Újabb kínai autógyártó jöhet Magyarországra

Szeptember 30-ig dönt a világ egyik legnagyobb elektromos autógyártója, a kínai SAIC, hogy hol építi fel első európai gyárát. Kínai sajtóhírek szerint a legesélyesebb helyszín Spanyolország, de még Magyarország és Csehország is versenyben van – írja a VG.hu.

Az új gyár lehet a SAIC első elektromosjármű-gyára Európában, az első autót 2027 negyedik negyedévében tervezik legyártani. A beruházás legnagyobb esélyese Spanyolország, ami az Egyesült Királyság közelsége miatt lehet vonzó a kínai cég számára. Spanyolország mellett ugyanis az Egyesült Királyság a SAIC legfontosabb tengerentúli piaca. Bennfentesek szerint a kínai cég jelenleg is tárgyal a spanyol ipari minisztériummal.

Ugyanakkor Magyarország és Csehország is a cég radarján van, az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt az is lehet, hogy a SAIC végül inkább Közép-Európában veti meg a lábát.

A SAIC egyébként már régóta tervezi egy európai gyár létesítését, az unió által július elején kivetett ideiglenes pluszvámok azonban meggyorsították a folyamatot. Az Európai Bizottság július elején döntött arról, hogy ideiglenes kiegyenlítő vámot vet ki a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművek behozatalára. A legnagyobb kínai autógyártók közül a SAIC-et sújtották a legmagasabb, 37,6 százalékos vámmal (a BYD 17,4 százalékos, a Geely 19,9 százalékos vámot kapott). Mindez a már most is meglévő, 10 százalékos vámra tevődik rá. A SAIC azért kapott ilyen magas vámot, mert nem működött együtt azzal az uniós vizsgálattal, amely arra jutott, hogy tisztességtelen támogatásban részesülnek a Kínából EU-ba érkező elektromos autók.

A vámok hatása miatt a SAIC exportvolumene 9,1 százalékkal esett vissza az idei első fél évben éves összevetésben.

A SAIC-hez tartozó MG múlt pénteken jelentette be, hogy jövő szeptemberben megnyitja első alkatrész-logisztikai központját Spanyolországban, hogy javítsa az európai kereskedők alkatrészellátását és az értékesítés utáni piacot.

Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, hiába a kormány elkötelezettsége, a magyar akkuipar döcög, nem pörög ugyanis annyira jól az európai elektromos autó-piac, az utóbbi időben jelentősen visszaestek az eladások. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter júniusban egy sajtótájékoztatón be is jelentette: európai uniós szintű, elektromos meghajtású autók vásárlását ösztönző program bevezetését kezdeményezik.

Nagy Márton akkor azt mondta, „azt gondoljuk, hogy az elektromos autózásban átmeneti lassulás van. Egyértelműen ez a jövő technológiája, az, hogy vannak huplik, előfordul.” Ez a hupli azonban kicsit nagyobb, mint ahogy azt Nagy Márton szavaiból ki lehet olvasni. Az akkumulátorok és szárazelemek magyarországi gyártása idén januárban az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal esett vissza. Februárban 6 százalékra nőtt a mínusz, márciusban pedig 17 százalékos volt a visszaesés az ágazatban, amitől a magyar gazdaság dimenzióváltását várja a kormány.

Ez annak köszönhető, hogy bár a koronavírus-járvány utáni években az Európai Unióban nagyon gyorsan nőtt az eladott autókon belül az elektromos modellek részaránya, tavaly megakadt ez a növekedés, sőt, az idei első négy hónapban 12 százalékra csökkent vissza az elektromos modellek aránya. Az elektromos autók iránti kereslet kifulladásának egy sor oka van, az egyik, hogy az elmúlt években Európában az elektromos autók nagyjából másfélszer annyiba kerültek, mint az azonos típusú hagyományos meghajtású modellek.

Az Európai Unióban eladott autók körülbelül negyedét Németországban veszik meg. A németek 2016 óta nagylelkű támogatást adtak az elektromos autók vásárlására, az idei német költségvetés újraszabásakor viszont egyik napról a másikra kivezették.

Az elektromos autók terjedését az is hátráltatja, hogy Európa nagy részében nem épült még ki az azok kényelmes használatához szükséges töltőállomás-hálózat.

A magyar kormány július elején tett le az asztalra egy uniós javaslatcsomagot, ami többek között autókra és töltőkre adott támogatással, egyszerűbb eljárásokkal segítené az elektromos járművek terjedését. A tervezettel többek között 4500 eurós (mostani árfolyamon közel 1,8 millió forintos) támogatást adnának az uniós polgároknak elektromos autók vásárlására; akár 900-1500 eurót (nagyjából 350-590 ezer forintot) lehetne kérni háztartási töltőállomásokra; a nyilvános töltők terjedésére pedig 2035-ig összesen 15 milliárd eurót biztosítanának.

De enyhítenék az uniós támogatásokról szóló szabályokat is, hogy a tagállamok szabadabban költhessenek „a kutatásfejlesztés és ipari megvalósítás, valamint a szén-dioxid-semleges járművek gyártása és ellátási lánca esetében”.