Soha nem volt még akkora nyomás az önkormányzatokon a lakhatás miatt, mint most
2024. május 27. – 19:36
Józsefváros, Keszthely és Jánoshida önkormányzata nyerte a Habitat for Humanity Önkormányzatok a lakhatásért díját, amit civil szervezet olyan az önkormányzatoknak ítélt oda, melyek a most záródó ciklusban kiemelten foglalkoztak lakhatás kérdésével.
Feldmár Nóra, a Habitat szakpolitikai munkatársa az online díjátadón azt mondta, az önkormányzatok azok, amik első kézből értesülnek a helyiek lakhatási problémáiról, ráadásul a mostani ciklusban a koronavírus-járvány, az energiaválság és az elszálló infláció miatt különösen sokan fordultak az önkormányzatokhoz segítségért. A díjjal a Habitat célja az volt, hogy felkutassa azokat az önkormányzatokat, amelyek helyt tudtak állni ebben az időszakban, és előremutató, innovatív intézkedéseket vezettek be.
A pályázatra összesen 39-en jelentkeztek, a díjakat településméret szerint három kategóriában osztották ki: nagyvárosok és budapesti kerületek (20 ezer fő felett), kisvárosok (5–20 ezer fő), községek (5 ezer fő alatt). A pályázatokat egy háromfős zsűri bírálta el: Kőszeghy Lea szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, Rácz Béla közösségszervező, a Polgár Alapítvány munkatársa, illetve Ürge-Vorsatz Diana klímakutató, a CEU professzora.
Saját lakásügynökség és több száz felújítás
A 20 ezer fő felettiek kategóriáját Józsefváros önkormányzata nyerte – a zsűri kiemelte, hogy több területen értékes munkát végeznek, és úgy értek el sok eredményt, hogy a jelenlegi vezetésnek a mostani volt az első ciklusa.
A józsefvárosi önkormányzatnak több mint 4000 lakása volt, amikor átvették a vezetést, ebből nyolcszáz volt üres, és szinte lakhatatlan állapotban, mondta Pikó András polgármester. A bérlakásokra ötéves vagyongazdálkodási tervet dolgoztak ki: a nem megmenthető lakásokat eladták, a befolyó pénzt pedig a többi lakás felújítására fordították. Pikó szerint komoly probléma, hogy a bérlakásoknak a fele „éppenhogy csak komfortos”, rengeteg az olyan lakás, ahol a mosdó vagy a vécé a folyosón, a gang végében van. Egy-egy lakásra hússzoros a túljelentkezés, és az önkormányzatnak a bérlőkkel is foglalkoznia kell bérlőtámogatási rendszer, hátralékkezelés és szociális támogatás kidolgozásával.
Az önkormányzat tavaly felállított egy szociális lakásügynökséget, ami a magánpiacról bérelt lakásokat adja ki.
A program keretében egy 50 négyzetméteres lakást 120 ezer forint alatt lehet kivenni, ami komoly segítség az alsó-középosztálybelieknek, fiatal pályakezdőknek.
Az elmúlt négy évben kétszáz lakást újítottak fel, erre nagyjából 4 milliárd forintot költött az önkormányzat – Pikó ennek kapcsán kiemeli, hogy körülbelül 5 milliárd forintot spóroltak meg az antikorrupciós programjukkal, ezt nagyrészt mind a lakhatási programra fordították.
Lakáscserékkel a kilakoltatások ellen
A kisvárosok közül Keszthely lett a díjazott, elsősorban az önkormányzati tulajdonon végzett felújítási munkák és a kilakoltatások megelőzése miatt.
Keszthelyen az önkormányzat majdnem háromszáz lakást működtet, ebből öt évvel ezelőtt nagyjából 80 teljesen lakhatatlan volt, mondta a díjátadó utáni kerekasztal-beszélgetésen Vozár Péterné polgármester. Vozár szerint egyértelmű volt, hogy valamihez kezdeni kell ezekkel a lakásokkal, így önkormányzati és pályázati forrásokat mozgósítottak, a kisebb felújításokat pedig a lakásalapból finanszírozták.
Igyekeztek átalakítani azt is, ki mekkora lakásban lakik, rengeteg lakáscserét hajtottak végre, így meg tudták fékezni a kilakoltatásokat.
Üres rendelőből lakás
A községek kategóriában Jánoshida nyert, itt a zsűri az önkormányzati bérlakások körének bővítését és a lakhatással kapcsolatos támogatásokat emelte ki. Eszes Béla, Jánoshida polgármestere arról beszélt, a településen az átlagosnál több az olyan család, ahol a mindennapi megélhetés biztosítása is komoly problémát jelent.
Az önkormányzattól húsz ingatlant lehet bérelni, 10-30 ezer forintért, ezeket igyekeznek bővíteni, például a megszüntetett orvosi ügyelet épületét egyedülálló nőknek ajánlották fel. Eszes szerint az elmúlt húsz évben
Jánoshida távolabb került a normális lakhatástól, eddig nem látott mértékű nyomás hárul az önkormányzatra: ma már nem csak azzal kell foglalkozniuk, hogy egy önkormányzati lakásban élő család hogyan tud például fűteni, hanem a végrehajtások körüli problémákkal is.
A településen lévő ezer ingatlanból már száz lakásról kellett adatokat szolgáltatniuk a végrehajtóknak, és évente nagyjából húsz végrehajtás történik – a kilakoltatottak pedig általában szintén az önkormányzathoz fordulnak segítségért.
A Habitat díjával jutalom is jár, Józsefváros kétmillió forintos támogatást kap rezsi- és adósságkezelési programokra, Keszthely négymillió forint értékben cserélhet nyílászárókat a bérlakásain, Jánoshida pedig 7,5 millió forintot kap tűzifára és tárolásra.
Magyarországon a K-Monitor és a Periféria friss elemzése szerint 2016 és 2022 között a vizsgált településeken tovább csökkent az önkormányzati bérlakások száma, összesen 6500 lakással, ami 8 százalékos csökkenést jelent. A vizsgált önkormányzatok körében az önkormányzatok többsége pénzt vont ki az egyébként is forráshiányos szektorból, hét év alatt összesen több mint 71,5 milliárd forintot. Annak ellenére, hogy a lakásszektor egyenlege sok önkormányzat esetében pozitív, keveset költenek a meglévő házak és lakások felújítására és karbantartására: lakásonként átlagosan havi 10–20 ezer forintot.