Egy kiló marhahúshoz 15 500 liter vízre van szükség, ennyivel 112 kiló sárgarépát lehetne termeszteni

A magyar kormány még semmi láthatót nem tett azért az agrárgazdaságban, hogy azt a klímaváltozás hatásaira felkészítse, és alkalmazkodásra ösztönözze – válaszolta a Telex kérdésére Málovics György közgazdász, szegedi egyetemi tanár. Szerinte a kormányzati tehetetlenség egyik fő oka, hogy az éghajlat átalakulását leginkább megsínylő mezőgazdaság, amelyben a leggyorsabban kéne változtatni, a nagybirtokos oligarchák érdekei szerint működik. Málovics felidézte, hogy Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára állapította meg: a Fidesz–KDNP kormánya a szavakon kívül nem a családi gazdaságokat, hanem a mezőgazdasági nagyvállalkozókat támogatja. Utóbbiaknak ezért nem érdekük semmiféle átalakítás.

Málovics úgy véli, a klímaváltozáshoz való mezőgazdasági alkalmazkodás elmaradásának másik oka az, hogy a hazai gazdatársadalom tagjainak a többsége negyven év feletti, idősebb ember, aki nem tud vagy nem akar újítani és eltérni a megszokott módszereitől. A gazdák panaszkodnak ugyan, hogy a betakarítás előtt megsül a termés a hőségben, és több eső meg öntözővíz kellene, mégis ugyanúgy folytatják a munkát, mint addig.

Mindennek súlyos gazdasági következményei lehetnek, ugyanakkor a klímaváltozáshoz az egész magyar társadalomnak kellene alkalmazkodnia, nem csak egyes részeinek. Vasárus Gábor László geográfus kutató, HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársa szerint:

a klímaváltozás már nem kopogtat a bejáratnál, hanem durván ránk rúgta az ajtót.

A két szakértő Összeomlás vagy változás? Hogyan lehetne sikeres a klímaváltozás elleni harc? címmel október 8-án a Kétfarkú Kutya Népfőiskola sorozatában tartott beszélgetést Szegeden. Az est moderátora Berki Boglárka szociológus, közgazdász volt. A téma iránti érzékenységet jelzi, hogy a Facebook-eseményre előzetesen mintegy kétszáz érdeklődő volt, ennek majdnem a felét elérte a megjelentek létszáma. Szegeden, amit a napfény városának is neveznek, különösen fontos az éghajlatváltozás kérdése, mert a város nyugati szélén kezdődik például a kiszáradó, lassan sivataggá váló Homokhátság déli része.

Nagyon régóta tudjuk, hogy baj van

A beszélgetés elején Vasárus Gábor László elmondta, hogy a szén-dioxid okozta üvegházhatások, azaz a klímaváltozás első, adatokkal alátámasztott említése több mint száz évvel ezelőtti, tehát már azóta ismert a jelenség. Bár manapság egyre több tényező mutatja, hogy gyorsul az éghajlatunk átalakulása, még mindig vannak, akik ezt nem hiszik el, és azt sem, hogy tenni kellene valamit.

A Duna idei árvize is megmutatta, hogy miközben a civilek azon csodálkoztak, miért nem „fogjuk meg” a rengeteg vizet a kiszáradó földek öntözésére, a szakemberek fő célja még mindig a nagy vízmennyiség minél gyorsabb leengedése volt.

Eszerint még nem készültünk fel arra, hogy megtartsuk az értékes vizet, ennek pedig Vasárus szerint a szemléletváltozás hiánya lehet az oka: még mindig a korábbi évtizedek nagy, pusztító árvizei hatnak a szakemberek nézeteire.

Közben, mint azt a geográfus a saját kutatásai alapján egy kivetített hatástanulmányi térképpel is szemléltette, az egész Alföldet, ezen belül a leginkább a Dél- és a Közép-Alföldet fenyegeti a klímaváltozás, amivel együtt jár a csapadék hiánya, a nyári hőség és a kiszáradás. Ez pedig azt jelenti, hogy nem az eddigi módon kellene folytatni a termelést a legnagyobb hazai mezőgazdasági területeken.

Ezt jól megmutatta az idei szárazság okozta nagy kiesés a kukorica és a napraforgó termésében: e két növény teljes aszálykárát a nyár végén országszerte legalább 350 milliárd forintra becsülték, miközben a kormány mindössze 35 milliárdos állami kárenyhítést jelzett előre.

Bár a városban élve nem érzékeljük, de a természet átalakulása nagyon gyors – mondta Málovics, aki egy Szeged melletti faluban lakik, ezért többet lát a természetből, mint amennyit a belvárosban lehet megfigyelni. Vasárus szerint

a klímaváltozás olyan meglepő új jelenségekkel is jár, hogy például az Alföldön az ősszel lehullott lomb sok helyen már nem rohad el a földön, mert a talajon nem elegendő a nedvesség a falevelek lebomlásához.

