Budapesten emelkedett a legjobban az új lakások ára 2023-ban az európai fővárosok közül

24 európai országra, összesen 59 városra kiterjedő felmérést készített a Deloitte. Az Európai Unió fővárosai közül tavaly Budapesten nőttek a legnagyobb mértékben az új lakások árai, forintban mérve 11,2 százalékkal, a magyar fővárost Varsó (9,7 százalék) és Oslo (7,2 százalék) követi. Más fővárosban nem volt 5 százalék feletti növekedés az elmúlt egy évben. Euróban nézve szintén Budapesten történt a legnagyobb drágulás. Euróban számítva viszont Budapest relatíve olcsó a régióban, a 3 260 euró átlagos négyzetméterárnál Prágában és Pozsonyban is drágábbak az új lakások (5 153, illetve 3 884 euró), Varsóban viszont alacsonyabb az árszint (3 022 euró).

A legdrágább főváros továbbra is Párizs, ahol átlagosan 14 900 euró egy új lakás négyzetmétere, a második legdrágább München, 10 900 euróval. A legnagyobb mértékben Koppenhágában csökkentek az új lakások árai 2023-ban (7,4 százalékkal), illetve a felmérés vizsgálta Londont is, ahol a belvárosban 12,5 százalékkal estek az árak. Ha nem városokat, hanem országokat nézünk, akkor viszont Olaszországban csökkent a leginkább egy új lakás ára. A legdrágább ország Ausztria, itt négyzetméterenként 4 920 euró az átlagos ár, őket Németország (4 700 euró), Franciaország (4 538) és Hollandia (4 266) követi.

Az utóbbi 4-5 évben csökkent a különbség a kelet-közép-európai és a nyugat-európai lakásárak között, 2023-ban például Olaszországban az új lakások fajlagos ára már a négy visegrádi ország fajlagos árszintje alá került, de itt már a használt lakások is olcsóbbak, mint a cseh, a szlovák és a lengyel piacon. 2023-ban és 2022-ben is Magyarországon épült a negyedik legkevesebb lakás ezer főre vetítve a vizsgált 24 ország között. (Azzal, hogy miért nem épülnek új lakások Budapesten, ebben a cikkben foglalkoztunk.)

A Deloitte Property Index a lakásbérleti díjakat is vizsgálta: az 59 európai nagyváros közül Budapesten a 18. legalacsonyabb a bérleti díj (négyzetméterenként 11,3 euró), hasonló, mint Linz, Graz és Athén árai. (Bár árnyalja a képet, hogy az Economist februárban arról írt, fizetésarányosan Budapesten kerül a legtöbbe lakást bérelni.)

A felmérés vizsgálta azt is, hogy az átlagos bruttó fizetés alapján hány évet kell dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres, új építésű lakás megvásárlásához. Magyarországon 2023-ban ez 10,2 év volt, míg Csehországban 13,3, Lengyelországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Szlovéniában viszont 6-8 éves bruttó fizetés szükséges. Romániában és Olaszországban 5-6 év bruttó fizetését, Dániában és Norvégiában pedig 4,7, illetve 4,8 évnyi fizetést kell lakásvásárlásra fordítani.

2023-ban az átlagos lakossági jelzáloghitelezési piaci kamatlábak jelentősen eltértek Európában. A lakossági jelzáloghitelezési piaci kamatláb Lengyelországban volt a legmagasabb 8,1 százalék, míg Romániában 7,7 százalék és Magyarországon 7,4 százalék. Magyarországon a piaci kamatozású hiteleknél lényegesen kedvezőbb támogatott hitelek is elérhetőek voltak 2023-ban – igaz, ezek általában nem jutnak el azokhoz, akikhez igazán kéne. A legalacsonyabb kamatköltségek Belgiumban (3,33 százalék), Horvátországban (3,26 százalék) és Spanyolországban (3,45 százalék) voltak.