Százhalombattán épült fel a régió legnagyobb zöldhidrogén-üzeme

A hidrogén a periódusos rendszer első eleme, a legkönnyebb elem, színtelen, szagtalan gáz, nem tűnik túl izgalmasnak. Ugyanakkor az olajfinomításban, illetve a mobilitásban nagyon fontos anyag. Egy nagy baj van vele, ha a költséghatékonyabb ipari eljárásban, vagyis földgázból állítják elő, az elég szennyező, ha elektromos áram segítségével a víz szétbontásával, az pedig eléggé drága.

A Mol-csoport a jövőben az utóbbi útra is rálép, évente 1600 tonna zöld hidrogént fog előállítani Százhalombattán megújuló forrásból származó elektromos áram segítségével. Az üzem 25 ezer tonnával csökkenti a Dunai Finomító szén-dioxid-kibocsátását, ami 5500 autó éves pöfékelése, ilyen szempontból mindenképpen hasznosnak mondható a 22 millió eurós – teljesen önerős – beruházás. De hol tart ez az iparág? Erről is kérdeztük a téma szakértőit és illetékeseit az április 11-i üzemavatáson.

A zöld hidrogén használatát nem is olyan régen úgy írta le egy iparági szakember számunkra, hogy vannak olyan energiaárak, amikor bútorokat, tornacipőt is érdemes elégetni, de akkor sem a biedermeier bútorokkal és nem a 60 ezres Nike cipőkkel kezdjük. Vagyis ez a technológia ugyan dicséretesen zöld, de ma még jelentősen drágább, mint a hagyományos hidrogén-előállítás. Akkor miért fogott bele mégis a Mol?

Egyrészt, mert érdemes ebbe beletanulni, ugyanis ez a jövő egyik útja, másrészt mert már van is egy konkrét uniós előírás, a RED 3 (Renewable Energy Directive), amely szerint

a zöld hidrogénnek 2030-ra 1 százalékot kell jelentenie az európai közlekedésben.

Ez a szabály, vagyis a Renewable fuels of non-biological origin (RFNBO) valójában 0,5 százalékos előírásnak felel meg, de az EU annyira hisz a zöld hidrogénben, hogy dupla szorzóval számol. Mindenesetre a matekon túl a lényeg, hogy az EU nagyon szorgalmazza a megújuló, ráadásul mezőgazdasági területet nem igénylő energia-előállítást.

A Mol tehát jogosan érzi úgy, hogy a zöldhidrogén-technológiának biztosan nagy szerepe lesz a jövő energiamixében, csak még nem tudjuk pontosan, hogy miként és mekkora. De érdemes erre is fejleszteni, minden vasat a tűzben tartani. Ráadásul, mivel a hidrogén hagyományos előállítása tényleg nagyon sok üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, aki a gáz helyett vízből, elektrolízissel állít elő hidrogént, duplán is jót tesz a klímával.

Mire kell a Molnak a zöld hidrogén?

Lantos Csaba energiaügyi miniszter éppen ezért is lelkes volt a megnyitón, mint mondta,

a régió legnagyobb ilyen üzeme csak az út eleje, de nagyon fontos lépés,

éppen ezért azt ígérte, hogy ő minden egyes zöldhidrogén-üzem megnyitására el fog menni (a százhalombattai üzem mellett egy nagyságrenddel kisebb méretben Kardoskúton is van már hazai zöldhidrogén-projekt, és úgy hallottuk, Bükkábrányban is készül ilyen).

Lantos Csaba beszélt az energiaszuverenitásról is, mert ahogy mondta, lehet, hogy a Mol még rengeteg olajat és földgázt talál Magyarországon, de ennek a valószínűsége csekély, akkor pedig a másik szuverenitási lehetőség az elektrifikáció, amihez az áramot minél nagyobb mértékben kellene itthon megtermelni. (Orbán Viktor is beszélt mostanában az energiaszuverenitásról, hogy mit értett alatta, arról itt írtunk részletesebben.)

