Az állampapírok 1241 milliárdos kamata rogyasztotta meg a költségvetést márciusban

Kiadta a Pénzügyminisztérium a költségvetés márciusi részletes adatait, amelyekből kiderül, mitől szállt el annyira a hiány, hogy már az első negyedévre elértük majdnem az egész évre tervezett mínusz egészét. Március végéig az államháztartás központi alrendszere 2321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2338,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 78,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 61,7 milliárd forintos hiányt mutattak.

Varga Mihály pénzügyminiszter a legutóbbi, részvételével tartott Kormányinfón már utalt rá, hogy jelentős részben az állam kamatfizetési kötelezettségeinek megugrása, a nyugdíjfizetés, valamint a reptérvásárlásra kellő százmilliárdok elkülönítése okozta a bajt. A konkrét számokból most látszik, emellett milyen kiadások ugrottak meg, és pontosan mekkora összegekről beszélünk:

• Egyes Prémium Magyar Állampapír sorozatok esedékes kamatfizetése miatt a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege március végéig 1241,3 milliárd forint volt. Ez 604,0 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszak teljesítésénél, és közel 500 milliárddal veri a februári, szintén magas összeget (760,9 milliárd forint). Nem is csoda, tavaly valóságos bevásárlási őrület alakult ki az inflációkövető államapapírok körül.
• Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 1895,7 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 588,9 milliárd forintot fordítottak március végéig.
• A rezsivédelemmel és közüzemi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos kiadások pedig március végéig 461,3 milliárd forintot tettek ki.

A jelentés a reptérre elkülönített összegről nem ejt szót. A PM azt írja a közleményben, hogy „a fenntartható gazdasági növekedés érdekében a kormány a következő években 3 százalék alá csökkenti a költségvetési hiányt”. Így a hiány mértéke az idei évben 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet – legalábbis Varga Mihályék szándékai szerint. A költségvetési tervezés az utóbbi időben nem sikerült nagyon jól a kormánynak, tavaly is többször módosítani kellett a hiánycélt (míg végül 4600 milliárd forint lett a végösszeg), idén pedig már bejelentettek egy 675 milliárdos beruházáscsúsztatást annak érdekében, hogy 2024-ben beférjenek a tervezett 4,5 százalék alá. Ugyanakkor elemzők szerint még így sem biztos, hogy ez össze fog jönni. Az Államadósság Kezelő Központ arra vonatkozó tervéről, hogyan fogjuk előállítani a kellő plusz összeget, itt írtunk.

A jelentésből kiderül, hogy a központi alrendszer március végi 9015,4 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 617,4 milliárd forinttal, 7,4 százalékkal magasabb összegben alakultak, míg a 11 336,8 milliárd forint összegű kiadásai 849,1 milliárd forinttal, 8,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának adatát.