MNB: Dehogy személyes konfliktus Matolcsy György és a kormány vitája

Az elmúlt héten újra fellángolt a Magyar Nemzeti Bank és a kormány vitája, ezúttal a jegybanktörvény tervezett módosításával kapcsolatban. A vita nemcsak intézmények, de egyre inkább személyek között is zajlik, Matolcsy György jegybankelnökkel az egyik, és volt beosztottjával, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel a másik oldalon. A sajtó sokat foglalkozott a konfliktussal, annak személyes vonzatait is beemelve a gazdaságpolitikai vitákon túl. A Telexen például „Matolcsy György és Nagy Márton konfliktusa személyesebbé vált: komoly tétek vannak a háttérben” címen közöltünk cikket a témában.

Hogy honnan vettük, hogy a vitának van egy személyes oldala? Nagyrészt a résztvevők nyilatkozataiból. Matolcsy György például nemrég a Budapesti Értéktőzsde egyik rendezvényén beszélt arról, hogy a jegybank elleni kormányzati támadások mögött személyek vannak, elsősorban Nagy Márton volt MNB alelnök, akit személy szerint neki kellett a kiebrudalnia a jegybankból jelentős szakmai hibái és elfogadhatatlan volt a vezetési stílusa miatt. Nagy Márton pedig az ATV-ben arról beszélt, hogy hál' istennek már nem Matolcsy György a főnöke.

A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön kiadott közleménye szerint viszont téves értelmezés személyes konfliktusként bemutatni a jegybanktörvény tervezett módosítása körüli vitát.

A közlemény szerint a helyzet személyes konfliktusként való értelmezése „csakis arra alkalmas, hogy a vita fókuszát elvigye a lényegi kérdésekről”. És hogy mi a lényegi kérdés? Az, hogy a kormány egy sor intézkedéssel támadja a jegybank függetlenségét, pedig „gazdaságtörténeti esettanulmányok sora jelzi, hogy a jegybanki függetlenség sérülése az érintett gazdaságokban lassabb gazdasági növekedést, magasabb inflációt és nagyobb pénzpiaci sérülékenységet okozott”.

„Bár a monetáris politika független működésébe érkező folyamatos beavatkozások minden alkalommal a gazdasági növekedés élénkítése és az ország finanszírozási helyzetének javítása érdekében történtek, az eredmények nem igazolták a beavatkozásokat” – írja a jegybank, idézve, hogy a magyar gazdaság mélyen a tervezett 1,5 százalékos vagy épp az EU átlagát jelentő 0,5 százalékos GDP növekedés alatt teljesített, a gazdasági kibocsátás pedig 0,9 százalékkal csökkent 2023-ban. „A kívánt eredményeket nem sikerült elérni, a negatív mellékhatások viszont egy egyébként is veszélyes világgazdasági közegben növelték az ország sérülékenységét, gyengítették pénzügyi szuverenitását és lassítják a recesszióból való kilábalás folyamatát” – olvasható a jegybank közleményében.

Az MNB pontos listát is közöl arról, milyen intézkedésekkel nyúlt bele a kormány a jegybanki függetlenségbe, és az hogy ártott a magyar gazdaságnak:

1. Betéti kamatsapkákat vezettek be;
2. Hitelekre vonatkozó kamatstopot hirdettek;
3. Üzemanyagokra és alapvető élelmiszerekre elhúzódó ársapkákat vezettek be;
4. Korlátozták az MNB diszkontkötvény vásárlását;
5. Szabályozták egyes befektetési alapok portfóliószerkezetét;
6. „Önkéntes” hitelkamatplafont vezettek be;
7. Felvetették, hogy le kellene cserélni a BUBOR-t mint referenciakamatot, ami erősítette a piaci bizonytalanságokat;
8. Folyamatos kommunikációs nyomást gyakoroltak a nagyobb kamatcsökkentések irányába;
9. Kamatdöntések idejére negatív piacbefolyásoló kommunikációs lépéseket időzítettet;
10. Elmaradtak az egyeztetések a monetáris politikai kereteket is érintő pénzügy jogszabály-változtatásokról;
11. És vitát indítottak az inflációs célsávról.

A jegybank közleménye részletesen is kifejti, hogy az egyes lépések hogyan ártottak a magyar gazdaságnak és csorbították a jegybanki függetlenséget. „A monetáris transzmisszióba való beavatkozás nem érte el a célját, viszont messzemenő negatív mellékhatásokkal járt.” Az MNB értelmezésében a kormány célja a beavatkozásokkal a növekedés beindítása és az infláció letörése volt, de ehelyett csak erősítették az inflációs várakozásokat, lassították a növekedést, gyengítették a jegybank képességét, hogy letörje az inflációt, a magas infláció és lassú növekedés miatt pedig az államkasszába is kevesebb adóbevétel folyt be.

Mindez viszont egyáltalán nem személyes, hanem szakmai vita, hangsúlyozza a jegybank. „A Magyar Nemzeti Bank egyetlen érdeke: Magyarország stabilitása és a magyar nemzetgazdaság érdeke” – olvasható a közleményben.