Szigorítja az Energiaügyi Minisztérium, mennyit lehet kibocsátani az akkugyártás egyik fontos vegyszeréből

Szigorúbb károsanyag-kibocsátási határértékeket vezet be a kormány – jelentette be Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára kedd reggel az M1 műsorában, írta az MTI.

A korlátozás érinti a rákkeltő, a génkárosító, a magzatkárosító anyagokat és bizonyos nehézfémeket, a nikkelt, a kobaltot és a mangánt is. A mangán esetében ötödére, míg a nikkel és a kobalt esetében a felére csökkentették a határértéket.

Az NMP magzatkárosító anyag határértéke eddig 150 milligramm volt, most pedig köbméterenként egy milligrammban határozták meg. Az államtitkár hozzátette, hogy az összes magzatkárosító anyag levegőbe történő kibocsátását hasonló mértékben csökkentették.

Az N-metil-2-pirrolidon (NMP) egy oldószer, amit az akkumulátorgyártásnál használnak. A vegyület bőr-, szem- és bőrirritációt okozhat, de magzatkárosító vagy vetélést előidéző hatása is van. Korábban a gödi Samsung-gyár közelében határérték alatt találtak NMP-t és lítiumot a talajvízben.

Raisz Anikó elmondta, hogy a már Magyarországon működő üzemek számára felkészülési időt biztosított a kormány 2028 januárjáig, de a szombaton életbe lépett szigorúbb kibocsátási szabályokat az új beruházóknak már be kell tartaniuk. Ahol már folyamatban van az engedélyezési eljárás, ott 2027-től kell megfelelni az előírásoknak.

Az államtitkár kérdésre kifejtette, hogy a határértéket érintő uniós szabályok már eddig is érvényben voltak, és ezeket eddig is betartották, de a kormány úgy látta, hogy ez egy olyan terület, ahol érdemes szigorításokat bevezetni. Raisz szerint nem ez az egyetlen terület, ahol szigorítottak: szeptember végén lépett hatályba az a jogszabály, amely kiterjeszti a környezeti hatásvizsgálati eljárás készítésének kötelezettségét.

A kormány az utóbbi időben igyekszik egyre komolyabban ráfordulni arra a régi tervére, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalmat faragjon Magyarországból. Ennek megfelelően aksigyár épült Gödön és Komáromban, épül Iváncsán, és szintén építeni terveznek egyet-egyet Debrecenbe és Nyíregyházára.

Az akkumulátorgyártás más vegyipari tevékenységekhez hasonlóan veszélyes üzem, ugyanakkor a technológia elvileg rendelkezésre áll a gyárak biztonságos üzemeltetéséhez. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a jogszabályok és hatóságok kellően szigorúak legyenek a cégekkel. Magyarországon azonban a tapasztalatok alapján inkább az a jellemző, hogy eltakarítják az ágazat útjából a törvényeket. Az akkumulátorgyártás hazai felfutásával cikksorozatban foglalkozunk, az eddigi részek itt olvashatók.