Közel 4600 milliárd forintos mínuszban zárt az államháztartás tavaly

2023. december végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt – derül ki a Pénzügyminisztérium keddi közleményéből. A hiány novemberben 4074,3 milliárd volt, tehát az év végén – szokásos módon – nagyot ugrott az összeg, több mint 500 milliárd forinttal költekezett túl az állam. A novemberi adat egyébként még ennél is nagyobb volt (egyetlen hónap alatt 586 milliárdos mínusz), sőt, ha nem ebben a hónapban érkezett volna be a költségvetésbe az MVM 309 milliárdos osztalékelőlege, akkor minden idők legnagyobb novemberi hiányát könyvelhettük volna el.

A 2023. évi pénzforgalmi hiány alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint) – miután az összhiány ennyire elszállt, a Pénzügyminisztérium ezt külön hangsúlyozza mint pozitívumot, és megjegyzi, hogy „a 2023-as költségvetési képet árnyalják azok az egyszeri kiadások”, ezek szerintük az állami vagyon gyarapításával a hosszú távú növekedést szolgálják (ide sorolják a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben történt közvetett állami tulajdonszerzést).

A költségvetésnek 2023-ban elég cudar éve volt: a 2022 nyarán megszavazott törvényt menet közben nagyon sokszor kellett módosítani, a tervezett hiány összegét rendre emelve. Az egész éves adat végül a duplája lett annak, amit a megszavazáskor beleírtak a jogszabályba (2352 forint), és még a legutolsó, tavaly őszi módosításhoz képest is 400 milliárddal nagyobb lett a mínusz a tervezettnél. Százalékosan ez azt jelenti, hogy 5,2 százalék helyett 5,9 százalék lett.

További adatok a tárca gyorstájékoztatójából:

• A 2023-as adatokon belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak a friss közlés szerint.
• Az év egészében a „lakossági rezsivédelem” költségei 1373,5 milliárd forintot tettek ki, amely szembeállítva a 2022. év végéig erre a célra kifizetett 699,2 milliárd forinttal, jelentős, közel kétszeres többletet jelent.
• Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 744,2 milliárd forintot fordítottak 2023-ban. Ez 155,4 milliárd forinttal haladja meg a 2022-ben folyósított forrásokat.
• A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok kiadásait is előfinanszírozta tavaly. 2023-ban az uniós kiadások 2812,2 milliárd forintot tettek ki, és 2229,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.
• Nyugellátásokra 5759,9 milliárd forintot fordítottak 2023-ban, míg az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra 2410,1 milliárd forintot fordított a kormány tavaly.
• Az előző évhez viszonyítva az adó- és járulékbevételek 15,2 százalékkal magasabban teljesültek.

A 2024-es évről év végi kitekintésünkben azt írtuk: noha a nehezén túl vagyunk, még az idei év is rázósnak ígérkezik a gazdaságban. Például ha a kormány komolyan veszi a keddi közleményében is hangsúlyozott célját, vagyis hogy „a legfontosabb célja az idei évben a gazdasági növekedés helyreállításával a hiány és az államadósság további csökkentése”, az jövőre is komoly megszorítást sejtet, a GDP 5,9 százalékról 3 alá kéne ugyanis hirtelen faragni a túlköltekezést.