Brutálisan, 32 százalékkal visszaesett az akkugyártás Magyarországon májusban

„Azt gondoljuk, hogy az elektromos autózásban átmeneti lassulás van. Egyértelműen ez a jövő technológiája, az, hogy vannak huplik, előfordul” – ezt május végén mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, miután az SK Innovation gyárából elküldtek kb. hatszáz dolgozót, mert annyira visszaestek a megrendeléseik. Ez most már a számokban is megjelent: a KSH friss adatai szerint a húzóágazatnak számító akkugyártás volumene májusban 32 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest.

Az ipari termelés mértéke összességében is rosszabb volt, mint egy évvel azelőtt: munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal maradt el az akkoritól. A KSH szerint a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben a villamosberendezés gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal kisebb volt a 2024. áprilisinál.

Az ipari export volumene 10,5 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál: a feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 16,6, a 12 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 33 százalékkal esett vissza. Az ipari belföldi értékesítése 0,5 százalékkal, a feldolgozóiparé 1,5 százalékkal csökkent az előző év májusához képest.

Csökkenés van összességében a feldolgozóipar termelésében is, ami az iparon belül a legnagyobb jelentőséggel (96 százalékkal) bír: 6,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest, míg pl. a bányászat kibocsátása 18,7, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 7,3 százalékkal nőtt. A feldolgozóipari termelésben 25 százalékos súllyal van jelen a járműgyártás, ami szintén visszaesett: 14,5 százalékkal az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 18,6, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 10,3 százalékkal csökkent.

Elmaradt 18,7 százalékkal az egy évvel korábbitól a villamos berendezés gyártása, de a legsúlyosabb adat az akkumulátorgyártásé: ami

„az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 32, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 12,0 százalékkal” esett vissza.

Mérséklődött a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is. Az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 23 százalékkal csökkent, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 1,0 százalékkal nőtt.

Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása a legnagyobb mértékben, 9,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 8,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. További kilenc alágazatban 0,7 és 23 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a malomipari termék, keményítő, a legkevésbé az egyéb élelmiszer gyártásában. Mindössze egy alágazatban volt kisebb a kibocsátás az egy évvel azelőttinél: a csekély súlyú dohánytermék gyártásában, 15,3 százalékkal.

Míg az előző hónapban növekedett, addig a májusban 7,2 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest a gyógyszergyártás, elsősorban a külpiaci eladások visszaesése miatt. Nőtt volt a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, és kisebb mértékben nőtt a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása is.

Június elején írtunk arról, hogy több jel is arra utal: rottyon van az akkumulátorgyártás, mert nem veszik az európaiak az elektromos autókat. Az akkumulátorok és szárazelemek magyarországi gyártása idén januárban az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal esett vissza. Februárban 6 százalékra nőtt a mínusz, márciusban pedig 17 százalékos volt a visszaesés az ágazatban, amitől a magyar gazdaság dimenzióváltását várja a kormány. Az áprilisi ipari statisztika szintén csökkenést mutatott havi és éves alapon is, a KSH külön kiemelte, hogy több feldolgozóipari ág jól teljesített, de a villamos berendezések gyártása csökkent. Az aktuális helyzetről itt írtunk részletesen.

Magyarország a már megépült és még bejelentett beruházások révén a 2020-as évek folyamán akkumulátoripari nagyhatalommá válik. Az ágazat jelentőségének növelése egybevág az Orbán-kormány geopolitikai és világgazdasági stratégiájával, sokan azonban attól tartanak, hogy ezzel csak újabb kényszerpályára kerül a magyar gazdaság. Az ágazat fejlesztése mellett és ellen szóló érveket gazdasági szemszögből háromrészes cikksorozatban vizsgáltuk meg:

• Akkora gyárak épülnek Magyarországon, mint még soha, de mire jó ez az egész?
• Nem az a kérdés, hány akkumulátort gyártanak az országban, hanem hogy mit tesznek hozzá ehhez magyarok
• Alacsony az akkugyárak hozzáadott értéke? Igen, de még mindig magasabb, mint az autógyáraké

Az akkumulátorgyártás hazai felfutását feldolgozó cikkeink itt olvashatók.