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója a megnyitón úgy fogalmazott, hogy nem lehet egyik napról a másikra búcsúzni a fosszilis üzemanyagoktól, de fenntarthatóbbá lehet tenni az előállításukat. Ebben mindenképpen fontos lépés, a Dunai Finomító hatalmas területén, amerikai technológiával (Plug Power) megvalósított zöldmezős beruházás, amely 2024 végére lesz képes a teljes kapacitással termelni.

A hidrogén nagyon kell a Molnak, mert segíti az üzemanyagok kéntartalmának csökkentését és feltöri a hosszú szénhidrogén-láncokat, ami ahhoz kell, hogy a cég minél magasabb arányban gyárthasson magas hozzáadott értékű termékeket.

Igaz, egyelőre ez a modern üzem csak a cég hidrogénfelhasználásának a 3-4 százalékát zöldíti ki, de azért Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a projekt nemcsak technológiailag érdekes, de már iparilag is értelmezhető, illetve abban is hasznos, hogy a cég üzemeltetési tapasztalatokat szerezzen egy olyan technológiában, amelyre még biztosan nagyobb mértékben lesz szükség. A Mol a saját zöld hidrogénjét el is használja a százhalombattai üzemi területen.

Ezután a következő lépés az lehetne, ha üzemanyagként is fel lehetne használni a tiszta hidrogént, mert például a kamionoknál az elektromos hajtás helyett a hidrogén ígéretesebb.

Ám ez amolyan klasszikus tyúk-tojás kérdés, vagyis ha lenne töltőállomás-hálózat, talán több ilyen jármű lenne, ha lenne több ilyen autó, arra épülnének töltőállomások.

Ma ez még a kissé futurisztikus jövő, hiszen ma még tényleg nem gazdaságos a zöld hidrogén előállítása, amely a gázból bontott hidrogén költségének a többszöröse. Pontos szorzót azért nem mondtak a szakemberek, mert nem mindegy, hogy milyen gázárral, milyen szén-dioxid-kvótával és milyen megújuló áramárral számolunk, de azért ma még van differencia.

Ez tényleg csak az első

Többen is utaltak nekünk arra, hogy Kelet-Közép-Európa eddigi legnagyobb, 10 megawatt kapacitású zöldhidrogén-üzeme az első, de hangsúlyozottan csak az első ilyen üzeme a Molnak. Molnár József szerint

„az új zöldhidrogén-üzemünk ma még csak a Mol ipari működését teszi zöldebbé, de holnap már az egész iparág és a hidrogénmobilitás számára is megoldásokat kínál. Százhalombatta után a csoport másik két üzemanyag-termelő egységébe (ez Rijeka, illetve Pozsony) is elvisszük a technológiát.”

Az amerikai Plug Power elektrolizáló berendezése mindenesetre tényleg megújuló forrásból származó elektromos árammal bontja a vizet hidrogénre és oxigénre. Így egyáltalán nem képződik környezetszennyező melléktermék, sőt 1 tonna zöld hidrogén előállításával 8-9 tonna zöld oxigént is termel az üzem. Bruno Forget, a Plug Power projektvezetője büszke volt arra, hogy a Mollal közösen ünnepelheti Európa egyik legnagyobb, a finomító működését támogató zöldhidrogén-üzemének átadását, mert mint mondta, ez az amerikai cégnél is még csak egy mindössze 3 éves divízió.

Ugyanakkor az is fontos kérdés, hogy honnan lesz ehhez zöld áram. Azt hallottuk, hogy részben a százhalombattai napelemparkból, részben a hálózatból, amely áram nyilván nem feltétlenül zöld. Ilyenkor a zöld áram megvásárlását igazoló certifikátokat lehet venni, vagyis nem biztos, hogy a felhasznált áram maga zöld, de a cég így tudja garantálni, hogy az ő felhasználása az árammérlegben mégis megújuló legyen. Innen pedig már a megújuló technológiákban, például a napelemek esetében gyakran látható hatékonyságváltozás kérdése, hogy a zöld hidrogén egy pozitív iránnyá válhat-e az európai olajiparban és közlekedésben, vagy megmarad az EU által szabályozással kikényszerített „biedermeier-égetésnek”.