mai olajcégeknek ugyanis egyáltalán nem olyan jó, lehet, hogy Trump azt hitte, hogy valami nagyon szépet mond az olajiparnak, de az olajmunkások inkább melegebb éghajlatra küldték az elnökjelöltet, amikor nagyon olcsó üzemanyagról álmodozott.

A Trump-trade-nek vagy a Harris-trade-nek ez az igazi szépsége: nem pusztán azt kell eltalálni, hogy ki fog nyerni, de a valós következményeket is jól kell előre jelezni. És ez pedig már a tőkepiac igazi szépsége, az is lehet, hogy az fog a legtöbbet keresni, aki mindent rosszul jelzett előre, csak éppen a dupla hibázással, akár nyerni is lehet majd.

Az amerikai elnökválasztásról szóló cikkeinket, műsorainkat és a választási előzetes térképünket itt találják a mellékletünkben. A csatatérállamokban az előrejelzéseket pedig lenti térképünkön is megnézhetik, ahol hexagonális nézetre is lehet váltani: