Szinte az összes dolgozóját kirúgta a biatorbágyi üzem, ahol Gattyánék Teqball-asztalait gyártják

A Gattyán György érdekeltségi körébe sorolható és teqball-felszerelést gyártó Teqball Kft. a biatorbágyi gyárának szinte összes dolgozójának, összesen negyven embernek mondott fel kedden – értesült a Telex.

A hungarikummá nyilvánított sporthoz eszközöket gyártó Teqball tulajdonosa a luxemburgi Teqball Holding S.á.r.l, ennek végső tulajdonosai a G7 korábbi cégportéja szerint Huszár Viktor és a sportot feltaláló Borsányi Gábor voltak, valamint Gattyán György a Docler Holdingon keresztül. A cég egyik alapítója szintén Huszár Viktor, aki a szintén Gattyán érdekeltségébe tartozó Megoldás Mozgalom elnöke volt, majd a választások után lemondott. A döntést azzal indokolta: mindig fontosnak tartotta, hogy a politikusok vállalják a felelősséget az eredményeikért. Márpedig EP-listavezetőként rossz eredményt tudott hozni, 1,1 százalékról 0,4 százalékra csökkent a támogatottságuk, ami szerinte elfogadhatatlan.

Azt, hogy a biatorbágyi gyárból gyakorlatilag minden dolgozót elküldtek, a cég is megerősítette.

Már csak adományoztak

Nemes Tamás, a Docler Holding kommunikációs vezetője a Telex megkeresésére megküldte a cég közleményét: „A Teqball Kft. menedzsmentje áttekintve a jelenlegi gazdasági és piaci lehetőségeket úgy döntött, hogy tovább erősíti a cég és a sportág nemzetközi terjeszkedését. A 156 országban nemzeti szövetséggel rendelkező FITEQ elsősorban az amerikai és az ázsiai piacra, a sportág külföldi népszerűsítésére fókuszál a jövőben. A nemzetközi terjeszkedés, az új piacokra való fókuszálás hatással van a Teqball egyik magyarországi, biatorbágyi telephelyére is. Az asztalok gyártásának helyet adó telephely továbbra is a cég része marad, de az átszervezések, a gyártási folyamatok optimalizálása miatt a Kft. több, mint 40 dolgozójától megválik. A csoportos létszámcsökkentésről – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a cég értesítette már a kollégáit illetve az illetékes munkaügyi központot is.”

Arra a kérdésünkre, hogy mit terveznek a gyárral, a cég nem válaszolt, de információnk szerint korábban felmerült az esetleges bérgyártás más cégeknek. Úgy tudjuk, a gyárba nagyon drága gépeket, köztük hegesztőt, lézervágót, fényezőt, gravírozót vásárolt a cég, így akár életszerű is lenne a bérgyártás.

A cég belső ügyeire rálátó forrásokból úgy tudjuk, hogy a teqball-asztalok gyártása már hónapok óta áll, ahogy gyakorlatilag az értékesítés is, a társaság a készletből inkább csak adományozott már az elmúlt időszakokban, főleg önkormányzatoknak. Úgy tudjuk, hogy az értékesítőkkel tudatták, csak akkor indul meg a gyártás, ha a megrendelések száma eléri a négyszázat – de a keddi felmondások arra utalnak, hogy csak néhány megrendelést kaptak.

Állami pénzekkel megtolva, veszteségesen

Hiába nevezte a céget Gattyán korábban a csoportja legértékesebb részének a Forbes-nak adott interjújában, a Teqball Kft. az elmúlt évek során végig veszteséggel működött: hiába jött be 2-3 milliárd forintnyi megrendelés, a költségoldal mindig jóval meghaladta az adott év árbevételét, ráadásul a mínuszok évről évre nagyobbak lettek. 2023-ban a Teqball Kft. 2,26 milliárdos bevétel mellett -3,27 milliárd forintos eredménnyel zárt. A kft. pénzügyeiről a G7 írt részletes cikket korábban, eszerint Gattyán György nem sajnálta a forrást a Teqballtól, csak 2019-ig 8,5 milliárd forintnyi kölcsönt adott a cégnek. Emellett az állam is beszállt a sportszergyártó finanszírozásába, a Népszava idei gyűjtése szerint jelentős összegeket kapott az évek alatt ilyen-olyan jogcímeken a cég, többnyire uniós forrásból, így például:

• a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) két pályázatán összesen 393 millió forintot nyertek el sporteszköz kutatás-fejlesztésére;
• szabadidősport népszerűsítésére Észak-Magyarországon kaptak 236 milliót;
• Munkahelyek megtartására is jutott nekik állami támogatás: a biatorbágyi logisztikai központ fejlesztésére 282 millió forint ment el 2021-ben.
• szintén 2021-ben a brexit kárenyhítő alapból megítéltek a cégnek 255 milliót.

De nemcsak pályázati pénz áramlott a Teqball Kft.-hez az államtól, hanem konkrét megrendelések is: 2020-ban a Külgazdasági és Külügyminisztérium megállapodott a céggel, hogy 200 asztalt adományoznak 191 millió forint értékben a világ különböző részeire jótékonysági alapon, 2022 augusztusában pedig a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal nettó 393 millió forinttért 750 teqball-pályát vásárolt a szakképzési centrumoknak. A Népszava összegzése szerint az összes állami Teqball-költés 1,4 milliárd forintot tesz ki.

Szintén a cég ügyeire rálátó forrásból úgy tudjuk, hogy a társaságnak az Egyesült Államokban két raktára is van, de az egyiket bezárják.

„Pár hónapja még reménykedtek, hogy a következő olimpián már olimpiai sportág lesz a teqball”

– mondta a Telexnek a cég egyik elbocsátott dolgozója, aki szerint az elmúlt hónapokban már sejteni lehetett, hogy nincs minden rendben. Példának említette, hogy ha elment egy vezető munkatárs, nem kerestek a helyére senkit, hanem a megmaradt emberek között osztották szét a távozó dolgozó feladatait.

Külügyi kapcsolat

A részben Gattyán György érdekeltségébe tartozó teqballt Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter is gyakran népszerűsítette, sőt, a kormányzat igyekezett világsikerként beállítani a magyarok által kitalált sportot, ami a pingpongot és a focit mixelte.

Legutóbb áprilisban Szijjártó a NATO részére a katonai szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából adott át teqball-asztalt Brüsszelben. Akkor arról beszélt, hogy egy valódi magyar innovációról van szó, ami azon az őrült, de egyedi ötleten alapul, hogy meggörbítettek egy pingpongasztalt, és ezáltal új sportágat teremtettek. Azt mondta, hogy bárki, aki látott már teqball-mérkőzést, az valószínűleg egyetért azzal, hogy rendkívüli módon szórakoztató a játék, amihez különleges képességekre van szükség, és ezeket a képességeket a játék tovább is fejleszti. Szijjártó szerint ezért nem is véletlen, hogy világszerte az élvonalbeli futballcsapatok egyre gyakrabban használnak teqball-asztalt készségfejlesztésre.

Az, hogy a teqballt kedveli a külügyi vezetés, onnan is tudható, hogy Szijjártó Péter korábban egyebek mellett a Türk Tanács Főtitkárságának is adott asztalt, de máskor is adományozott a minisztérium asztalokat. Kétségtelen, hogy a teqballban sorra alakultak a helyi szövetségek világszerte, miután 2017-ben megalapították a Nemzetközi Teqball Szövetséget, a FITEQ-et, amelynek jelenleg 120 tagszövetsége van.

Különösen érdekes, hogy a teqball-szövetségek a fejlődő országokban, Afrikában és Ázsiában szaporodtak meg leginkább, de például alakult egy olyan szövetség az USA fennhatósága alá tartozó Guamon is – utóbbi hely leginkább arról ismert, hogy ott van egy geopolitikailag fontos amerikai támaszpont.