Várj, míg felkel majd a napelempiac
2024. március 5. – 12:40
A háztartási méretű napelemrendszerek iránti kereslet visszaesett, a vállalkozások a korábbi megrendelések teljesítéséből élnek. Miközben újabb állami pályázat jelent meg a házi napelemes rendszerekre, még nem fizették ki a három éve elnyert támogatások egy részét, emiatt egy szegedi cégnek százötvenmillió forintja ragadt bent. Emiatt nem biztos, hogy könnyű lesz megbízható vállalkozást találni, amely több tíz- vagy százmilliós saját befektetéssel részt venne az új pályázaton.
A magánemberek körében a napelemek iránti kereslet mostanában a minimálisnál is alacsonyabb a szegedi Solar Konstrukt Kft. ügyvezetője, Csányi Gábor tapasztalatai szerint. Munkatársaival a korábbi években 500-700 rendszert telepítettek évente, de mostanában már csak a 2022. október 31. előtti megrendelések maradékát teljesítik, azóta újabb vásárló nem érkezett a lakossági kategóriában. Csányi úgy véli:
Nagyon elvették az emberek kedvét, a napelemek lakossági piaca lényegében megszűnt.
Ennek két oka is van: az egyik a szabályozás, a másik az áram ára. Az EU előírása alapján 2024. január 1-jétől a szaldós, azaz teljes évi egyenlegű elszámolást meg kell szüntetni a napelemes energiatermelésbe újonnan belépők esetében. Ám ez sokkal kedvezőbb volt a napelemes magánemberek számára, mint az újfajta elszámolás (ennek okairól a keretes részben olvashatnak). Közben a 2024 előtt telepített, illetve a 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1-jéig megépülő vagy bővülő napelemes rendszerek az üzembe helyezésüktől számított 10 évig szaldósak maradhatnak.
Nagy roham volt az utolsó hetekben
Amikor 2022 nyarán kiderült, hogy részlegesen, a nagyobb mennyiséget fogyasztóknál megszüntetik a rezsivédett árakat, nagyon sokan a szaldós napelemekben látták a megoldást az elszabaduló energiaárakra. A magánemberek tömegesen adták be az igényüket napelemes rendszerekre, többek között ezért is jelentették be a napelemstopot, ami átmenetileg megtiltotta a hálózatra visszatáplálás lehetőségét az újonnan telepített napelemeknél.
A szaldós elszámolás lehetőségét nem általánosan szüntették meg 2024. január 1-jétől, hanem 10 év türelmi idővel. Emellett 2022 őszéig lehetett még újabb, a kedvezőbb elszámolású szaldós napelemes rendszerre igényt benyújtani a szolgáltatóknál. Ennek hatására 2022. nyár végén és az ősz folyamán megrohanták a megrendelők a szegedi Solar Konstrukt Kft. irodáját – mesélte a cég ügyvezetője a Telex tudósítójának. Az utolsó hetekben országszerte majdnem 100 000 igényt nyújtottak be a szolgáltatóknál a még szaldós napelemes rendszerekre.
A 2022. őszi határidőt utólag módosította az Energiaügyi Minisztérium: így, akik 2022. október 31. és 2023. szeptember 7. között adták be az igénybejelentésüket, mégis bekerülhettek a szaldós elszámolásba. Mivel ezt 2023. szeptember 7-e után közölték, emiatt nagyon kevés igénybejelentő került be a meghosszabbított határidőben a kedvezőbb elszámolásba, az „utolsó pillanatos” szaldós rendszerek igényeinek 99 százaléka 2022. október 31-ig érkezett be a céghez.
Az elmúlt másfél évben lényegében ezeknek az új szaldós rendszereknek a kivitelezéséből tartották fenn magukat a napelemes cégek, ugyanakkor Csányi Gábor ismeretei szerint ezek közül az engedélyek közül több tízezer a mai napig nem érkezett meg.
