Hernádi Zsolt: Semmilyen piaci racionalitás mentén nem lehet amellett érvelni, hogy az orosz kitettséget radikálisan csökkentsük és egy másikra cseréljük

Interjút adott a kormányközeli Indexnek Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. Összefoglaltuk a cikk fontosabb részleteit.

Üzemanyagár

Januárban mintegy 41 forinttal drágulnak az üzemanyagok jövedékiadó-emelés miatt, ez a 41 forintos áremelkedés Hernádi szerint nem kevés, de sokat segít a helyzeten, hogy az üzemanyagok ára 2023 végén jelentősen csökkent: tavaly szeptemberben több mint 100 forinttal többet kellett fizetni a kutakon a benzinért és a dízelért is, mint decemberben. Hernádi szerint 2024-ben jelentős árcsökkenés nem várható.

A geopolitikai konfliktusok, esetleges háborúk jelentősen növelnék az árakat. Egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon. Ha „a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajpiac 20 százaléka halad át, akkor akár 70-80 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni.”

Extraadók

Az Orbán-kormány által például az üzemanyagra is kivetett különadókról azt mondta: „azt hittük, hogy a szocializmus végével többé nem nyúlnak bele ennyire drasztikusan a piaci folyamatokba”. Továbbra is „hatalmas tévedésnek” tartja, ha egy kormány azt hiszi, a piac minden lépését szabályozni tudja.

„…nem hiszek a piac mindenhatóságában, viszont a piac önszabályzó képességében rendületlenül. Ez utóbbi sokkal hatékonyabb, mint az államé. Harminc éve azért harcolok, hogy ebben higgyenek mások is.” Úgy véli, „a túlszabályozások és a különféle extraadók olyanok, mint a kábítószerek: könnyen rájuk lehet szokni, egyre erősebbet akar belőlük az ember, és nagyon nehéz tőlük megszabadulni.”

Függőség az orosz olajtól

Az Index arról is kérdezte Hernádit, biztosan érdemes-e leválni az orosz olajról, hiszen ezzel a leválással nem lenne több bevétele a Molnak. Hernádi szerint „semmilyen piaci racionalitás mentén nem lehet amellett érvelni, hogy az orosz kitettséget radikálisan csökkentsük és egy másikra cseréljük. Ez az elvárás nem üzleti, hanem politikai logika mentén fogalmazódott meg. (…) ebből az egész Európai Uniónak kára keletkezik. Akkor miért kell így csinálni? Mert Brüsszelben így döntöttek. Na, látják, diákként pontosan ilyen válaszokat kaptam a közgázon – csak az még egy másik rendszer volt.” Hernádi megfejtése szerint „talán ott rejlik az értelem, hogy végső soron az Egyesült Államok lehet ennek a haszonélvezője”.

Hernádi statisztikai adatokat sorolt arról, hogy a háború kirobbanása után Amerika mennyivel több gázt és olajat exportált Európába, de arról nem beszélt, hogy ha az Egyesült Államok, vagy más partnerek (Katar, Norvégia, stb.) nem szállítottak volna több energiahordozót Európába, akkor mérhetetlenül nagy gondba került volna a kontinens, hiszen Moszkva nemes egyszerűséggel elzárta például az Északi-Áramlat gázvezetéket.

Arról egy szó sem esett az interjúban, hogy a brutális mértékű kitettségünket Moszkva politikai zsarolásra használhatja, ha akarja, vagy hogy Oroszország súlyos katonai fenyegetést jelent Európa – és így Magyarország – számára. (Oroszország Orbán Viktor szerint is veszélyt jelent ránk, hiszen pár nappal ezelőtt azt mondta: „stratégiai cél, hogy Oroszországnak ne legyen közös határa Magyarországgal”.)

Aztán Hernádi kitért arra, hogy valójában ezen az egész helyzeten a Mol hatalmasat kaszált, csak éppen az Orbán-kormány az óriási pluszbevételükre 95 százalékos extraprofitadót vetett ki.

Kormányzati döntések

Hernádi a mostani időszakra egyfajta korrekcióként tekint, amit az az igény váltott ki, hogy a költségvetést mindenki érdekében stabilizálni kell. „Csak ennek a korrekciónak pontosan az lenne a lényege, hogy ne váljon főszabállyá. A permanens korrekciót ugyanis kiszámíthatatlanságnak hívják.”

Van, hogy kormányzati szereplők kikérik a véleményét. „Rövid távú döntéseknél óhatatlanul mellőzik a gazdaság szereplőit, de hosszú távú iparpolitikai fejlesztésekről rendszeresen egyeztetünk, és ott értő fülekre találok.” Orbán Viktorral „sokat beszélgetünk, és élénk a kommunikáció”.

Az ellene érvényben lévő nemzetközi elfogatóparancs

Egy amerikai választott bíróság korábban kimondta, hogy Hernádi ártatlan, Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy korrupció történt volna az INA ügyében. A nemzetközi elfogatóparancs azonban továbbra is érvényben van ellene.

Úgy véli, kisszerű, helyi politikai érdekek írják felül az igazságot, aminek az az eredménye, hogy nem utazhat. „A washingtoni választott bíróságon több napon keresztül egy tucat nagyon jól felkészített és megfizetett amerikai ügyvéd vallatott, és mind azt próbálták bebizonyítani, hogy bűnös vagyok. Ezt követően egyhangúlag kimondták, hogy nem követtem el bűncselekményt, és a koronatanút teljességgel szavahihetetlennek ítélték. Az igazság elől nem menekülhet a végtelenségig Horvátország” – mondta.