Az MNB szerint romlott Magyarország versenyképessége

Két helyet hátrébb csúszott Magyarország a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi rangsorában – tudatta csütörtökön a jegybank. Az MNB Versenyképességi Indexe szerint 2023-ban az EU 27 tagállama között Magyarország a 19. helyen végzett, amivel az ország versenyképessége kicsivel a visegrádi országok átlaga alá csúszott.

Az indexet a jegybank 160, „szinte teljes mértékben (95 százalékban) objektív mutató” segítségével rangsorolja az uniós tagállamokat, ezeket a mutatókat pedig 14 versenyképességi területbe sorolják. Ezek közül Magyarország 9 területen visszaesett 2023-ban, számottevő visszaesés történt például a Háztartási megtakarítások aktivizálása és a Külgazdaság és gazdaságszerkezet területeken, de romlott a magyar gazdasági teljesítménye a Zöld gazdaság és a Versenyképes energiafelhasználás területein is. Emellett továbbra is jelentős elmarad Magyarország pontszáma az EU és a közvetlen régiós versenytársak átlagától is a humán tőke minőségét befolyásoló Egészséges társadalom és Tudásalapú társadalom területeken, köztük a 21. század kitörési pontját jelentő digitális készségek terén. 5 területen viszont javulás volt, például a Kkv stratégia és a Modern infrastruktúra kategóriákban.

„Annak érdekében, hogy folytatódjon az elmúlt évtized fenntartható felzárkózása és utolérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét, az egyensúlyok mielőbbi helyreállítására és teljes versenyképességi fordulatra van szükség” – írja közleményében a jegybank.

A versenyképességi fordulathoz és a tartós felzárkózáshoz az MNB elemzése szerint „nélkülözhetetlen a magyar gazdaság átállítása a mennyiségiről a minőségi növekedési modellre.”

Ehhez átfogó strukturális reformok szükségesek a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználása és a termelékenység dinamikusabb növeléséhez. „Elengedhetetlen az elegendő számú, egészséges és képzett munkaerő, a vállalatok innovációs, digitalizációs és exportpiaci képességének erősítése, a finanszírozási források egyszerű és gyors hozzáférése, az állami bürokratikus terhek további csökkentése, valamint az energiahatékony és zöld gazdaság megteremtése” – írja a jegybank.

A Nemzeti Bank és a kormány egyre többször különbözik össze a gazdaságpolitika irányával kapcsolatban. A vitának néha mintha személyes szálai is lennének, Matolcsy György és korábbi MNB-s alelnöke, a nemzetgazdasági tárcát vezető Nagy Márton egymásnak is szoktak néha üzengetni, de az MNB tagadja, hogy személyes konfliktusra lehetne egyszerűsíteni a vitát. A kormány tárgyalt a jegybanktörvény módosításáról, ami az MNB szerint komolyan csorbította volna a jegybank autonómiáját, ami viszont negatívan hatott volna az egész gazdaságra. Ezt a javaslatot a kormány végül visszadobta.