A szaldós módszer azért kedvező a tulajdonosoknak, mert a napelemmel előállított, de el nem fogyasztott, és a közcélú hálózatba betáplált energiát, valamint a hálózatból vételezett áram mennyiségét – tehát nem az árát – évente egyszer összevonta a szolgáltató egy szaldós egyenlegbe. Csak a különbözetet kellett anyagilag rendezni. Ha többet termelt a napelem, mint amekkora a háztartás fogyasztása volt az adott évben, akkor a szolgáltató fizetett a napelem tulajdonosának, ha pedig a napelem tulajdonosa vett ki több áramot a hálózatból, mint amennyit az ő rendszere betáplált az év során, akkor ő fizetett érte a szolgáltatónak.
A szaldós rendszer megszüntetése után, az újabb módszer, a bruttós elszámolás szerint havonta számolják ki a különbözetet, de nem a megtermelt/elfogyasztott áram mennyiségét vetik össze, hanem annak az árát. Tehát külön ár alapján számítják a betáplált áram értékét, és külön díjszabás szerint azt, amit a szolgáltatótól vételez a háztartás. Ez azért hátrányos a napelem-tulajdonosok szempontjából, mert a szolgáltató a hálózati díjjal megnövelt áron, azaz lényegében sokkal drágábban ad el nekik villamos energiát, mint amennyiért tőlük vásárolja meg az áramot. A havi elszámolás pedig azért nem kedvező, mert az éves összesítéshez képest egy hónapon belül kevésbé lehet kiegyensúlyozni az energiatermelés és a -fogyasztás nagyságát.
Csongrád-Csanád másik nagyvárosában, Hódmezővásárhelyen is kedvezőtlenek a tapasztalatok. A lakossági érdeklődés gyakorlatilag itt is megszűnt a napelemes rendszerek iránt, ezt válaszolta Baranyi István, a Hódszolár Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére. Mivel a háztartási akkumulátoros berendezések drágábbak a korábbi napelemes rendszereknél, sokkal hosszabb időbe telik a megtérülésük. A cégeknek még most is megérné beruházni a napelemes energiatermelésbe, a befektetés akár 1-2 év alatt is megtérülhetne, de sok vállalkozó minden beruházását visszafogta a bizonytalan gazdasági helyzete miatt. Baranyi István szerint még nem látszik, mikor és hogyan lendülhetne fel újra a napelemek iránti kereslet.
A 2022-es népszámlálás adatai szerint háztartási méretű napelemes rendszerből az adatfelvételkor több mint 250 ezer volt az országban. A számuk a lakásokhoz képest Csongrád-Csanád vármegyében volt a legkisebb, a 202 262 lakott ingatlannál mindössze 9359, míg a legjobban ellátott Pest vármegyében az 519 421-ből 30 169 a napelemes háztartás. A napsütéses órák száma hazánkban a Dél-Alföldön a legmagasabb.
Az Energiaügyi Minisztérium idei közleménye azt írja, hogy már több mint 255 ezer háztartási méretű naperőmű üzemel Magyarországon. Ezek összes teljesítménye egy év alatt 800 megawattal, 2300 megawatt fölé nőtt. Részarányuk az összesen már több mint 5600 megawattos teljes hazai naperőművi kapacitásból ezzel túllépte a 40 százalékot.
Még most is megéri napelemet venni?
A nagy roham után bizonytalanná vált a helyzet. Mivel a szaldós elszámolásba már nem lehet belépni, a beruházást esetleg fontolgatók most nem látják előre, hogy megéri-e nekik napelemre költeni, hány év alatt térülhet meg a beruházás. A villamosenergia-árak az utóbbi években változtak, a rendszerhasználati díj már sokkal magasabb az energia áránál.
Jelenleg átlagosan majdnem 5 forintot kaphat a napelemes magánember ugyanazért az árammennyiségért, 1 kWh-ért, amiért a szolgáltatónak ő a rendszerhasználati díjjal és az áfával együtt 36 forintot fizet, vagy 70 forintot akkor, ha túllépi a kedvezményes áron adott fogyasztás „rezsivédett” mennyiségét. Ráadásul ezek az árak akár a napelem-tulajdonosok hátrányára is változhatnak, és azt sem lehet tudni, hogy a kormány a következő években meddig vagy milyen mértékben tartja fenn a „rezsicsökkentést”. A többismeretlenes egyenletet nehéz megoldani.
Az intézmények és vállalkozások, azaz a nem lakossági fogyasztók pedig még rosszabbul járnak, ha napelemmel a saját fogyasztásukon felül termelnek és táplálnak be áramot a hálózatba, mert csak 1 forintot – azaz egy forintot – kapnak 1 kWh-ért, miközben 40-60 forintért vásárolhatnak a szolgáltatótól, ha szükséges (az ár a szolgáltatótól és az időszaktól is függ).
A Telex megkérdezte az Energiaügyi Minisztériumot, a szolgáltatóknál milyen megfontolások alapján számolhatták ki az árakat. Erre ezt válaszolták: „Az ármeghatározás kiindulópontja az volt, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően az európai háztartások közül hosszú ideje a magyarok jutnak a legolcsóbban áramhoz. A napelemes rendszer üzemeltetője ugyanakkor bármelyik piaci szereplőnek értékesítheti a megtermelt villamos energiát. Az érintett családok tehát a kereslet függvényében akár kedvezőbb feltételekkel is leszerződhetnek az áram átadására, miközben az átlagfogyasztásig változatlanul rezsicsökkentett árat fizetnek az energiahordozóért.”
A havi elszámolással és az árakkal a szaldóelszámoláson kívül eső napelemesek rosszul járhatnak. Aki azonban a szolgáltató hozzájárulásával bővíti a még szaldós elszámolásba tartozó, már meglévő rendszerét, időben tovább tolhatja a szaldós időszakot, ha ezt a bővítési igényét már jelezte 2022. október 30-ig.
Másik lehetőség a házi akkumulátor. A bruttós elszámolásnál alapvető érdeke a napelem-tulajdonosnak, hogy minél nagyobb mértékben hasznosítsa a saját napelemei által megtermelt energiát. Ehhez tárolókapacitás szükséges, olyan akkumulátor, ami lehetővé teszi, hogy a napközben megtermelt és fel nem használt napelemes áramot eltárolják estére. Ilyen akkumulátorral ellátott napelemes rendszert nálunk még kevesen használnak, ezért nincsen elegendő gyakorlati tapasztalat arról, hogy pontosan mire képesek az áramtárolók a napelemes rendszerekben.
Az is fontos, hogy az akkumulátor ára időben távolabbra tolhatja a kiadások megtérülését. A kisebb mennyiségű házi áramfogyasztás mellett nem biztos, hogy érdemes akkumulátort venni, de a havi több tízezres villanyszámlánál már megérheti. Mindezt alaposan ki kell számolni. Csányi Gábor szerint takarékos megoldás lehet még a hőtárolós vízmelegítő is, amely akkor kapcsol be, amikor a napelem a legtöbb áramot termeli, az előállított meleg víz pedig később is felhasználható.
Az árak növekedése miatt is egyre fontosabb az energiafogyasztás és a saját termelés alapos megtervezése. Az újabb napelemes berendezések okosmérővel ellátva már alkalmasak a termelés/fogyasztás folyamatos ellenőrzésére, míg a régebbieket ehhez kismértékben át kell alakítani. Az energiatudatos háztartásoktól a hazai fogyasztók túlnyomó többsége még igen messze van, de a jövő útja ez lesz – véli Csányi Gábor.
Kedvező állami pályázat? Kicsit drága lehet
A napelemek iránti nagy kereslet, a 100 százalékos állami támogatású pályázat idején sok olyan cég is megjelent a piacon, amely a fellendülés miatt hirtelen kapcsolódott be az üzletbe, de nem mindegyik volt a megfelelő szakmai szinten. Csányi találkozott például olyan napelemes vállalkozással, amelynek nem volt villanyszerelője. Igaz, egy elektrotechnikus dolgozott náluk, de gyakorlat nélkül, mert előtte vendéglátásban dolgozott. A kevésbé felkészültek közül ma már nem sokan foglalkoznak napelemekkel, mert vagy más ágazatban folytatják, vagy bezártak.
A stabil, továbbra is működő cégek viszont nem szívesen veszik át a megszűnt vállalkozások félbehagyott munkáit. Közben az is érthető, hogy a pórul járt megrendelők keresik azt a céget, amely végre befejezné náluk a félkész, vagy éppen meg sem kezdett napelemes beruházást. Ilyen és hasonló gondokkal küzdenek a nagyjából 3,4 ezer tagot számláló „Napelem károsultak, avagy kit ne válassz!” nevű Facebook-csoport tagjai.
„Több mint 2 éve elvileg megkaptam a 100%-os állami támogatású napelemet. Egyik szerződés módosítás követte a másikat. Az eredeti dátum lejárt, napelem sehol. A legkésőbbi dátum március vége. A céget hívtam, nem kapták meg az államtól a pénzt. Azt érzem, át vagyok verve, két éve emiatt nem kevesebb a villanyszámlám” – írta idén februárban az egyik károsult.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség vállalta a napelemes beruházás során hátrányba kerülő, náluk jelentkező családok segítését. A vállalkozóknak továbbra is gondokat okoz az állami pályázat lassú kifizetése. A szövetség szerint sok érintett vállalkozás a csődhöz került közel, és volt, amelyik emiatt ment tönkre.
A szegedi cégnek az előző, 2021-es pályázat keretében 176 ügyfele volt, akik a 100 százalékos állami támogatást elnyerve napelemes beruházást indítottak. A cégnek kellett megelőlegeznie az új berendezések és a munkálatok árát, amíg a pályázati támogatást az állam, illetve a megbízottja, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKft. (ÉMI) utólag majd kifizeti. Csányi Gábor elmondta, hogy a 176 pályázatos telepítésből tíz új rendszert még nem fejeztek be teljesen, de a többi elkészült, és a papírmunkát is elintézték. Ezzel szemben a 166-ból mindössze 68 esetében fizette ki a pályáztató szervezet a cégnek járó összeget, így majdnem száz pályázatos beruházás ellenértékét még nem kapta meg a vállalkozás.
Mintegy 150 millió forintot várnak az államtól, és nem tudják, mikor kaphatják meg.
Mivel ez országszerte gondokat okoz, óvatosságra inti a vállalkozókat. Ha a Solar Konstruktnál most az újabb, már nagyobb értékű, akkumulátorral kibővített napelemes pályázat, a Napenergia Plusz Program keretében is annyi ügyfelet vállalnának, mint az előzőben, akkor mintegy 600 millió forintot hiteleznének majd az államnak, és az eddigi tapasztalatok alapján nem tudni, hogy meddig. Ennek mintegy harmadát hitel felvételével még talán hajlandók lesznek kockáztatni, de annál nagyobb összeget már nem – mondta Csányi Gábor.
Előfordulhat, hogy az új napelemes pályázathoz a megrendelők nehezen találnak majd olyan vállalkozást, amely bizonytalan ideig hitelezni szeretne az államnak, a kisebbek pedig nyilvánvalóan nem is képesek ilyen kockázatvállalásra. A korábbi pályázat során tapasztalt gondok miatt már nem is regisztrált az új programba – ezt válaszolta a Telex kérdésére egy szintén Csongrád-Csanád vármegyében dolgozó napelemes vállalkozó, aki a neve elhallgatását kérve nyilatkozott.
A napelemes gondok miatt kieső bevételeket a szegedi Solar Konstrukt Kft.-nél úgy igyekeznek pótolni, hogy az energiagazdálkodás terén többfajta szolgáltatást is kínálnak. Nem szeretnék az ötven szakemberüket elengedni, kell a megrendelés, hogy a béreket ki tudják fizetni, és a céget fenn tudják tartani. Csányi Gábor valószínűnek tartja, hogy a visszaesés után előbb-utóbb ismét fellendül majd a napelemek iránti lakossági kereslet, de hogy mikor, az még nagy kérdés. Addig az ágazatban dolgozó cégek mentőöve lehet, ha a vállalkozások napelemes beruházásai tovább folytatódnak, mert nagyobb fogyasztás esetén érdemes a saját szükségletet megtermelni, és erre az utóbbi évek energiaár-emelései is ösztönzik a vállalkozókat.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.