Kisebb jégkrém, vékonyabb sonka – nem álltak le a gyártók a kiszerelések csökkentésével, de egyre kevesebbet csinálják

Van az az érzés, amikor hazaérünk a boltból, kipakolunk a táskából, és a hűtőbe pakolás közben észrevesszük, hogy a múlt héten még félkilós tejföl hirtelen 450 grammos lett. Vagy a múltkor még 100 grammos macskakaja hirtelen 85 grammos lett, a macska pedig egész este nyávog, mert nem lakik jól az összement vacsorájával.

Valószínűleg soha senki nem volt még boldog, amikor észrevette, hogy a megszokott terméke kisebb lett, mert az árak ilyenkor nem nagyon szoktak változni, főleg nem lefelé. A gyártók mégis évtizedek óta használják ezt a módszert, leginkább, amikor az infláció miatt nőnek a költségeik, de ők nem akarnak árat emelni.

A felháborodott vásárlók és a bizonyítványt magyarázó gyártók közötti konfliktusban a magyar kormány idén januárban az előbbiek oldalára állt, és kötelezővé tették a gyártóknak a kiszereléscsökkentés bejelentését. A szabályozás bejelentésekor kérdés volt, hogy a kiszereléscsökkentések online listázásával, és az ezzel járó megszégyenítéssel hosszú távon le lehet-e majd szoktatni a gyártókat ezekről a gyakorlatokról.

Ez még nem dőlt el, de rövid távon működni látszik a kormány stratégiája: Kozák Tamás, a kiskereskedőket képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Telex megkeresésére azt nyilatkozta: „Az üzletek, áruházak többségében ma már hetente csak pár termék válik érintetté, az induláshoz képest jelentősen csökkent az érintett termékek száma.”

A kiszereléscsökkentett termékeket február óta közzé is teszik a Nébih honlapján, vagyis azóta bárki megnézheti, minek mennyivel csökkent a mérete. Azért, hogy kíváncsi olvasóinkat megkíméljük a nem túl felhasználóbarát honlap végigkattingatásától, kigyűjtöttük, milyen termékek kiszerelése csökkent a rendszer áprilisi elindulása óta. A táblázatban az azonos kiszerelésű, minimálisan (például ízre) különböző termékeket egybevettük. Íme:

A táblázatból látszik, hogy a legtöbb esetben az élelmiszerek kiszerelését csökkentik, de becsúszott egy mosogatógép-tabletta, több üdítő, egy kávékapszula és egy kutyakaja is. A csökkentés mértéke 4 százaléktól 33 százalékig terjed, de a legtöbb esetben a 9-15 százalékos sávban mozog.

Érdekes azt is megnézni, hogy az egyes termékeknek honnan hova csökkentik a méretét. Sok esetben ebben nem nagyon lehet szabályosságot észrevenni, nehezen lehet például kitalálni, hogy mi alapján csökkentik egy mosogatógél kiszerelését 1,26 literről 1,08 literre, vagy egy kekszét 84 grammról 61 grammra.

Vannak azonban olyan termékek, amelyeknél a csökkentés egy általában bevett sztenderd kiszereléshez képest valósul meg. Ilyen például, amikor a prágai sonka adagját 100 grammról 90 grammra csökkentik, vagy az üdítőét fél literről 440 milliliterre.

Amikor a kiszereléscsökkentés szóba kerül, a gyártók általában azzal érvelnek, hogy a vásárlóknak az árak a fontosak, nem a mennyiség, és ők ezt a vásárlói igényt elégítik ki. Azokban az esetekben azonban, ahol egy bevett sztenderdhez képest csökkentik az árakat, felmerül az is, hogy etikátlanul járnak el, arra utazva, hogy a vásárlók nem fogják megnézni, végül is hány grammos volt a termék, amit megvettek. Ha például egy boltban a hűtőben két különbözőféle százgrammos sonka között ott van egy 90 grammos, nem biztos, hogy mindenkinek feltűnik, hogy az 10 százalékkal kisebb.

Külön érdekességet jelentenek a fentiek mellett a második szintű kiszereléscsökkentések. Kaukázusi kefirből például bizonyos gyártók fél literes kiszerelést árulnak, mások azonban már nagyon régen 450 millilitereset. Mostanáig a Milli is így tett, de a bejelentésük alapján idén áprilistól már csak 400 milliliteresek a kefirjeik.

Kérdés viszont, hogy a cégek jól járnak-e ezekkel a trükközésekkel. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor a vásárlók egyszerűen nem hajlandóak elfogadni a méretcsökkenést, és a gyártók visszakoznak abból.

Erre a leglátványosabb példa Magyarországon a 2010-es évek közepén történt, amikor a Heineken a saját márkás söreit (Heineken, Soproni, Gösser stb.) a megszokott félliteres doboz helyett elkezdte 4 decis kiszerelésben árulni. Akkor a változást a vásárlói igényekkel indokolták, de nehéz elhinni, hogy igazat mondtak volna, mert néhány évvel később visszaálltak a félliteres sörökre – szintén a vásárlói igényekre hivatkozva.

Más kiszereléscsökkentéseket azonban elfogadnak a magyarok, így például a néhány éve bevezetett 1,75 literes Coca-Cola ma is kapható. Ehhez hasonlóan a tejtermékek egy részénél már nagyon régen elterjedt a 450 grammos és a 850 grammos kiszerelés – amik persze elég zavaróak, hiszen van olyan bolt, ahol egymás mellett állnak a 800, a 850 és a 900 grammos tejfölök, a vásárlók pedig nagyítóval nézhetik a kilós árat, ha jobban akarnak kijönni.

A kiszereléscsökkentéseknek persze a kereskedők se mindig örülnek. Heiszler Gabriella, a Spar ügyvezető igazgatója erről a Telexnek adott interjúban azt mondta: ő is idegesítőnek tartja a kiszereléscsökkentést, de az egyedi márkás termékeknél nem nagyon van nyomásgyakorlási lehetőségük a beszállítókra. Ők ugyanis bármikor mondhatják, hogy Kínából pont ekkora csomagolást tudtak rendelni. Ez a sajátmárkás termékeknél nem így van, mert ott a kereskedő olyan kiszerelésre írja ki a tendert, amilyenre akarja. Talán ezzel is összefügg, hogy Magyarországon a statisztikák szerint évről évre nő az elsősorban saját márkás termékeket áruló diszkontok forgalma és piaci részesedése.