Eddig évi 40 ezer új lakásról beszélt a kormány, Nagy Márton már jóval kevésbé ambiciózus

Hiába sarkalatos pontja a kormány gazdaságpolitikájának a lakásépítési számok megemelése, egyre csökken a kormányzati ambíció a lakásépítésben a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint.

A célt már korábban is nagy összegű támogatásokkal próbálta ösztönözni a kormány (a csokon, majd a babaváró hitelen keresztül), de a tervszámokban nagy változások történtek az utóbbi években. A miniszterelnök 2021-ben még évi 40 ezer lakás építését tartotta kívánatosnak, a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton évi 25 ezer új lakásról szóló terve már jóval visszafogottabb (a miniszter legutóbb a Budapest Economic Forumon, a Portfolio makrogazdasági konferenciáján említette ezt a számot).

A GKI összevetette az új adatot a korábban épített lakások számával: a 2002-2004-es időszak növekedését követően 2015-ig szinte folyamatos csökkenés volt megfigyelhető, amiben közrejátszott a 2008-as pénzügyi válság is. 2015-től a globális konjunktúra és a csok hatására növekedni kezdett az újonnan épített lakások száma, majd a koronavírus-járvány hatására újabb visszaesés jött. Míg a 2002 és 2010 közötti időszakban átlagosan 34 600 lakást adtak át, addig 2010 után mindössze 15 200 lakás épült évente (utóbbi öt évben évente 21 700).

Így mindössze 15 százalékos növekedést kellene elérni a Nagy Márton által említett 25 ezres sáv eléréséhez.

A további növekedési lehetőség korlátja lehet azonban a már most is nagy lakossági ingatlan hitelállomány és a magas építési költségek.

A kormány lakásépítési kritikája a fővárosi önkormányzat felé, miszerint az elmúlt öt évben nem épültek önkormányzati lakások, valójában szinte minden önkormányzatra elmondhatóak az elmúlt 15 évben, írja a GKI. 2010 és 2023 között évi 101 önkormányzati lakás épült országszerte, 34 százalékuk a fővárosban. Ez nemcsak a kormány kritikájának mond ellent (hiszen Budapesten a település népességarányánál nagyobb százalékban épültek önkormányzati lakások), de az önkormányzatok forráshiányának is példái, hiszen a kivéreztetett önkormányzatok láthatóan nem képesek ilyen beruházásokat finanszírozni.

Az állami lakáspolitika hosszú évtizedek óta csak a keresletet fűti az ingatlanpiacon. A Fidesz-kormányok még egy lapáttal rátettek a korábbi gyakorlatra, elemzések szerint a drágulás mérhető része a kormányprogramok következménye. Hogy ezen hogyan lehetne segíteni, arról itt írtunk.