Úgy drágulhatnak jövőre a budapesti lakások, mint már régen nem

Már most is egyre gyorsul a magyarországi lakásárak emelkedése, de jövőre még ennél is nagyobb, legalább 10-15 százalékos drágulás várható – derül ki az Ingatlan.com Telexhez eljuttatott elemzéséből. Az állampapírokból és nyugdíj-megtakarításokból ugyanis 1000 milliárdos nagyságrendű pénzeső hullhat az ingatlanpiacra, ami főleg a budapesti és a nagyobb városokban lévő házakba és lakásokba mehet majd.

A legalább 10-15 százalékos drágulás különösen nagynak számítana az elmúlt időszakhoz képest. Ha az általános inflációt kivesszük a képből, akkor a magyarországi ingatlanok 2022-ig átlagosan 10-15 százalékkal drágultak, 2023-ban és 2024 első felében azonban jelentősen vesztettek az értékükből. Mivel jövőre várhatóan alacsony lesz az infláció, egy 10-15 százalékos árnövekedés reálértéken is komoly felértékelődést jelentene.

Az Ingatlan.com lakásárindexe szerint az egy évvel korábbihoz képest augusztusban 6,5 százalékkal, szeptemberben viszont már 6,7 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon. Ez azonban nem egyenletesen oszlott el: míg Budapesten 9,1 százalékos drágulást tapasztaltak, és az éppen újraiparosított Debrecent is magába foglaló Észak-Alföldön is 8 százalék felett emelkedtek az árak, Észak-Magyarországon például csak 1,8 százalék volt a drágulás. Ez ötszörös különbséget jelent – emeli ki Balogh László, az Ingatlan.com szakértője.

Budapesten az átlagos négyzetméterárak október elején 1,07 millió forintnál jártak, ezen belül pedig az V. kerület a legdrágább 1,73 millió forintos átlaggal. Terézvárosban 1,3 millió forintba kerül egy négyzetméter, a legolcsóbb pedig a XX. kerület, ahol 714 ezer forint az átlagos négyzetméterár. A legdrágább vármegyeszékhely Debrecen 839 ezer forintos árszinttel, a legolcsóbb pedig Salgótarján, ahol 282 ezer forint a négyzetméterárak átlaga.

A következő időszakban jelentős forgalomélénkülés várható az idén amúgy is egyre tempósabb drágulást mutató lakáspiacon. „2025-ben 1000 milliárdos nagyságrendben jelenhetnek meg nyugdíjpénztári megtakarításokban és állampapírban tartott pénzek az ingatlanpiacon. A szokásos éves lakáspiaci forgalom harmadának-negyedének megfelelő 1000 milliárdos extra pénzeső főként Budapesten és a nagyvárosokban csapódhat le, ami tovább fokozhatja az áremelkedés ütemét” – értékelte a helyzetet Balogh László.

Ennek az előzménye, hogy jövőre, és főleg a 2025-ös év első felében a magyar állam több ezermilliárd forintot fizet ki az állampapír-tulajdonosoknak kamatként, illetve az eredetileg befizetett tőkéjük törlesztéseként. Amikor idén tavasszal megkérdeztük a Telex állampapír-tulajdonnal rendelkező olvasóit, közülük is több százan mondták, hogy ingatlanra fordítanák az állampapír-kamataikat.

A kormány ezen kívül nemrég jelentette be, hogy egy jogszabály-módosítással lehetővé teszik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban tartott megtakarításokat az emberek lakáscélokra is elkölthessék. A pontos szabályok még nem derültek ki, de valamennyivel ez is hozzájárulhat majd a dráguláshoz, erről itt írtunk bővebben.

Az ingatlanárakat az is befolyásolhatja, hogy egy, a Telexen megjelentetett kormányzati döntés-előkészítő dokumentum az eddigiektől radikálisan eltérő lakáspolitikai javaslatokat is tartalmaz. A dokumentum szerint Magyarországon főleg a fiataloknak nagyon nehéz lakáshoz jutni, és ezen az eddigiektől eltérő módszerekkel kell változtatni.

Balogh László szerint a tervezet alapján jövőre több olyan intézkedésre is sor kerülhet, amelyek további lendületet adhatnak a lakásvásárlási és lakásépítési kedvnek. „Fontos azonban, hogy egyes szabályozások, például az airbnb-s lakásokra vonatkozó szigorítás vagy egy bérletidíj-plafon esetleges bevezetése viszont fékezhetik a befektetők okozta lakásár-növekedést. Mindent összevetve 2025-ben legalább 145 ezer adásvétellel számolunk, az éves drágulás üteme pedig jövőre meghaladhatja a 10-15 százalékot” – tette hozzá az Ingatlan.com szakértője.

Azt, hogy miért drágulnak ilyen ütemben a lakások Magyarországon, a Telexen tavaly egy kisfilmben mutattuk be, amit itt lehet megnézni: