Az agrárminiszer megorrolt Magyar Péterre: A tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod

Péter, az a különbség kettőnk között, hogy a tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod.

– szállt bele páros lábbal Nagy István agrárminiszter Magyar Péter tökeibe, miután a Tisza Párt vezetője vasárnap lesújtó kritikát fogalmazott meg a tárcavezető és a kormány teljesítményéről. A kritika főbb pontjai:

• Demográfiai és gazdasági értelemben véve is kiürül a magyar vidék.
• Szinte teljesen megszűnik a nagy múltú magyar kertészeti, valamint a zöldség-, és gyümölcstermesztési ágazat.
• Alapvető mezőgazdasági termékeket kell importálnia az országnak, „ha miniszter úr ma elmegy a világ almatermesztésének egykori központjába, Szabolcsba, akkor lengyel almát talál a zöldségesnél”. A kormány még a magyar méhészeket sem tudta megvédeni a beáramló, hamisított kínai méztől.
• Az állami földeket szisztematikusan átjátszották saját oligarcháknak, „a legjobb minőségű földjeinkre pedig ázsiai akkumulátorgyárakat telepítettek”.
• Eközben soha ilyen kevés családi gazdálkodó nem dolgozott a magyar agráriumban, a fiatal gazdák jelentős része sem földhöz, sem támogatáshoz nem jut és sokan külföldön kénytelenek boldogulást keresni.

Nagy hétfői válaszposztjában a kormány péniszpropagandáját követő beefelése mellett részletesen – bár hiányosan és nem mindig a vádakra válaszolva – kifejtette ellenérveit. Azt állította, hogy a Tisza Párt jelöltállításában segédkező Raskó György, az Antall-kormány egykori államtitkára mérte a legnagyobb csapást a magyar élelmiszeriparra, amikor azt külföldieknek privatizálta. „Ennek következtében az üzemeket bezárták és lebontották, ezáltal visszaszorították a magyar mezőgazdaságot az alapanyag előállító szintre”. Ezzel szemben az Orbán-kormány 2010 után irányt tudott váltani a magyar mezőgazdaságban, és „nagyon sokat ledolgoztunk a rendszerváltás és az uniós csatlakozás okozta mélyütések negatív hatásaiból”. A gyanúsan felpumpált Facebook-oldalt üzemeltető Nagy hosszú bejegyzésében nem mindig a megfogalmazott vádakra reagál, így például nem tér ki a földek NER-közeli oligarchákhoz való kerülésére. Az ő főbb állításai:

• 2023-ra a magyar mezőgazdaság termelékenysége az 5. legjobb eredményt mutatja az összes EU-tagország között 2010 óta.
• Az uniós forrásokhoz az EU-ban Magyarország biztosított egyedül maximális, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást, így megháromszorozzák a vidékfejlesztésre fordítható forrás mennyiségét.
• A Magyar Falu Programban érintett települések több mint felében nemhogy megállt a népességszám-csökkenés, hanem folyamatosan emelkedik a lélekszám.
• A családi gazdasági keretek között működő gazdaságok száma nőtt a 2020. évi adatokhoz képest a szabályozási környezet kedvező megváltozásának köszönhetően 23 ezerről 55 ezerre.
• „Rémhírterjesztéssel egyenértékű” az az állítás, hogy a magyar állattartás eltűnt volna, sertéshúsból es tejtermékekből nagyjából annyit termelünk, amennyit elfogyasztunk, és ugyanannyit exportálunk, mint amennyi hazánkba érkezik. A csirkehús-termelés pedig harmadával haladja meg a hazai fogyasztást.
• A Vidékfejlesztési Program keretei között több mint 1200 öntözési projekt részesült támogatásban, összesen 176,5 milliárd forint összegben.
• A méhészeket a kormány adómentességgel támogatja, állatjóléti támogatást vezetett be, méhcsaládonként évente 2,5 eurónak megfelelő összeget.
• A most záródó Vidékfejlesztési Programban csaknem 2300 fiatal gazda pályázott sikeresen különböző konstrukciók keretében és nyert el 66 milliárd forint, számukra célzott támogatást. Nagy szerint egyszerűbbé vált a földszerzés is a fiatal gazdák számára azzal, hogy tíz hektárig kifüggesztés nélkül vásárolhatnak földet a gazdálkodók.
• Az agrárgazdaság nemzetközi versenyképességének javulását jelzi, hogy 2010 és 2023 között az agrárexport 129,1 százalékkal nőtt, a feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül is emelkedett.

A magyar élelmiszeripar helyzetét áttekintő cikkünkben ismertetett adatok és elemzések alapján Nagy pozitív képe az ágazatról nagyrészt hamis. Vannak ugyan olyan nemzetközi összevetések, melyekből a nyersanyagtermelésben például pozítívan jön ki a magyar mezőgazdaság, de az uniós piac főszereplőihez képest a teljesítmény messze elmarad. A magyar élelmiszeripar termelékenysége minden elemzés szerint kimagaslóan rossz, nemcsak az EU többi tagállamának élelmiszeriparához képest, hanem a magyar gazdaság más szegmenseihez képest is; munkatermelékenysége pedig a 2. legalacsonyabb, az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték egyedül a bolgár élelmiszeripar termelékenységét előzi meg.