Gyors változás, lassú rácsodálkozással

Jelenleg az éghajlat gyorsabban változik, mint ahogyan ahhoz a mi emberi gondolkodásunk alkalmazkodni képes – jelentette ki Vasárus. Meg kellene változtatnunk a szokásainkat, részben le kellene mondanunk a mai, kényelmes életmódunkról, de ezt nem sokan szeretnék megtenni. Ez például a városban élők számára azt jelenti, hogy ki kellene szállni a személyautókból, de most sokan azzal közlekednek, mert elégedetlenek a tömegközlekedéssel. A kevesebb autóhasználat nyomán aztán több zöldterület lehetne, ez a városban enyhítheti a nyári forróságot, ami egyre súlyosabb, mert gyorsan emelkedik a hőségnapok száma, az idén már a korábbinak a kétszeresére nőtt, ami Szegeden szintén égető kérdés.

Ugyanakkor az autóipar és az autókereskedelem működése erős gazdasági tényező, ez az iparág az érdekeit hatékonyan képes érvényesíteni, akár a környezetvédelmi szempontok rovására is, ami nem csak hazánkban működik így.

Málovics arra emlékeztetett, hogy a biológia nem minden esetben határozhatja meg a társadalmak működési módját, de az etológusok és az antropológusok szerint az emberiség kisebb csoportokban képes igazán együttműködni, az evolúció nem készített fel bennünket a nagyobb közösségek érdekeinek összehangolására. Emiatt sem tudunk a klímaváltozás globális kihívásával szemben az emberiség szintjén közösen együtt cselekedni. Ám az éghajlatváltozás egyetemes: nem érdeklik a város- és az országhatárok, számára nem akadály az eltérő társadalmi berendezkedés és a földrészek különállása sem. Vasárus azt mondta,

hiába várunk a klímaváltozás gondját teljeskörűen megoldó technikai megváltásra, nem lesz ilyen.

Málovics sem táplál nagy reményeket a technikai lehetőségek iránt, ugyanakkor szerinte a verseny, mint eddig a gazdaságban is, kikényszeríthet jó megoldásokat.

Mit tehet egy ember?

Az előadók egyetértettek abban, hogy a helyi közösségekben kell elkezdeni a cselekvést, még akkor is, ha jelenleg nem tudjuk még pontosan, miképpen alkalmazkodjunk a klímaváltozáshoz. Az viszont biztos, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a felmelegedés fékezése a zöldterületek növelésével mindenképpen hasznos. A zöldterületen azonban már nem a „szépen gondozott” ötcentisre lenyírt gyepet kell érteni, hanem a burjánzó méhlegelőt, a fákat és bokrokat, mert a vastagabb növénytakaró hatékonyabb a párologtatásban, a hőmérséklet csökkentésében.

A klímaváltozás régóta tartó folyamat, nem lehet megállítani – tette hozzá Vasárus Gábor László. Ugyanakkor mindenki fogyaszthatna kevesebbet: ha nem iszunk műanyag palackos vizet, már az is hasznos. Az egyik legnagyobb erőforrás-felhasználó és legnagyobb károsanyag-kibocsátó ágazat a hústermelés. Ezt nálunk kevesen hiszik el, de kutatási adatok többszörösen bizonyítják:

„egy kiló marhahús előállításához 15 500 liter vízre van szükség, ennyivel 112 kiló sárgarépát lehet termeszteni”.

Továbbá az ENSZ szakértői megállapították azt is, hogy „az állattenyésztés által kibocsátott üvegházhatású gázok felérnek az összes földi közlekedési eszköz, repülő és rakéta által kibocsátott gázzal”.

Ha tehát kevesebb húst eszünk, azzal is használunk a földünknek. Azt is mindenki megteheti saját maga, hogy kevesebb új ruhát vásárol, inkább használt ruhát vesz, és ha elég sokan így tesznek, az hosszabb távon csökkentheti az ipari termelést. A közlekedési szokások pedig szintén környezetbaráttá tehetők. Ezeket a célokat támogatják itthon és külföldön is újfajta mozgalmak, működnek ilyen szándékkal kisebb-nagyobb közösségek is.

Ezzel együtt a politikusokat közösen kellene rákényszerítenünk, hogy a döntéseiknél figyelembe vegyék a klímaváltozás elleni védekezés szempontjait, és aszerint cselekedjenek. Málovics azt mondta, a megoldás a klímaváltozás hatásainak enyhítésére a részvételi demokrácia lehetne, amit azonban most nem könnyű megvalósítani, mert ellentétes a jelenlegi kormányzat „illiberális” berendezkedésével.

A Kétfarkú Kutya Népfőiskola estje telt házas volt a szegedi Grand Caféban, és a közönség köreiből érkező kérdéseknek csak az vetett véget, hogy a programot a bő kétórányi beszélgetés után hivatalosan be kellett fejezni, azután persze lehetett a témáról még tovább beszélgetni.

A klímaváltozással kapcsolatban nagyon sok cikkünk jelent meg a Telexen, az utóbbiak közül az egyik legfontosabb ismerteti, hogy tizenegy magyar tudós egy közös nyilatkozatban azonnali cselekvést javasol az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére.