Szerbiáig kell menni ahhoz, hogy kiderüljön, mit jelenthet Magyarországnak a kínai vasúthitel

Ahogy arról évek óta cikkezünk, rengeteg a homályos részlet a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése körül, és a nagyjából 700 milliárd forintos kínai hitel részleteit is 10 évre titkosította a kormány.

Jellemző, hogy kiszivárogtatott belső iratokból kellett kiderülnie annak, hogy az Orbán család bányájából is szállítottak építőanyagokat – 200 ezer tonna vasúti követ – a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításához, azaz a fővállalkozó Mészáros Lőrinc mellett Orbán Viktor közvetlen családtagjai is profitálhatnak a hatalmas állami építkezésből.

A magyar kormány a kínai partnerekkel kötött megállapodásra hivatkozva nem hozza nyilvánosságra a magyar–kínai hitelszerződés részleteit. Az AidData nemzetközi fejlesztési kutatólaboratórium azonban megszerezte a Budapest–Belgrád-vasútvonal két szakaszára kötött – szintén sok titkolózással övezett – szerb–kínai hitelszerződés egyes részleteit, aminek konstrukciójában lehet egy elképzelésünk arról, hogy nézhet ki a magyar féllel kötött megállapodás.

A Budapest–Belgrád-vasútvonal teljes hossza 350 kilométer, ebből a magyarországi szakasz a rövidebb, 166 kilométer, míg a szerb valamivel hosszabb, 184 kilométeres. Mind a magyar, mind a szerb szerződésben ki van kötve, hogy a teljes beruházási érték 85 százalékát fedezi kínai hitel, a maradék 15 százalék pedig saját forrás.

A 444.hu által csütörtökön ismertetett megállapítások szerint a szerb szakasz több mint háromnegyedének finanszírozására vonatkozó szerződések alapján kiderül, hogy

miközben Magyarországon nagyjából 4,2 milliárd forintnyi kínai hitelből épül egy kilométer, a szerbek az említett két szakaszt kevesebből, 2,6 milliárd forintnak megfelelő összegből hozzák ki.

A két vizsgált vasútszakasz építésére felvett 988 millió, illetve 297,6 millió dollárt a szerződések szerint egyaránt 2 százalékos kamatra vette fel a szerb kormány, ami mellé 0,25 százalékos kezelési díjat és ugyanilyen mértékű rendelkezésre állási díjat fizetnek. Tekintve, hogy a 10 éves szerb állampapírt ebben az időszakban 4,5 százalék körüli kamat mellett tudták eladni, a kínai hitelre felszámított kamat – a korábbi hitelfelvételekhez képest is – kifejezetten előnyösnek tűnik.

A Budapest–Belgrád-projekthez kapcsolódó hiteleket 240 hónapos (20 éves) futamidőre kapták (tehát 2039-ig kell visszafizetni azt), 60 hónapos türelmi idővel. Ezen időszak alatt csak a kamatot kell törlesztenie az országnak. A visszafizetés 30 részletben történik, vagyis félévente kell pénzt utalni Kínának.

Végeredményben a két megismert hitelre szerződés esetében óvatos becsléssel élve nagyjából 1450 millió dollárt fizethet vissza Szerbia, ami a kamatokkal és egyéb járulékos költségekkel együtt közel 13 százalékkal magasabb összeg az igényelt hitelnél.

A szerződésben viszont számos kikötéssel biztosította magát a kínai fél. A szerződés ugyanis kiköti, hogy a kínai hitel törlesztése elsőbbséget élvez, nem terhelheti adó jellegű levonás. A projekt és a hitel felhasználásának ellenőrzésére Kína széles körű jogosítványokat élvez. A szerződés ráadásul bebiztosítja a törlesztést egy esetleges kormányváltás esetére, és a felmerülő nézeteltérésekről szóló döntést választottbíróság helyett egy kínai testület kezébe helyezi:

az esetleges vitákat baráti konzultáció útján kell rendezni. Amennyiben ez nem jön össze, a vitát csak a Kínai Nemzetközi Gazdasági és Kereskedelmi Választottbíróság előtt lehet rendezni.

A Telexen 2021-ben a montenegrói autópálya-építésre felvett kínai hitel példáján mutattuk be az adósságcsapda fenyegetését, a projekt részleteiről pedig itt olvashat részletesen.