Januárhoz képest 1,5 százalékkal lettek drágábbak a lakások

Kimozdultak a holtpontról a lakásárak idén februárban: éves szinten 2,6 százalékkal, havi szinten 1,5 százalékkal nőttek az árak. Nagy különbségek vannak régiónként, Budapesten például havi szinten lassult a drágulás üteme – írja az Ingatlan.com közleményében.

Az éves 2,6 százalékos áremelkedést főleg a nyugat-magyarországi megyéket jellemző, 8 százalék feletti áremelkedés okozta.

Budapesten februárban 0,6 százalékos volt a havi áremelkedés, szemben a januári 1,8 százalékkal. A fővárosban március elején 992 ezer forint az átlagos négyzetméterár, a különböző kerületekben 690 ezer forinttól 1,57 millió forint között szóródnak az árak. Az V. kerület a legdrágább 1,57 milliós négyzetméterárral, a második az I., a harmadik pedig a II. kerület. A legolcsóbb kerület a XXI., ahol a négyzetméterár 695 ezer forint. Utána következik XX. és a XXIII. kerület 696 ezer és 720 ezer forinttal.

A vármegyeszékhelyek között közel háromszoros a különbség: 277 ezer és 785 ezer forint a két véglet. A vármegyeszékhelyek piacán továbbra is Debrecen, Veszprém és Győr vezeti a toplistát, sorrendben 785 ezer, 766 ezer és 750 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Szegeden, Székesfehérváron, Kecskeméten, Tatabányán és Szolnokon 453-713 ezer forint a jellemző. Az ingatlanok a legolcsóbbak Salgótarjánban, Miskolcon és Békéscsabán, ahol március elején 277-425 ezer forintért kínálták a tulajdonosok a használt lakások négyzetméterét.

„Idén lassú és enyhe áremelkedésre számítunk a lakáspiacon, a jelentős és robbanásszerű drágulás egyelőre kizárt. Lehetnek lokációk, térségek, ahol az országos átlagnál nagyobb növekedés lesz mind az árakban mind pedig az adásvételekben. Összességében a lakáspiaci forgalomban várható komolyabb, 20-25 százalékos bővülés, ami 125-130 ezer adásvételt jelenthet 2024-ben” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.